Rákos Vidéke, 1918 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1918-10-13 / 41. szám

^ ~ m w ' mm»**'

XVíli. évfolyam. Rákosszentmihály, igiö. vasárnap, október 13. 41. szám

RÁKOS VIDÉKE

tArsadalmi, közigazgatási és közgazdasági hetilap.

RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA.

SZÁMOS RÁKOSSZÉNTMIHÁLYI ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Ráköss zentmihály, Szentkorona-utcza 37.

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.

Felelős szerkesztő: BALAZSOVICH ZOLTÁN.

Előfizetési ár Egész évre . . . la.— kri.

Fél évre .... 6.— ,

Negyed évre . . . 3.— .

EOYES SZÁM ÄRA 30 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal

A Nagykaszinó közgyűlése.

A Rákosszéntmihályi Nagykaszinó október 5 én tartotta meg rendes évi közgyűlését. Nem kell sem megokolnunk, sem igazolnunk, hogy a róla szóló részletes tudósítást ideiktatjuk, lapunk élére. A Nagykaszinó nem egyszerű szórakozó hely; — az évzáró jelentések Rákosszentmihály történetének nevezetes okmányai, melyek közérdekű tartalmuknál fogva érdemesek arra, hogy egyrészről a legszéle3ebbkörü nyilvánosság elé jussanak, másrészről a jövő számára megőriződjenek.

A Nagykaszinó közgyűlését Farkas Géza elnök nyitotta meg ős a jegyzőkönyv vezetésére a távollevő jegyző helyett Grósz Imrét, hitelesítésére pedig Hauser Gyulát és Schwarczl Józsefet kérte fel. Az elég szép számban megjelent tagok ezután Balázsovich Zoltán titkár jelentését hallgatták meg, melynek teljes szövege a következő:

Igen tisztelt közgyűlés!

Harmadizben járulunk színük elé, hogy a Rákos- szontmihályi Nagykaszinó legutóbbi évének történetéről beszámoljunk s ezzel ismét egy esztendei munkálkodásunkról jelentést tegyünk.

Ez az esztendő a Nagykaszinó fennállásának harmadik éve s igy első ciklusának befejezője. Alapszabályaink ugyanis három éves szakaszokra osztjáfc be az egyesület működését és három évre szabják meg a tisztviselők és választmány megbízását, igy tehát az elmúlt évvel az első három éves ciklus zárult le, munkálkodásunknak ujyszólván első fejezete ért el a vegéhez.

Ebben a pillanatban tehát nem szoritkozhatik be számolónk csupán a harmadik év történetének vázlatára, hanem általánosabb nézőpontból vissza kell pillantanunk az egész három éves időszakaszra s igy kell képet adnunk arról, vájjon munkálkodásunkkal legalább főbb vonalaiban betöitötiük-e azt a programot, melyet most három éve magunkénak vallottunk, hűséges sáfá rai voltunk e az egyesület ügyeinek és megérdemeltük-e azt a bizalmat, a melylyel minket, mint az egyesület első tisztikarát a megalakulás emlékezetes pillanatában megajándékoztak?

Mi volt a fő dolgunk ? Meg kellett teremteni ezt a hosszú vajúdás után és ezernyi akadályon keresztül létrehozott egyesületet, melynek az első megalakulás csak a magját szolgáltatta. A Rákosszentmihályi Nagykaszinó azért alakult, hogy egyesítse a községnek széttagolt és különféle csoportokba szorult intelligens társadalmát. Az első három esztendőnek kellett eldönteni, hogy képes e megvalósítani ezt a nagyszerű tervet,

i vagy pedig csak ismét egygyel szaporítja a csoportok,

; az elsánczolt külön közületek számát? í No3 hát, a mi elégtételünk, a mi legfőbb örömünk, a mi megnyugtató öntudatunk abban van, hogy Rákesszentmihályon e három óv alatt még az emléke is homályba veszett annak, hogy itt valaha visszavonás volt a társadalomban, hogy itt különböző, sok tekintetben ellentétes egyesületeket és csoportokat kellett egybeolvasztani. A Rákosszéntmihályi Nagykiszinó lét- jogosultságát s a mi szerény működésűnk legértékesebb eredményét a társadalmi egység megteremtésében kell feltalálnunk s ez alapon valóban lelkiisraeretfur- dalás nélkül állhatunk önökkel szemben a számonkérésnek ebben a pillanatában.

A Nagykaszinó egészséges törzs, jólépült hajlék ; a háborús viszonyok ellenére fejlődése e három esztendő során legmerészebb reményeinket is meghaladta. A község társadalmának legkülönbözőbb részeiből özönlenek a tagok falai közé s ime, a harmadik év végén 326 taglétszámmal zárjuk esztendőnket és ez a csaknem negyedfélszáz úriember, a legjobb egyetértésben kellemes otthonának, vidám szórakozó helyének és ha kell, fórumának tekinti a Nagykaszinót. Sikerült a legkülönbözőbb oldalakról egybetoborozni ez a tábort és : sikerült benne olyan ideális közszellemet megleremteni, amely egyedül méltó ehhek a hatalmas, intelligens I társadalomhoz. Itt nem kérdi senki a másiktól honnan jött és miért nem jött a másik oldalról, itt, e falak között se politika, még községi sem, — sem vallási vita, sem egyéb, ami az embereket egymástól el szokta választani, soha szóba nem kerül. Itt mindenki becsüli társait és éppen csak annyit törődik velük, amennyire az maga óhajtja. Sikerült tehát azt a közszelleroet megteremteni, amely egyedüli és legfőbb biztosítéka az egyesület szilárd fenmaradásának és további virágzásának.

Uj gyümölcse munkánknak ezeken felül, hogy a kaszinói elet tónusát sikerült a múltakhoz képest magasabb színvonalra emelni, — bárha még mindig nincs olyan magaslaton, ahogy óhajtanók — és sikerült az a nálunk azelőtt elképzelhetetlen újítás, hogy a hölgyközönséget belekapcsoltuk a rendes kaszinói életbe, melynek hetenként legalább egyszer-kétszer, de gyakran még sűrűbben is kedves részeseivé váltak. Olyan haladás ez, amelyet akkor tud az ember igazán méltányolni, ba emlékezetébe idézi, hogy a nem is olyan régi múltban, a Nagykaszinó kapunyitása előtt még el sem lehetett ilyesmit képzelni minálunk.

A Nagykaszinó igyekezett kellemes otthont, ba rátságos szórakozó helyet nyújtani tagjainak, — gyakran szerepelt közérdekű mozgalmak élén, nem egyszer fontos eredményeket is produkálva lakosságunk javára, — kulturális hivatást is töltött be nagyszámú, nívós

Lapunk mai száma 12 oldal.

\