Rákos Vidéke, 1919 (19. évfolyam, 1-30. szám)

1919-01-12 / 2. szám

2. oldal.

iSEQB BIDHEJ

2 szám

biztos javaslatához hozzájárul a *i képviselőtestület a fölsőbb hatósás: rendelkezésére bocsátja magát. Azt kívánták a testülettől, hogy hatáskörét ruházza át a nemzeti tanácsra. Ezt a kívánságot teljesíteni nem lehetett, mert jogi abszurdum volt. A testület a rábízott joggal és kötelességgel nem rendelkezhetett, azt senki másaik nem adhatta. A népkormány rend létéi i> megerősítették ezt az álláspontot. Ellenban már a novemberi gyűlésen kijelentették egyhangúlag, hogy hatáskörükhöz nem ragaszkodnak, a békét és békés együttműködést keresik az uj rezsim és vívmányainak biztosítása érdekében. Ehhez őszintén és igaz szívvel csatlakoztak, de a közrendet veszélyeztető fenyegetések akadályozták meg a testületet működésében.

Mindig azt kívánta társaival együtt, hogy ha valakinek valami kifogása van, mondjon konkrét vádakat, de ne rágalmazzanak általánosságokban. A képviselőtestület lelkiismeretesen dolgozott, nincs takargatni- valója. Bizalma teljes az elöljáróság iránt, de semmi szabálytalansággal közösséget nem vállal. Ha van ilyen, jelölje meg, aki tudja. A mai a helyes ut, amely a tisztázást biztosítja.

Örvend, hogy a kormánybiztos intézkedése megoldja a főkérdést és törvényes formát ad a község vezetésében keresztül vitt változásnak. Azt óhajtja, hogy a községi tanács a népkormány intenczióinak megfelelően biztosítsa a rend, a béke és nyugalom helyreállítását, a munka zavartalan folytatását és ne tévessze szem elöl a község érdekeit.

A képviselőtestület Keresztes István dr. és Gunther József megjegyzése után egyhangúlag hozzájárult és a kormánybiztos megelégedéssel deklarálta a határozatot és kijelentette annak értelmében, hogy a képviselőtestületet a választások megtartásáig nem hívják össze, hatáskörét pedig a községi tanácsra ruházza, mint egyedül illetékes testületre. A tanács az elöljáróság tagjaiból és a Nemzeti Tanács öt kiküldöttjéből áll, kikhez még Themlestner Gyula, mint Nemzeti Tanács elnöke és Knaller Győző, mint a Munkástanács elnöke járul.

Dóczi elöljárósági tag lemondott, egy másik hely pedig régebben megüresedett. Ezekre helyettesként Gattyán Márton és Fehér István helybeli lakosokat fo^ja kiküldeni a hatóság.

Ugyanaznap délután a kormánybiztos és a fő szolgabiró beható és alapos hivatalvizsgálatot tartottak és jegyzőkönyvbe foglaltak minden panaszt. A vizsgálat estig tartott, amikor is a kormánybiztos kijelentett«-, hogy jegyzői irodánkat mintaszerűnek találta. A pana szók alaptalanoknak bizonyultak s a nyert felvilágosítások alapján tárgytalanokká váltak. Azzal a kívánsággal fejezte be az eljárást, hogy az iroda a községi tanácscsal egyetértésben és egymást támogat7a működjék a község javára s mindenkor tartsák szem előtt a község érdekeit és teherviselő képességet

Kertészet

nek,

IV, holdas, melegagygyai,

kertésznek vagy hozzáértő- részesedés mellett bérbeadó Janos-utca 24. alatt. Értekezni vasárnap délután lehet.

Egy pár szó az „Eötvös Társaság“ megalakulása alkalmából.

Manapság sűrűn keletkeznek a különböző czélu és programom „Körök* és .Egyesületek“. Alakulnak egyesületek ,a forradalom vívmányainak biztosítására", amelyek közül sokan megmaradnak a czim mellett, csendes tétlenségben, mivel maguk sem tudják, hogy mit csináljanak. Es ha objektive figyeljük ezeket a jelenségeket, kénytelenek vagyunk belátni, hogy métr a legkevésbbé életképes és munkálkodó egyesületek alakulását sem illethetjük szigorú kritikával. Zűrzavaros időket éjünk, fájdalmas csapások érnek bennünket és valahogyan keressük egymást, közös erővel tenni akarunk valamit. A lelkek mélyén a tettek embrióiá szunnyad, hogy néha nem fejlődik ki egészen, az pusztán a tenniakarások tragikuma.

Mostanában alakult meg Rákossz entmihályon egy uj egyesület .Eötvös Társaság* czim alatt. A forradalom uj helyzetet teremtett, komoly munkához kell látni az ifjúságnak is, körülbelül ilyen kijelentéseket hallottunk a megalakuláskor. Ugyan e kijelentések u^y tüntetik fel, de azeit az Eötvös Társaság mégsem egészen „forradalmi* alakulás. A társulás eszméje mar régebben foglalkoztatta Rákosszentmihályon az ifjúságot és ez az eszme megvalósult a ma már megboldogult Ifjúsági Körben. Az^ ifjúság komolyabban gondolkozó csoportja, a régi Ifjúsági Körben próbálta, megvalósítani czelj&it és amikor ott komplikácziók következtek be, az eszméket, a társulás eszméjét továbbra is fontosnak tartva, megalakították a fenti társasagot. És ez az inteuczió a tonlos, fontosabb a csinos jelszavaknál és ez adja meg tulajdonképen az érteket.

A legfontosabb természetesen az alakulásnál a kellő komolyság. Mindenáron .egyletet“ alakítani, ez nem lehet a törekvő fiatalság czélja. Az Ifjúsági Kör keretei mint mondták, már szűknek bizonyultak a komoly munkára és már e czim sem felelt meg, hogy alatta a közben gazdagabbá vált programmot megvalósíthassák. Uj társaság alakult tehát, amelynek czime is komolyabb. A kérdés most az, bogy az uj lobogó elégséges e ahhoz, hogy merőben más helyzetet teremtsen? Nagyobbrészt a regi ifjúsági Kör tagjai alakították meg az uj egyesületet is. Igaz, hogy uj programmtervezetet készítettek, uj alapszabályokát uj alapokra helyezték az egyesületet, de ez még korántsem elég. így is előfordulhatnak a régi hibák, ha az ügyszeretet nem eléggé intenzív, ha a munka nem eieggé komoly. Uj szellemet nem lehet teremtem paragrafusokkal. azt csak a komoly elhatározás, a becsületes munka teremtheti meg. A czim, az egészen mellékes. Az ifjúság, (vagy már mint Társaság,) ismerje fel azt a belső, fontos tényezőt, ami régebbi alakulásukat is létrehozta és a múlt hibáiból okulva, fejlessze tovább a régi eszméket. Hiszen az eszme egy és állandó: együttműködés egymás javara. Es még egyet. Ne csináljanak komplikácziókat! Ne akarjanak mindenáron a nagy irodalmi táraságok mintájára berendezkedni, mert így könnyen paródia lehet a dologból. Mindezeket azért írom le, mert fontosnak tartom az egyesülés eszméjét és figyelem kialakulását.

Még a programotokról lehetne beszelni. Ha alakul egy társaság hivatott egyénekből, tiszta irodalmi, művészeti czéiok elérésére, vagy az irodalom es művészetek tényleges művelésére, akkor foglalkozhatunk kritikailag, esztétikai szempontokból az eiénktárt programmal. Az Eötvös Társaság azonban nem ilyen alakulás. Nem is ez a programmja, amit körülbelül ismerek, de amit nem az en hivatásom részletesen ismertetni. Azonban az irodalom amatőr művelése, az ismeretek gyüjtéáe