Rákos Vidéke, 1919 (19. évfolyam, 1-30. szám)

1919-09-28 / 17. szám

6. oldal RÁKOS VIDÉKE 17. szám. A keresztény nemzeti pártgyiilés. Múlt vasár­nap délután a Nagykaszinó dísztermében a keresztény nemzeti párt nagyarányú gyűlést tartott. A terem szinül- tig megtelt érdeklődő közönséggel és a rákosszentmi- hályi gyűlésen képviseltette magát a párt ehmanníelepi és mátyásföldi heiyi csoportja is. Farkas Elek, a párt elnöke nyitotta meg a gyűlést és felolvasta Friedrich István miniszterelnök levelét, amelyben értesíti a közön­séget, hogy fontos politikai okok miatt nem jelenhetik meg a gyűlésen. ígéri, hogy a iegközelebbi gyűlésen személyesen fog résztvenni. Kiss Tibor járási t. főszol­gabíró emelkedett azután szólásra és a járás Földrnives- páríja nevében beszélt. Beszéde alatt érkeztek meg a kormány kiküldöttei, Csilléry András népegészségügyi miniszter és Karafiaíh Jenő államtitkár. Karafiath Jenő államtitkár beszélt azután a közönséghez. Rámutatott az elmúlt korszak bűneire, és kifejtette, hogy uj Ma­gyarország után vágyódunk. A magyart hazaszeretetéért becsülte mindig a külföld, tartsunk össze, becsüljük meg egymást és emeljük magasra azt a zászlót, amely alá gyülekezni minden magyar, keresztény férfiúnak és nő­nek nemcsak joga, de kötelessége is. Utána Vasek Ernő dr., a kezesztényszocialista-párt* kiküldöttje emelkedett szólásra. Hangsúlyozta az összes keresztény-pártok egységét és beszélt az ő uj szocializmusukról, amely fenségesebb, nemesebb, mint amit a régi szocziálista theória jelentett. Az elnök indítványt terjesztett ezután a gyűlés elé, hogy Friedrich Istvánt kiáltsák ki a kerület képviselőjelöltjének. A gyűlés közönsége az indítványt, egyhangú lelnesedéssel elfogadta. Majd Kardos Árpád, a párt ehmauníelepi csoportjának elnöke mondott rövi- debb beszédet és elfogadta az indítványt. Csilléry mi­niszter beszélt végül és hangsúlyozta, hogy csak a keresztény gondolat emelheti fel újra .Magyarországot. Végül a közönség elénekelte a Hymnuszt. G3^ermekruha akczjó. Nagyjelentőségű akczióba kezdett a község közellátási osztálya. Gyermekruhákat, téli kabátokat és gyermekczipőket szerez be. A czipők 32—38 számig kaphatók és nem gyári áruk Kézmü- iparosok készítik valódi bőrtalppal. A mintákat meg lehet tekinteni a községházán és ugyanott lehet meg­rendeléseket tenni. Fajegy. Rettenetes a tolongás a községháza folyosóján e napokban. Fajegyért állanak sort és tüzelő­fáért tülekednek a nélkülöző lakosok. Szorongva lesi mindenki, hogy a gödöllői uradalommal sikerre vezet­nek-e a reménnyel kecsegtető tárgyalások ? Pénteken is ebben az ügyben utazót* Gödöllőre törvénybiránk, Kecskeméthy Vince. Azonban addig is legalább a fa- jegy kiosztását meg kellene valamikép könnyíteni, hogy legalább az ácsorgás, tolongás ne gyötörje lakosainkat. Nem lehetne talán sorszámok kiosztásával, vagy más rendszer segítségével megenyhiteni a helyzetet? Elragadt ló. Szerdán reggel a RákosKuton meg­vadult egy ló. A hatalmas, tüzes paripa elszakította istrángját, és vágtatva közeledett a Rákóczi-utcza f.elé.- Egy kisded társaság ácsorgott itt, várakozván a maka­csul nem mutatkozó villamosra. Közülük ketten a ko- csiutra ugrottak. Poiner Ernő felleghajtó köpenyegé­vel riasztotta vissza a nagy futtában megtorpanó lovat, Maiowetz Mihály pedig elkapta a kantárszárát és vas- marokkal rántotta meg a tánezoló, kapálódzó állatot... Mmdez ugy-e igen derék dolog, de a kis történetnek legérdekesebb a csatianója. A kocsis, nagyobbacska falusi suhancz, eszeveszetten futott a ló után kincset érő csizmájában mindaddig, inig állatját meg nem fog­ták. Mikor azonban a harmadik utczasa:okról meglátta, hogy a fogás sikerült, szépen meglassította az iramot és lépésben ballagott tovább a csoport felé. Addig a két ur tarthatta türelemmel a viczkándozó lovat és járha­tott mellette balettet, hogy meg na rúgja őket. Mikor pe­dig odaért nagynehezen a fia, szó nélkül átvette a kantár­szárat és némán vezetni kezdte visszafelé szilaj pari­páját ... A nézők egyike kiáltott utána, harsány szóval megköszönve, hogy volt szives átvenni lovát az urak­tól... Korkép és fájdalom, kórkép. Burgonya. Rákosszentmihály község közellátási osztálya folytatja a községi burgonya beszerzést. Pén­teken reggel ismét egy waggon érkezett. Ezt még mint korai burgonyát osztják ki 4 kor. 30 fillérjével. A követ­kező szállítmányok azonban már 3 kor. 30 filléres áron kerülnek forgalomba. A fekete-lista. A kővetkező levelet kaptuk: „A „Rákos Vidéke“ tekintetes Szerkesztősége! Rákosszent­mihály. A „Rákos Vidéke“ szeptember hó 21-iki számá­ban megjelent „Fekete-lista“ cimü közleményt kérem oda módosítani, hogy ilyen lista létezéséről a legszor­gosabb kutatás ellenére sem a helybeli csendőrség, sem a volt csendőr karhatalmi parancsnokság, sem a buda­pesti Főkapitányság, sem pedig a Pesívidéki Ügyész­ség n.^rn tud semmit, azon egyszerű oknál fogva, mert az a vészes névsor, ugylátszik, csak a felizgatott fantá­ziában létezik. Rákosszentmihály, 1919. szeptember hó 2ö-én. Teljes tisztelettel Meyer Ferencz százados. Uj zeneiskola. Uj zeneiskola nyílt meg Buda­pesten. Vezetői Kozma és Szilárdy ismert zenepedagó­gusok, kik közül Szilárdy Antal szentmihályi lakosú- társunk, kinek e téren kifejtett működését régebben érdeklődő figyelemmel kiséri közönségünk. Az uj zene­iskola VIII, Mária-utcza 10. szám alatt nyílt meg és a zene minden ágában szakszerű oktatást nyújt. Hivatalos vész. Hirdetmény. A községi, faiskolából gyümölcsfa és bokor cse­meték eladók. Venni szándékozók forduljanak Kecs- keméihy Vincze törvénybiróhoz. Rákosszentmihály, 1919. szeptember 25. Elöljáróság. 5785/1919 Felhívás I Az államügyészség intézkedése folytán felhívom a lakosságot, hogy akinéi bolsevista sajtótermékek (füze­tek, könyvek, röpiratok, plakátok) vannak, azokat 48 óra alatt az elöljáróságnak adják be, mert ellenkező esetben az abból származható súlyos következménye­ket maguknak tulajdonítsák. RákossztmiháJy, 1919. szeptember 26. Krenedits Sándor, főjegyző. 1

Next

/
Thumbnails
Contents