Rákos Vidéke, 1919 (19. évfolyam, 1-30. szám)
1919-10-12 / 19. szám
1MI1MP! 2. oldal. RÁKOS VIDÉKE léi keretében, hanem a vallás véges elménknek csudás vigasztalása szerint a nagyszerű mindenség rejtett, titokzatos téréin keressük. S a másik? Egyszerű emberi és becsületesen önző logikai következtetés, hogy czéltalan és vigasztalan lévén küzdelmünk és vergődésünk az élet megpróbáltatásai között, igyekezzünk azon, hogy létünket minél elviselhetőbbé és kellemesebbé tegyük a magunk mára. Ennek pedig mi a titka? Ne keserítsük meg egymás életét, ne nehezítsük meg a léttel vivőit küzdelmet, hanem tegyük lehetően könnyűvé és édesítsük meg, amint csak lehet. Szeressük egymást és segítsük egymást emberek, mert csak a tiszta felebaráti szeretet szépítheti meg az életet! Várunk, ’egyre várunk, mindig csak várunk, valamire . .. Most is várunk a nagyszerű csudára, a mely jóra fordítja a csapásokat, áldássá varázsolja az átkot, mely rajtunk ül. S miközben jajgatunk és siránkozunk, egymást mardossuk, üldözzük, czivakodunk, pártosko- dunk, gyűlölködünk, fenekedünk, s a mi jártányi erő még izmainkban van, egymás torkának szánjuk, hogy kiszorítsuk belőle az alig pislálkodó életet. Hol a szeretet szava, a mely tulkiabálja a veszni indulók őrjöngő zsivaját, hol az apostol, aki tulharsogja a zagyva zűrzavart és megállítsa az eszeveszett haláltánczot és közéjük meny dörögje a megváltó igét, — a melytől felébredjenek’ önkívületükből: — Szeressétek egymást magyarok! Egyházi szervezkedés Mátyásföldön. A kies és kedves fekvésű Mátyásföldön nagyarányú egyházi szervezkedés indult meg az utóbbi időben Az itt lakó római katholikus hívek lelki ellátásáról eddig — miként egykor Rákosszentmiháiyon és Ehmann-telepen is — a csömöri plébánia gondoskodott. Abban a nemes egyszerűségében is díszes templomban, (közadakozásból, a nivek áldozatkézségéből — első sorban a Pauiheim-család buzgólkodására, hiszen köztudomású, hogy Paulheim józseí egymaga 32.000 koronával járult hozzá — kalazanti széni József tiszteletére épitették 15 évvel ezelőtt) fennállása óta minden vasárnap és ünnepnapon istentiszteletet tartott itt a csömöri plébános vagy káplánja. Ez év junius hónapjában azonban váratlan meglepetés érte a mátyásföldi híveket. Kratochvilí József esperes-plébános ugyanis kihirdette a templomban, hogy a következő vasárnap már csak úgy lesz. misénk, ha már magunk gondoskodunk papról. Ezt az elhatározását Pozsgay Tivadar templömatyához intézett hivatalos levelében igy indokolja mega plébános : 420/1919. Nagyságos Pozsgay Tivadar számtanácsos urnák . Mátyásföld. Nagyrabecsült barátom! Miheztartás céljából tisztelettel tudomásodra adom, miszerint a beállt körülmények következtében julius hónaptól kezdve többé nem leszek azon helyzeten, hogy Mátyásföldön ünnep- és vasárnapokon az isteni tiszteleteket végezhessem. Nem kétkedem benne, hogy a sok (hivatalától megfosztott) fővárosi hitoktató között nem egy fog találkozni, aki az általam elhagyott tisztet örömmel fogja betölteni* Ezen elhatározásomat vasárnap közölni fogom a mátyásföldi hívekkel is. Ezúttal el nem- mulaszt- ‘ hatom veled elhatározásomnak indító okait is közölni. E napokban ugyanis czinkotai híveim egy küldöttség utján tudomásomra adták, hogy mint jóformán 2(X) éves egyháznak tagjai, határozottan kívánják, hogy náluk az isteni tiszteletek minden ünnep- és vasárnapon megszakítás nélkül végeztessenek; egyúttal csodálkozásukat fejezték ki afelett, hogy mig a mátyásföldiek csekély anyagi áldozat mellett folytonos isteni tiszteletekben részesülnek, addig a czinkotaiaknak csak minden harmadik vasárnapon jut egy-egy szentmise, holott ők a csömöri plébános fentartásahoz évenkint több ezer koronával járulnak. Nevezetteknek (ily súlyos érvekkel támogatott) jogos kívánsága elől ki nem térhettem. A többi egyházi funkcziót természetesen én fogom végezni. Maradok nagyrabecsülésem kifejezése mellett Csömörön, 1919. év junius 19-én, < barátod . Kratochvilí József, / esperes-plébános. E levél élteimében tehát a Mátyásföldön lakó katholikus hívek, 1919 julius 1-től úgyszólván — pap nélkül maradtak. Nem volt, a ki vasárnap az istentiszteletet templomunkban elvégezze. Lelki elhagyatottsá- gunkban körülnéztünk a környéken, hogy addig is, mig önálló lelkészről gondoskodhatunk, legalább vasárnapra és ünnepre biztosítsuk az istentisztelet megtartását. Előbb Atzéi Aladár újpesti hitoktató volt szives elvállalni, hogy vasárnaponként átjön Újpestről Mátyásföldre és elvégzi a szent misét. Mikor pedig egyéb elfoglaltsága miatt kérésünket már nem teljesíthette, a rákos- szenímihályi lelkészek, mint jó szomszédok vállalták ideiglenesen a vasárnapi és ünnepnapi misézést templomunkban. Az egyházi életünkben igy beállott változás folytán rögtön átláttuk, hogy a csömöri plébánián már nincs mit keresnünk. Miért is megtettük a szükséges lépéseket, hogy Mátyásföldön önálló lelkészség szereztessék. Addig pedig, mig ez a hivatalos eljárás befejeződik, a. jó öreg Pozsgay Tivadar íemplomatya az ed- di^r szokás szerint gyűjtés utján, önkéntes adományokból gondoskodik az egyházi szükségletek fedezetéről. A múlt hétfőn végre szervezkedő gyűlésre jött össze Mátyásföld és Uj mátyásföld katolikus közönsége. Az Egyesületi Ház előtt elterülő szép parkban* az Isten szabad ege alatt, az aradi tizenhárom vértanú emléknapján, október 6-án tartották meg az alakuló gyűlést, amely einőkévé Pozsgay Tivadar ny. számtanácsost, jegyzőjévé pedig Farkas István tanárt választotta meg. Az elnök e nevezetes gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére dr. Neiszer Antal ny. államtitkárt és özv. Becske Bálintné úrnőt kérte fel. A közgyűlés egyhangúlag kimondotta, hogy a csömöri plébániától elszakad, függetleníti magát és önálló egyházközséggé alakul. A hitközségi alapszabály-tervezetet — dr. Szarvas László ügyvéd előadásában.— amelyhez Neiszer Antal, Föld vary Ferenc igazgató és mások szólották hozzá, pontról pontra letárgyalták és elfogadták azzal, hogy főpásztori jóváhagyás céljából az egyházmegyei Főhatósághoz felterjesztik a kerületi esperes utján. Végül az egyháztanácsot választották meg, amelynek tagjai lettek: Pozsgay Tivadar, Szikora Zoltán, Horváth György, Neiszer Antal dr., Nagy Kálmán, özv. Becske Bálintné, Farkas István, Szalay, Jánosné, Diósy Kálmán, Nagy Mihály, Buchmüller Ágoston, Semsei István, Apagyi Emil, Ehmann Viktor, Toncsik József, Mihain Ida,
