Rákos Vidéke, 1919 (19. évfolyam, 1-30. szám)
1919-03-09 / 10. szám
2. oldal. 8%Rö8 miüÉJSIM 10 szám egyesülete utján támogasssa fenti akcziót, a begyült j pénzeket küldje dr. Farkas Ferencnek, a Néptanács , elnökének czimére a községházára és ugyanoda for- j dúljon, ha a hangverseny ügyét társaságának közre- | működésével támogatni hajlandó lenne. j Róden János s. k. Dr. Farkas Ferenc s. k. a rokkantszövetség titkára. a Néptanács elnöke. Az utak karbantartása. A kultúrának egyik kétségbevonhatlan fokmérője a rend- és tisztaságszeretet. Minél nagyobb tehát a rend és tisztaság valamely községben, annál inkább feltünteti ez a község kulturfokát. Csodálatos mégis, hogy községünk a kultúrának ezzel a külső jeleivel nem dicsekedhetik, noha lakossága különben túlnyomó részben intelligens elemekből áll. Nemcsak, hogy az utak általában igen rossz karban vannak, csupán az egy Rákosi-ut a kivétel, hanem még megtűrik azt is, hogy a fák kivágatása következtében az úttesteken lelkiismeretlenül betömetlenül hagyott gödrök állandóan betöltetlenül maradjanak, amelyek a sok esetben világitatlan utakon a járókelőkre nézve veszélyessé is válhatnak. Pedig tudomásom szerint a helyi Nemzeti Tanács olyan feltétellel engedte meg a fák kivágását, hogy annak helyét megfelelően be kell tölteni. Később a fagyos föld ezt csakugyan megnehezitette, de a kivágáskor azt csekély fáradsággal el lehetett volna végezni, amint ezt sokan kötelességüknek is ismerték. Hanem most, hogy már alkalmas az idő, az elöljáróságnak azonnal el kellene rendelni a gödrök betömetését - a fakivágókkal és ha ezt önmaguk még sem tennék j meg, az ő költségükre a községnek kellene azt megtétetni. \ Feltétlenül kellene azonban arról is gondoskodni, \ hogy az utakat is jókarba helyezzék, mert olyan jár- ] hatlan utak még a legkulturálatlanabb községekben is \ alig vannak, mint községünkben. Ha más községekben j egyébként nincsenek is az utak rendezve, de legalább j a gyalogutakon pallók vannak, amelyek az utakat még : a legfélreesőbb utczákon is járhatókká teszik. Nálunk ellenben még a legnagyobb közlekedésü utakon is való- j ságos ingoványok és pocsolyák vannak, ahol sokszor i bokáig érő sárban kell a járókelőknek gázoiniok. Az a költség pedig, amibe az utak megjavítása a község lakosságának kerülne, nem is lenne elveszett pénz, mert az" megtérülne a ház- és telektulajdonosok- « nak abban, hogy a házak és telkek értéke ezzel jelen- j tékenyen emelkednék, mert az utak járhatósága követ- j keztében a házak és telkek keresettebbekké válnának, j Bár magában már az is igen értékes dolog lenne a • lakosságra nézve, ha nem kellene óriási sárban gázol- j niok és a ma különösen igen drága lábbeliket vele tönkre- \ tenmök. ügy értesültem egyébként, hogy most bizonyos tervek vannak az utak javítására nézve. Egyrészt a Csömöri útnak a özilas-patakig való kiépitése, másrészt j pedig az, hogy a község kavicsbányát fog sze- 1 rezni, melyből a lakosság az utczai gyalogjárókat in- 1 gyen kaviccsal javíthatja. Mindenesetre értékes dolog lesz már ez az intézkedés is, de én azt tartom, hogy ez az intézkedés még nem fog czélra vezetni, mivel igy az utak javitása nem lesz egyöntetű. Az egyik lakos majd javíttatni fogja az utat, a másik pedig nem. De még abban az esetben is, ha az utak javítását kötelezővé teszik, akkor sem fognak azok megfelelően kiépülni, mert nem végzik a dolgot egyenletesen, emellett pedig ez az egyesekre nézve sokkal költségesebb lesz, mintha a község maga építtetné ki az utakat és a költséget megfelelő arányban a ház- és telektulajdonosok a községnek megfizetnék. } Ha ugyanis maguknak a ház- és telektulajdonosoknak keli kiépittetniök a gyalogutakat, akkor az egyeseknek a fuvar- és munkaköltség sokkal drágább, mintha a község árlejtés utján kiadja egy vállalkozónak az útépítést. Ha pedig a község maga épitteti ki a gyalogutakat, akkor erre kölcsönt vehet föl es a házős telektulajdonosok azt a mellettük elvonuló útnak méter szerinti nagyságához képest, esetleg több évi törlesztés utján fizethetnék meg. Ha saroktelkeknek többet kellene is igy fizetniök, azt kárpótolja az, hogy e saroktelkek drágábbak is rendszerint. De nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy nemcsak a házak és telkek előtt kell gyalogjáró utakat csinálni, hanem az utakon átjáró utakat is addig, mig a kocsiutak is kiépülnek. Ezeket, nézetem szerint, leghelyesebb lenne ideiglenesen hidlásszerü pallókkal ellátni, hogy a kocsiközlekedés rajta lehetővé váljék. Ennek a fedezetét pedig szintén hozzá lehetne kapcsolni az utcza gyalogutjának építési költségeihez megfelelő arányban. A kocsiutak kiépitése azonban közérdekű lévén, természetesen azt csak közös költséggel kell fedezni, amint igen hslyesen a Csömöri-utat közmunka utján akarják kiépíttetdi. Azt is természetesnek tartom, hogy az összes kocsiutakat egyszerre nem építhetjük ki, csak évről-évre az ut fontossága szerint. De a gyalogutakat megfelelő munkaerő alkalmazásával talán egy évben is megópithetnők, vagy ha ezt sem lehetne, akkor az egyik évben az egyik oldalon, a másik évben a másik oldalon, hogy legalább az egyik oldalon járhatóvá tétessenek az utak mindjárt az első évben. Hanem azt még sem tartom kielégítőnek, hogy a Csömöri utat is csnpán a Szilas-patakig építsék ki, mert ez tulajdonképpen inkább csak az Anna-telepi lakosoknak az érdekét szolgálná és nem egészen a közérdeket. Teljesen közérdekűvé csak úgy vélnék ez az ut is, ha az utat mindjárt a temetőig kiépitenök, hogy a temetőbe menők útját ezzel járhatóvá tegyük. Ez már az egész községaek lenne érdeke, mert a temetőbe a községnek minden részéből van a lakosságnak útja. Ellenben a község más részében is éppen úgy kívánhatnak az ut mielőbbi kiépítését, mint az anna- telepiek, mert nekik épp úgy szükségük van a jobb útra,- mint azoknak. De az egyenlő teherviselés szempontjából a Csömöri ut teljes kiépítésénél is a ház- és telektulajdonosoknak épp úgy meg kellene fizetniök a gyalogutakat, mint a többi utczabelieknek. Szükséges lenne még, mint szintén igen fontos közérdekű dolognak, a József utczának a Csömöri úttól legalább a piaczig való sürgős kiépitése is, mert a piaczi kocsiforgalomnak egy része itt bonyolittatik le és igy, mint egyik tőközlekedési vonal veendő tekintetbe. Ez pedig most talán a legelhanyagoltabb ut az egész községben, ami tekintettel arra, hogy a községháza és a piacz mellett van, semmi esetre se tűrhető meg. A többi kocsiutat aztán már a következő években épittetnők ki a forgalmi követelmények szerinti sorrendben. De már a gyalogutaknak gyors kiépítése és az említett kocsiutaknak kiépítése is jelentékenyen javítaná a helyzetet általában, amely a község lakhatóságát tetemesen emelné és kulturális igényeinek is jobban megfelelne. Csak arról kellene még gondoskodni, hogy a villamos közlekedés is megfelelően javittassék és ne álljon fenn az a kétségbeejtő állapot, ami most bennünket elkeserít. Ha uj útvonalat nem is építenének, arra kell törekednünk, hogy a reggeli, déli és esti órákban járjon legalább negyedóránkint egy-egy körforgalmi vonat és ne fél óránkint, mint mostan, de amiből még éppen a legforgalmasabb időben szintén elmarad egy-egy vonat ős óra hosszákat kell utón töltenünk. Qröez Ernő,
