Rákos Vidéke, 1918 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1918-10-13 / 41. szám

^ ~ m w ' mm»**' XVíli. évfolyam. Rákosszentmihály, igiö. vasárnap, október 13. 41. szám RÁKOS VIDÉKE tArsadalmi, közigazgatási és közgazdasági hetilap. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÁKOSSZÉNTMIHÁLYI ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Ráköss zentmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALAZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár Egész évre . . . la.— kri. Fél évre .... 6.— , Negyed évre . . . 3.— . EOYES SZÁM ÄRA 30 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal A Nagykaszinó közgyűlése. A Rákosszéntmihályi Nagykaszinó október 5 én tartotta meg rendes évi közgyűlését. Nem kell sem megokolnunk, sem igazolnunk, hogy a róla szóló rész­letes tudósítást ideiktatjuk, lapunk élére. A Nagykaszinó nem egyszerű szórakozó hely; — az évzáró jelentések Rákosszentmihály történetének nevezetes okmányai, melyek közérdekű tartalmuknál fogva érdemesek arra, hogy egyrészről a legszéle3ebbkörü nyilvánosság elé jussanak, másrészről a jövő számára megőriződjenek. A Nagykaszinó közgyűlését Farkas Géza elnök nyitotta meg ős a jegyzőkönyv vezetésére a távollevő jegyző helyett Grósz Imrét, hitelesítésére pedig Hauser Gyulát és Schwarczl Józsefet kérte fel. Az elég szép számban megjelent tagok ezután Balázsovich Zoltán titkár jelentését hallgatták meg, melynek teljes szövege a következő: Igen tisztelt közgyűlés! Harmadizben járulunk színük elé, hogy a Rákos- szontmihályi Nagykaszinó legutóbbi évének történetéről beszámoljunk s ezzel ismét egy esztendei munkálkodá­sunkról jelentést tegyünk. Ez az esztendő a Nagykaszinó fennállásának har­madik éve s igy első ciklusának befejezője. Alapszabá­lyaink ugyanis három éves szakaszokra osztjáfc be az egyesület működését és három évre szabják meg a tisztviselők és választmány megbízását, igy tehát az elmúlt évvel az első három éves ciklus zárult le, mun­kálkodásunknak ujyszólván első fejezete ért el a vegéhez. Ebben a pillanatban tehát nem szoritkozhatik be számolónk csupán a harmadik év történetének vázla­tára, hanem általánosabb nézőpontból vissza kell pillan­tanunk az egész három éves időszakaszra s igy kell képet adnunk arról, vájjon munkálkodásunkkal legalább főbb vonalaiban betöitötiük-e azt a programot, melyet most három éve magunkénak vallottunk, hűséges sáfá rai voltunk e az egyesület ügyeinek és megérdemel­tük-e azt a bizalmat, a melylyel minket, mint az egye­sület első tisztikarát a megalakulás emlékezetes pilla­natában megajándékoztak? Mi volt a fő dolgunk ? Meg kellett teremteni ezt a hosszú vajúdás után és ezernyi akadályon keresztül létrehozott egyesületet, melynek az első megalakulás csak a magját szolgáltatta. A Rákosszentmihályi Nagy­kaszinó azért alakult, hogy egyesítse a községnek szét­tagolt és különféle csoportokba szorult intelligens tár­sadalmát. Az első három esztendőnek kellett eldönteni, hogy képes e megvalósítani ezt a nagyszerű tervet, i vagy pedig csak ismét egygyel szaporítja a csoportok, ; az elsánczolt külön közületek számát? í No3 hát, a mi elégtételünk, a mi legfőbb örö­münk, a mi megnyugtató öntudatunk abban van, hogy Rákesszentmihályon e három óv alatt még az emléke is homályba veszett annak, hogy itt valaha visszavonás volt a társadalomban, hogy itt különböző, sok tekintet­ben ellentétes egyesületeket és csoportokat kellett egybeolvasztani. A Rákosszéntmihályi Nagykiszinó lét- jogosultságát s a mi szerény működésűnk legértéke­sebb eredményét a társadalmi egység megteremtésében kell feltalálnunk s ez alapon valóban lelkiisraeretfur- dalás nélkül állhatunk önökkel szemben a számonké­résnek ebben a pillanatában. A Nagykaszinó egészséges törzs, jólépült hajlék ; a háborús viszonyok ellenére fejlődése e három esz­tendő során legmerészebb reményeinket is meghaladta. A község társadalmának legkülönbözőbb részeiből özön­lenek a tagok falai közé s ime, a harmadik év végén 326 taglétszámmal zárjuk esztendőnket és ez a csak­nem negyedfélszáz úriember, a legjobb egyetértésben kellemes otthonának, vidám szórakozó helyének és ha kell, fórumának tekinti a Nagykaszinót. Sikerült a leg­különbözőbb oldalakról egybetoborozni ez a tábort és : sikerült benne olyan ideális közszellemet megleremteni, amely egyedül méltó ehhek a hatalmas, intelligens I társadalomhoz. Itt nem kérdi senki a másiktól honnan jött és miért nem jött a másik oldalról, itt, e falak között se politika, még községi sem, — sem vallási vita, sem egyéb, ami az embereket egymástól el szokta vá­lasztani, soha szóba nem kerül. Itt mindenki becsüli társait és éppen csak annyit törődik velük, amennyire az maga óhajtja. Sikerült tehát azt a közszelleroet megte­remteni, amely egyedüli és legfőbb biztosítéka az egye­sület szilárd fenmaradásának és további virágzásának. Uj gyümölcse munkánknak ezeken felül, hogy a kaszinói elet tónusát sikerült a múltakhoz képest ma­gasabb színvonalra emelni, — bárha még mindig nincs olyan magaslaton, ahogy óhajtanók — és sikerült az a nálunk azelőtt elképzelhetetlen újítás, hogy a hölgy­közönséget belekapcsoltuk a rendes kaszinói életbe, melynek hetenként legalább egyszer-kétszer, de gyakran még sűrűbben is kedves részeseivé váltak. Olyan hala­dás ez, amelyet akkor tud az ember igazán méltá­nyolni, ba emlékezetébe idézi, hogy a nem is olyan régi múltban, a Nagykaszinó kapunyitása előtt még el sem lehetett ilyesmit képzelni minálunk. A Nagykaszinó igyekezett kellemes otthont, ba rátságos szórakozó helyet nyújtani tagjainak, — gyak­ran szerepelt közérdekű mozgalmak élén, nem egyszer fontos eredményeket is produkálva lakosságunk javára, — kulturális hivatást is töltött be nagyszámú, nívós Lapunk mai száma 12 oldal. \

Next

/
Thumbnails
Contents