Rákos Vidéke, 1919 (19. évfolyam, 1-30. szám)

1919-12-14 / 28. szám

tartama alatt előadottak. Azt hiszem, okosabb volna valamivel kevesebbet produkálni, de sokkal jobbat nyúj­tani. A belépődíjak is igen magasak, mert ez a specziá- lisan tisztviselő társadalom nem bírja az iramot. Szegé­nyek vagyunk — legyünk már végre őszinték — és ne essünk nagyzási mániába. Ha 20 koronát kérnek egy személy belépődíjául és hozzávesszük a vacsorát és egyéb kiadni valót, olyan összeget kapunk, mely horribilisnak mondható egy estélyért. A régi műkedvelő előadások belépődija mini­málisan csekély volt és mégis tekintélyes összeg jutott jótékonycélrav Ezenkívül a környéken híressé tették műked­velőinket. igen szép dolog utóbbi időben az az igyekezet, hogy az estelyek rendezősége minél több fővárosi művészt léptet fel, ezt a jelenséget azonban két szem­pontból tehetjük kifogás tárgyává. Először művészi szempontból, másodszor anyagi szempontból. Művészi szempontból vizsgálva a dolgot rájöhetünk, hogy ezért a belépődíjért bármely fővárosi színházban, vagy mula­tóban nagy művészeinket olyan együttes keretében, oly egységes hatásban élvezhetjük, mellyel a műkedvelői keretben valő működésűk össze nem mérhető. Ők nem szállanak le a műkedvelők nívójáig, viszont ezek nem tudnak felemelkedni az ő művészetük színvonaláig. A művészi hatás itt tehát már gyöngül és az előadás egységes hatását lerontja. Az egy-két előadott kupié, szavalat, vagy ének azonban meglehetősen sokba kerül, tehát anyagi szem­pontból ezek a vendégszereplések nem előnyösek. Közönségünk akkor is szívesen áldoz a jótékonyczélra, ha csak műkedvelők töltik ki a műsort, de — és itt újra utalok az előbb elmondottakra — kevesebbet ad­junk, de sokkal jobbat. Az idegen vendégszereplők fel­lépése következtében tehát jótékonyczélra lényegesen kevesebb jut, szóval „sok bába közt elvész a gyermek.“ Ezeket kívántam k. Szerkesztő ur elmondani, a szivemen feküdtek ezek a szavak és ha egy kissé gon­dolkozunk rajta, talán mégis csak kijózanodunk és levetjük a duhaj virtus ősi maszkját és rálépünk arra az útra, ami a kedélyes, szolid mulatsághoz, az úri emberekhez illő disztingválí összejövetelekhez vezet, megtaláljuk a lélek felfrissítésének, a jókedv kellő mederbe szorításának azt a módját, amely ezekben a vészterhes időkben a minden kulturtörekvést és nemes jótékonyságot önzetlenül támogató, józan magyar, úri emberek társaságához egyedül illő. Figyelő Gábor. fűszerek, csemegék, italok. ÄiI®WÄ *31* WU Karácsonyi czukorkák tea­sOtemények, felvágottak. Naponta friss sonka, sajtok. Likőr különlegességek. Hírneves SHetzl és egri borok, az állami mintapinczc borainak lerakata, Tokaji aszú borok. Pezsgők. Kerner Emil ,Bs^réeS,cSeB<' Rákosszentmihály* Ráko^i-ní 45* szám Horthy Miklósné a rákosszentmihályi gyermekek védnöke. Nagyszerű eredményt ért el lelkészünk, Csizmadia Gyula, Muzsik Zoltán százados, Holló Ágoston és Váczy Gyula tanító támogatásával. Megnyerték a rákosszent­mihályi amerikai gyermeksegitó akczió fővédnökének Horthy Miklósnál:, a fővezér feleségét, aki a nemescélu vállalkozást hathatós támogatásába vette, sőt még arra is reményt nyújtott, hogy alkalmilag látogatásával is megtiszteli községünket. A gyermeksegitó akczió most már több heti odaadó munka után, melyet a kellő elő­készítés követelt, teljes eredményre vezetett. Hétfőn, deczember 15-én megkezdik az ebédosztást, a sok aka­dály sikeres elhárítása után. A lelkes mozgalom, amelyet az akczió felkarolása érdekében társadalmunk minden rétege magává tett, az elmúlt hetekben intenzivitásában csak fokozódott, Az előkészületek során a tüzelőanyag költségeinek meg­szerzése czéljából 100 drb gyűjtői vet bocsátottak ki, amelyeken már eddig is pár ezer korona gyűlt össze. Az orvosi vizsgálatra, amelyet szívességből Keresztes István dr. h. községi orvos és részben Herczegh József Iván dr. végzett, közel ezer gyermek jelent meg. A sorozó lapokon feltüntették a gyermek nevét, életkorát, lakását, testsúlyát és magasságát, valamint fejlettségi és tápláltsági fokát. Ezeket az adatokat a tanítónők töltötték ki. A női tábor péntek esti össze­jövetelén — önként jelentkezéssel még kiegészíthető —- hölgybizottság alakult, amely a főzést, az étel kiosz­tását vezeti, továbbá a felügyeletet és ellenőrzést gya­korolja a kifőző helyeken. Ezek első sorban az iskolák lesznek, („Csengős-ház“ a Szentkorona-utczában és az „öreg iskola“ a Csömöri-uton) de néhány szünetelő vendéglő felajánlott helyiségeit szintén igénybe veszik. A gyengén, vagy rosszul tápláltak osztályába sorozott gyermekek ebédjegyüket már nagyrészt megkapták. Nagy gondot okozott az alkalmas kifőző helyek meg­szerzése és a konyhák felszerelése. Néhány katonai tábori konyhát kilátásba helyeztek, Zirmann Jánosné üstöt ajánlott fel, mások egy-két nagyobb edényt. A gyermeksegélyző akczió központjában Csizmadia Gyula, Holló Ágoston és Váczy Gyula kieszközölték a napok­ban, hogy egyenlőre 700 gyermek részére a négyheti ebédanyagot kiutalták. Kern János s a Nádler és Weisz cég a jótékonyczél érdekében díjmentesen szállították ki a 30 mm. élelmiszert és a község által átengedett raktárban helyezték el. A négy hétre kiutalt és berak­tározott mennyiség a következő: 15 zsák nullás liszt, 8 zsák bab, 5 zsák czukor, 1 láda kakaó, 25 láda kon­denzált tej, 9 zsák rizs és 130 kg. szalonna. Nem érdektelen a heti étlap sem: hétfőn tejben rizs és kakaó, kedden rántott leves és babfőzelék fehér kenyérrel, szerdán morzsás metélt és kakaó, csütörtökön reszelt tészta tejben és fehér kenyér, pénteken mint hétfőn, szombaton pedig bableves és zsemlye-gombócz töpöríyü- vel. Áz Anna- és Árpád-telepen most folyik a jelent­kezés, úgy hogy a közeljövőben már ezer gyermek élvezheti az akczió áldását. A főzőüstök megszerzésének gondját azonban nem lehetett olyan könnyen elvetni, mint remélték. A Nagy­asszonyhoz kellett végre is folyamodni, a fővezér fele­ségéhez, ki nemes szivének, igaz magyar lelkesedésé­nek és úri áldozatkészségének minden magyar ügyben és minden igaz emberbaráti czélért bőséges tanubizony-

Next

/
Thumbnails
Contents