Rákos Vidéke, 1919 (19. évfolyam, 1-30. szám)

1919-09-06 / 14. szám

4. oldal RÁKOS VIDÉKE 14. szám csak némileg is javulnak, azonnal mi is leszállítjuk lapunk árát, addig azonban kérjük t. olvasóink meg­értő elnézését. Régi előfizetőinknek szintén uj előfizetési nyug- tatványt kézbesittetünk, amelynek értékéből a már telje­sített fizetést javukra levonásba helyezzük. A papirhiány és óriási előállítási költség követ­keztében, őszinte sajnálatunkra, a tiszteletpéldányokat és külön hirdetési igazolólapokat kénytelenek vagyunk beszüntetni. E nehéz időkben fokozottan kérjük t. közönség günk szives támogatását. A „Rákos Vidékeu kiadóhivatala. j HÍREK. " fi ........... Ta raba József áthelyezése. Taraba József hit­oktató káplánunkat az egyházmegyei főhatóság Újpestre helyezte át az újonnan szervezett hitóktatói állások egyi­kére. A kiválóképen buzgó és jeles képzettségű fiatal lelkészt Varázséji Béla dr. prépost javaslatára helyezik szülővárosába, sajnos, a mi érzékeny veszteségünkre- Mint értesülünk,. a rákosszentmihályi hívek körében mozgalom indult meg, hogy az intézkedés megváltoz­tatását kérjék s nem lehetetlen, hogy ezt méltányolva, illetékes helyen hozzájárulnak ahhoz, hogy Taraba Rákosszentmihályon maradhasson. A Nagykaszinó ünnepélyes megnyitása. Az öt hónapi, viszontagságot szenvedett Rákosszentmihályi Nagykaszinót alapos kitisztogatás és tatarozás után jövő szombaton, szeptember 13-án adják át ismét rendelte­tésének. Ez alkalommal jó vacsoráról gondoskodnak a kaszinóban mérsékelt -áron és két hektoliter finom udvari sört mérnek ki. Ez a sör Mühlbacher Márton polgártársunk ajándéka, melyet a kaszinó újjáéledése örömére ajánlott fel. A kaszinó világítása helyreállításá­nak költségeit fogják belőle fedezni, mert a tagoktól 2 koronát szednek érette poharanként. A megnyitó estén a Rákosszentmihályi Műkedvelők Szalonzenekara is örömöt fog szerezni szives közreműködésével. A meg­nyitó estére a tagok és családjaik tömeges megjelenését várják. Egyébként már múlt vasárnap délelőtt meg­kezdették a kaszinó látogatását és az első délelőtti összejövetel szép számú közönséget vonzott, s azóta is délutánonként minden nap akad a kaszinóban kisebb- nagyobb társaság, mely kellemes órákat tölt a soká nélkülözött társaságban. Az iskolagondnokság ülése. Elfoglalta helyét az erőszakosan eltávolított állami elemi népiskolai gondnokság is és Pálfi János elnöklete alatt látogatott ülést tartott. Az elnök lendületes szavakkal üdvözölte a tagokat és nyomatékosan hangsúlyozta, hogy lelki- ismeretes valláserkölcsi szellemű oktatással kell a rom­bolók káros munkáját jóvátenni. A gondnokság az oktatás kezdetéül szeptember 9-ikét jelölte meg, hete­dikén azonban az osztályok átvétele történik és veni sanctét tartanak. Valamennyi felekezet tart a tanulóifjúság részére istentiszteletet e napon. A proletárdiktatúra alatt történt áthelyezéseket és kinevezéseket semmiseknek tekin­tik. A régebbiek közül egy házaspár eltávolítását kérik. Huszonnégy tanerőre lesz szükség s ezért négy uj ta­nító idehelyezését kérik. Majd bizottságot küldtek ki, hogy a tanítóknak á tanácsköztársaság idején tanúsított maguktartását megvizsgálja. A bizottság tagjai: Pálfi János elnök, Krenedits Sándor, Wayand Károly, Hau­ser Gyula és Balázsovich Zoltán. A bizottság rövidesen el is végezte munkáját, egybehívta az egész tanítótestü­letet és beható tárgyalás után megállapította, hogy régi tanítótestületünk ellen nem merült fel semmi kifogás, egy tagja sem adott okot megtorló intézkedések foga­natba vételére. A tanfelügyelőhöz ilyen értelmű jelen­tést tett a gondnokság. Csuka István annatelepi tanítót behelyezték a belső területre, helyébe egyelőre Pethő Endre újabb tanítónkat helyezték ki, akit az egyik újonnan kinevezendő tanító fog felváltani. A középponti iskola udvarát feltöltik és kútját megjavittatják. Végül több iskolaszolga kinevezését kéri a gondnokság, mert a rendelkezésre álló költségfedezetből a helyiségek tisz­tántartásáról gondoskodni nem lehet. Tisztogató munka. A hazaárulók garázdálko­dása után minden vonalon nagy erővel indult meg a tisztogató munka. Rengeteg dolgot ad a szomorú- hagya­tékok leltározása, a .romok eltakarítása és a jogrend helyreállítása. A proletárdiktatúra czimü rablószövetkezet letörésekor Rákosszentmihályon a fiatalság vállra emelve vitté' fel a községházára Krenedits Sándor főjegyzőt s azt kívánta, hogy vegye át a község vezetését a direk­tóriumtól. A főjegyző, kit a-piaczra gyűlt tömeg viha­rosan ünnepelt, megindultan köszönte meg az óvácziót és kijelentette, hogy a kívánságnak eleget tesz, de az átvételnél bizonyos formaságokat kell megtartani, hogy megállapíthassák, mit és milyen állapotban hagyott hátra a direktórium. Másnap a Hausvater vendéglőbe gyűlt a polgárságnak egy lésze, s hevenyében bizottságot választottak, hogy az átvételnél az elöljáróságot támo­gassa. Ez a bizottság működött addig, amig a kormány- rendelet az október 31-ike előtti hatóságok, köztük a községi képviselőtestületek « hatáskörét helyre nem áhí­tottá. Egyidejűleg a közbiztonságról is gondoskodtak, kezdetben polgárőrség felállításával, majd a megszálló románok segítségével. A román csapat csakhamar elvo­nult községünkből, melynek vezetősége a román .tiszti- karral két ismerkedő estét töltött igen kellemesen, előbb , azonban leszerelte az idemenekült 33. vörös ezredet, melynek.legnagyobb része ártatlan hazaszerető békés­megyei földmivesből állott. Ebből válogatták azután a helybeli karhatalmi szakaszt, amelynek parancsnoka Meyer Ferencz százados lett s amely a közrendet és biztonságot a helybeli csendőrörssel együtt óvta meg, Meyer kapitány tiszti karával Lencz és Schirger főhad­naggyal, Kuszka Jenő és Rozmis Kálmán hadnaggyal Cserjéssy József zászlóssal és több derék társukkal együtt kezdte meg a tisztító munkát. A bizottság

Next

/
Thumbnails
Contents