Rákos Vidéke, 1918 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1918-12-15 / 50. szám
4. oldal. aagofl sides« 50. szám. sorsolás utján Frei3z Károly póttagot hívták be. Végül belső ügyeket tárgyaltak s többek között egy ügy megvizsgálására bizottságot küldték ki Farkas Gáza elnök, Gsabány Antal János és Meye? Ferencz személyében. A szokatlanul hosszú ülést tagfelvétel fejezte be. Rendes tagok lettek: Vida István, Bara Lajos, Berke Árpád Fogéi Hermann, Havas Hugó, Kutzner Heliodor, Pataki János és Risztics Károly. Pe8ivármegye főispánja. Hire jár, hogy Pestvármegye főispán-kormánybiztosa, Kőgl János dr. igazságügyminiszteri államtitkár közelebbről elhagyja főispáni székét és az igazságügyminisztériumban kezdi meg állam- titkári működését. Bizonyos körökben ugyanis nem tudják megbocsájtani a főispán munkapárti múltját s ezért mást óhajtanak Pestvármegye élére Igen érdekes, hogy széles körben elterjedt hir szerint Kégl dr. távozása esetén F. Szabó Géza komáromi polgármestert neveznék ki Pestmegye főispán-kormánybiztosává, ki a vármegyének sokáig volt tb. főjegyzője s nagy népszerűségnek örvendett megyeszerte. Villamosunk. A körforgalmi vonat közlekedése helyreállott úgy annyira, hogy végre menetrend szerint járnak vonataink. Most már, az állandó zsúfoltságon kívül a kocsik szánalmas állapota a főpanaszunk. A tisztátalanság és kényelmetlenség mellett a törött ablakok okoznok sok kellemetlenséget és az utasok egészsége szempontjából gyakori veszedelmet. A kocsik pad- latán hajdanában hasznos szolgálatot tett rácsozatot az idén is nélkülözzük, holott ebben a csúf, pocsétás, csatakos időben, vízben és sárban ázik az utasok lába a kocsiban is. Tavaly azt hallottuk, hogy a rácsok felszerelése azért maradt el, mert a személyzet egyik része a másikra tologatta a vele járó munkát. Azon vitatkoztak, hogy kinek a hatáskörébe, illetve kötelességei közé tartozik a rácsok elhelyezése. Ma már ilyes vitának helye nem lehet, adják vissza tehát a védőrácsokat, ha ugyan még nem tüzelték fel s rendelkezésre állanak. Haza Franczlaországból. Lehel István dr. fővárosi főreáliskolai tanár 1914. nyarán Francziaországba utazott s ott érte a háború kitörése. Rákosszentmihály Lehel Pistáját akkor ott internálták s szomorú sorsáról éveken át csak bus levelezőlapjai hoztak híreket. Csaknem ötődfól évi hányódtatás után most szabadult csak haza Lehel István s e héten látta viszont árván hagyott katedráját, régen nélkülözött barátait. Kissé megtört bár, de azért egészségében nincs hiány. Élményeinek leírása egykor még érdekes olvasmányul szol gálhatna. Riadalom Rákosfalván. Nagy riadalom volt kedden éjjel Rákosfalván. A lakosság neszét vette, hogy régi szökött katonákból és kétes múltú egyénekből banda alakult, amely fosztogatni akar a különben csendes-békés kerületben. A rémhírek következtében sokan Budapesten töltötték az éjszakát és beszállították becsesebb értéktárgyaikat. A lakosság küldöttség utján Dietz Károly főkapitánytól kórt védelmet, kinek intézkedésére razziát tartottak Rákosfalva területén és megerősítették a rendőrőrsógeket. A több napon át tartott izgalom igy lassanként ismét elcsitult. Panaszos levél. A kővetkező levelet kaptuk: „T. Szerkesztő Ur! ősi szontmiháiyi vagyok, megszoktam sok mindenféle viszontagságot, így a sarat és járhatatlan gyalogutat is. Az idén azonban egy kissé túlságos bőven jut ki a részünk ezekből a speczialitásokból. Tudom, hogy a háború alatt sok minden elhanyagoló- dott, az utak jókarbantartására se fordítottak még any- nyi gondot sem, mint-amennyit ezelőtt. (Pedig az se volt sokkal több a semminél.) De most már készakarva teszik tönkre az úgy, ahogy letaposott gyalogutakat. A favágás az oka ennek a legújabb csapásunknak is, akár a világítás mizóriáiuak, amelyek miatt őt-hat község panaszkodik. Ahol kiássák a fákat, a gödröt csak félig- meddig szórják tele puha földdel, melyből olyan sár lett, a milyenre a legöregebb szeotmihályiak sem emlékeznek. Ea csak azért szólalok fel, hogy megkérdezzem: rendén van ez igy? Nem kellene valahogyan biztosítani, hogy utaink legalább abban a szánalmas állapotban maradjanak meg, a miben voltak. Nekünk, akik naponta szenvedünk ebben a sártengerhen botorkálva, nem csekélység ez, mikor többnyire sötétben maradván, csaknem belesüiyedünk ott is, a hol eddig bekötött szemmel is tudtuk a járást. Kérem, szerkesztő ur, szenvedő társaim nevében is, közölje ezt a levelemet, s kérjen a mi legujabbik bajunkban segítséget, ha ugyan lehet rajta manapság valahogy segíteni. Tisztelettel, (Aláírás) A női szabóipartestület uj vezetősége. A budapesti női ruhakészítő ipartsstület minap tartott közgyűlésén uj elnököt választott. A tekintélyes testület elnöke Kovács József szentmihályi polgártársunk lett, ki már régebben alelnöki tisztet viselt ugyanott. Kovács József pártja csaknem másfólszáz szótöbbséggel győzött az eddigi elnök, Holzer Sándor kamarai tag pártjával szemben. —- Prókai Sándor polgártársunkat ugyanakkor előljárÓ3ági taggá választották ugyancsak a női szabók testületében. A Rafc. választmányi ülése. A Rákosszentmihály! Atlétikai és Futball Klub vasárnap délelőtt választmányi ülést tartott a Nagykaszinóban. Az ülést, a távollevő Krenedits Sándor elnök helyett Farkas Géza vezette. Sok belső ügyön kívül a tanácskozás fő tárgya az a felmerült terv volt, hogy a klub a most újonnan alakuló Rákosszentmihályi Sport Klubbal egyesüljön. A választmány elvben hozzájárult a fúzió eszméjéhez s megállapította azokat a fő irányelveket, amelyeket a tárgyalások során követni akar. A megbeszélések folytatására egyébként bizottságot, küldtek ki s bizottságot jelöltek a Nagykaszinónak felajánlott tekepálya eladása ügyében is. A Testnevelő Tanács 1000 korona segélyt utalványozott a klubnak, melyről azonban köszönettel lemondanak, mert a szükséges feltételeknek a háborús körülmények miatt nem tehettek eleget. A gazdag napirenden még sok kisebb ügy szerepelt. BÁCZ DÁNIEL Női felöltők, angol kosztümök és alkalmi toilettek, blousok, pongyolák áruháza és műtermei Sürgönyeim: „Roberdczu BUDAPEST, Telefon: 167-02. ~ IV., Kigyó-utca 2. sz.
