Rákos Vidéke, 1919 (19. évfolyam, 1-30. szám)
1919-11-02 / 22. szám
Cenzúrái: Gavrilescu XIX. évfolyam. Rákosszentmihály, 1319. vasárnap, november 2. 22. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJÁ. SZÁMOS RÁKOSSZENTMIHÁLY! ÉS RÁKOSVIDÉKl EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Rákosszentmihály, Szentkorona-utea 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 48.— K. Fél évre: . . 24.— M Negyedévre: 12.— „ Egyesi szám ára 1 korona. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. halottak napján. Memento móri! mondja a bérezek érdéin függő sárga lomb, színes halotti koszorú, a kihűlő földre boruló nehéz köd, mi nemsokára helyt fog adni annak a fehér hólepelnek, mialatt elalszik csendesen minden élet. Oh, vajha szivünkben is elülne minden szenvedés, megszűnnék minden fájdalom, hogy az uj tavasz kifejtene minden virágot és életet. Memento móri! Elcsendesül az élet zaja. A szenvedélyekkel és szenvedésekkel betelt szívre, mint a Karthauzi nagy Írója mondja, ez gyakran vigasztalás. A megpróbáltatások közt és széttört szivekre ez nyugalmat jelent. A szenvedélyek tüzében égő lelkeknek ez meg- hamvasztója, de mindnyájunkra nézve nagy tanulságot rejt magában. Az élet nehéz küzdelmei között nem érünk reá ezen gyakran elmélkedni, hiszen izzó lánggal ég az körülöttünk s mégis lassan, de biztosan peregnek órájának homokszemei, azt mondván, hogyMemento móri! Azt mondja a római iró: „Ne félj a naptól és ne kívánd, amely utolsó.“ „Mindenben'tekintsd a véget,“ mondja a hellén bölcí. Az élet szenvedései elvesztik erejüket, a szenvedélyek lecsendesednek, s az életből távozó szivében egy vágy marad, a kiengesztelődés vágya, a szeretet érzelme. Istenhez tér a lélek, békejobbot nyújt az ember, áldást mond a szülő, testvér, jóbarát egymásra. Eloszlik minden hiúság, megtörik minden kevélység, elveszti fulánkját az irigység, harag és bosszúvágy. Letűnik minden gazdagság e szónál: Memento móri. Előre lép a lélekben mindaz, mi szent és örök. Mindenben tekintsd a véget, mondja a görög, bölcs és igazságot mond. Ha mindaz, aminek itt sok ember áldoz, eloszlik, elenyészik akkor, amikor az embert eléri közös sorsa, közös vágy, miért nem tartja szem előtt, hogy mi az, ami szent és örök. Kiengesztelés a síroknál — erre int a vallás. Kegyelet és hála, amelylyel öieii az élő elhunytja porait. Hit és bizalom, amelylyel adózik örök életének, — ima, mely a síroknál önként kel, mivel az elhunytnak tartozunk. Szeretet az, a mivel élőknek egymáshoz kell viseltetnünk. Hull a levél, levél után. Üzenetet hoznak, beszédesek lesznek, az elmúlásról beszélnek. A szív, mely végiére is a szeretethez tér, míg áldást mond szerettire, szeretettel karolja fel az élőket, hiszen megnyugvást talál akkor is, amidőn minden azt mondja, hogy: Memento móri, Sz. L. A Nagykaszinó közgyűlése. Ünnep szokott lenni a Rákosszentmihályi Nagykaszinó közgyűlése, de múlt vasárnap kínos viharok és botrányok színhelye lett. A szokatlan izgalom a proletár diktatúra után megindult tisztogató munkával kapcsolatban keletkezett. A hazafias polgárság ünnepies törvényíe- vését megzavarta a pártszenvedély, mely a személyeskedéstől sem riadt vissza és órákon át tartó zajongással és beszédekkel megakadályozta azt, \ hogy a tulajdon- képeni lényegre sor kerülhessen. Ilyen jeleneteket úri társaságban nem egyhamar látott a világ, minálunk tannál kevésbbé. A dolog ’ előzményei röviden a következők: A kaszinó választmánya hét tagú bizottságot küldött ki, hogy a tagoknak a diktatúra alatt tanúsított magatartását megvizsgálja: és a szükséges megtorlás dolgában javaslatot tegyen. A bizottság egy heti szakadatlan tárgyalás után egyhangú határozattal tizenöt tag kizárását javasolta, (a tizenhatodik tévesen került a jegyzékbe, már csaknem egy éve önként kilépett s ezt a tévedést utóbb helyreigazították) a választmány pedig igen nagy többséggel a javaslatot magáévá tette és a kirekesztést kimondotta. A bizottság humánus szempontból nem akarta az érdekelteket nyilvánosan megbélyegzeni s ezért gyöngédségből azt az alapszabály paragrafust húzta reájuk, hogy a kaszinó érdekei ellen vétettek, mert annak eí- kommunizálását — közvetve, vagy közvetlenül — előmozdították. A választmány a hét bizalmi kiküldöttje komoly és megfontolt megállapításainak hitelt adván, a kizártak^ bünlajstromát nem táratta fel. Ezzel az elintézéssel több tag elégedetlen volt s indítványt adott be, hogy rendkívüli közgyűlés rendelje el, hogy a vizsgálatot újból és más bizottság foganatosítsa. A kizárt tagok közül pedig nyoicz felebbezett a választmány határozata elten. A felebbezések kapcsán a hetes bizottság újból foglalkozott az 'ügygyei, vizsgálat tárgyává tette a íelebbezésekben felhozottakat, végül pedig egyhangúlag ismét abban állapodott meg, hogy javaslatát ieníartja, mert olyan kétségtelen bizonyítékok birtokában van, melyek a felek meghallgatását feleslegessé teszik s különben is olyan köztudomású tényekből vonta le a konzekvencziákat, amelyeket utólag meg nem történtekké tenni nem lehet. ' A választmány erre kimondotta, hogy az indítványok elutasítását javasolja a közgyűlésnek, a felebezé- sekkel szemben pedig a bizottság előterjesztendő részletes jelentése és konkrét adatai alapján a kizárást kimondó határozatának megerősítését kéri. A vasárnapi közgyűlésen tehát elő akarták terjeszteni a felebbezések adatai után a vizsgálat konkrét Lapunk mai száma & oldal.
