Rákos Vidéke, 1919 (19. évfolyam, 1-30. szám)
1919-11-23 / 25. szám
XIX. évfolyam. Rákosszentmihály, 1919. vasárnap, november 23. 25. szám. TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÁKOSSZENTMIHÁLYI ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 48.— K. Fél évre: . . 24.— „ Negyed évre: 12.— „ Egyes szám ára 1 korona. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Botrányok fészke. (bz) A megpróbáltatások kifogyhatatlan láncolata Ián árván, szegényen, kifosztottan várja sorsát a bol- ogtalan Magyarország. Az ezeréves jiemzet legnagyobb válságát éli át és ím tudhatja seqki sem, mi vár még országunkra, 3gy végződik a többszörös katasztrófa, mely * reánk íjtott e gyászos időkben? A könyfakasztó honfibú megüli a jobb lelkeket, sajgó fájdalom mardossa az igaz magyar sziveket. 5 amikor egyetértés kellene, hogy felvértezzen a fáj- ilom ellen, közös erő, testvéri egyesülés, hogy uj tergiát öntsön lankadt izmainkba: az Isten ostora ég mindig nem szűnt meg mirajtunk; az ősi átok, a jtvérharcz, a könnyelfnü vetélkedés, az egymást ki- bbitö gyalázkodás, el nem lankadó gyűlölködés tép- :si még azokat a rongyos foszlányokat is, melyek gi becsületünkből megmaradtak. A gyászosvégü pusztító háború végzeiét betetőzték forradalmak, melyek csak kendőzték magukat a nép- erü, a népámitó szabadság jelszavakkal, a valóság- in azonban a szennyes önzés és testvérüldözés mocs- >s iszapját hordták fel megszabdalt földünkre. És intha még rpindig nem tudna visszatérni medrébe a ennyes áradat; köztereinken még mindig vannak Oltatlanok, kufárok és alkalmi stréberek, akik tüleked- k valódi értékek közé konjunktura-dovagok és élelmes lyzet-kiaknázók tolakodnak s töltik meg hangos szakkal a levegőt és tartják megszállva konokul a mo- n megrohant és elfoglalt po2icziókat. A fájdalom itt roskadozó komoly hazafiak még alig tudnak mákhoz térni a csapások után rájuk nehezedő aiéltság- >1, ők már régen viaskodnak és birkóznak az érvé- esülésért és görcsösen védelmeznek minden talp- ittnyi helyet, hol fürge lábukat sikerült megvetniük. A békés, derűs, szépen fejlődő Rákosszentmihály zélete egy idő óta kifogyhatatlan botrányok színhelye ha igy halad tovább, hírhedtté váiik még ebben a srencsétlen országban is és elűzi magából békés, ztességes lakosságának még megmaradt részét is. A kezdetbeli idők kicsinyes torzsalkodásai után ^séges irányban, békésen és czéltudatosan fejlődő Lapunk mai § közéletünket az októberi forradalom tökéletesen feldúlta. A demagógia lett úrrá itt is és különböző fázisokon keresztül eljutott a proletárdiktatúra szégyenéig. Ennek bukása után végre azt Tehetett hinni, hogy elérkezik a várva-várt fellélekzés és helyreállanak a normális, rendes állapotok. Keserű csalódás várt reánk; azóta még mindig nem tért vissza a nyugalom, a hőn óhajtott testvéri szeretet és önmagunkra találás helyett ádáz gyűlölködés folyik és olyan terror, olyan csufságos visszavonás, aminőre a legszerencsétlenebb napokban se volt példa még ebben a szomorú országban sem* A felkavar^ iszap nem tud leüllepedni. Egy kis csoport roszindulatu ember, a kik beteges érvényesülő vágyukat évtizedek óta nem tudták itt kielégíteni és kezdettől fogva ellenségei mindennek, a mi van, a mit itt jónak és szépnek ismert el a köztudat, — megszállotta a fórumot és tüzzel-vassal ki akarja vivni érvényesülését. A hány közczélu gyűlés újabban összegyűjti vezető köreinket, megannyi szégyenletes botrányba fullad és ugyanazok rendezik az arczpiriíó mulatságot egyszer úgy, mint máskor, mindenkor. Az embernek megáll az esze, hogy hová vezet a rosszakaratnak és lelkiismeretlenségnek ez a vitus- táncza, mely itt folyik szemünk előtt hosszú hetek óta. A Nagykaszinó kirekeszti tagjai sorából azokat a meg- tévelyedeti tagjait, a kik a kommunista garázdálkodás- uak részben hazaáruló czinkosai voltak, részint a tisztes társadalom szelleme ellen vétket követtek el. És — csudák-csudája — akadnak emberek, a kik ádáz dühhel védelmükre kelnek és jobb czélra érdemes buzgalmukban tisztes hazafiak próbált erkölcsét merészelik érinteni és méltatlanul prédára vetni. A közgyűlés botrányba fül . . . Ugyanaz a botrány jelentkezik az egyháztanács ülésén, s már-már tettlegességre fajul. És ismétlődik tovább, minden alkalommal, a mikor több ember kerül össze a zöld asztal köré. A rendezői, hangos szóvivői pedig ugyanazok a támadók, a kik előtt semmi sem szent, sem az igazság, sem az egyéni becsület, sem a szerzett érdem, sem a kor, sem a keresztény felebaráti szeretet. | _____Ad vocem, keresztény felebaráti szeretet 1 A helyi Eá ma B oldal, r
