Rákos Vidéke, 1918 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1918-04-28 / 17. szám
XVIII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1918. vasárnap, április 28. 17. szám RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÁKOSSZENTMIHÁLYI ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár Egész évre . . . 1«.— ki r. Fél évre .... 6.— . Negyed évre . . . 3.— EGYES SZÁM ÄRA SO FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Orgonavirágzás. Nem, nyájas olvasó, nem a hangulatos tavaszi czikk következik, melyben a tavasz ózondus lehét virágillat fűszerezi és a lombok közül csattogó madárdal tör elő. Bárha immár kétségtelenül elérkezett a bűbájos tavasz és fesledezik kertjeinkben a bóditó illatú, nyájas orgonavirág és felveri a csendet a dalosmadár bűbájos éneke, az én telkem öröme nem lehet zavartalan és teljes, hanem elnézvén a lila orgonabokrokat szorongó szívvel arra gondolok, mi lesz itt, mifelénk a jövő héten, meg azután is, tovább, mig csak az utolsó » orgonabokor is le nem teszi pompázó tavaszi ékességét... j Aki bele akar szeretni ami vidékünkbe, iilyenkor, { orgonavirágzás évadján jöjjön el mihozzánk. Aki pedig át akarja érezni ennek a szomorú világnak kegyetlen keserűségét, az jöjjön el hozzánk mostanában két napon egymásután. Majd meglátja, hogy mit művel az emberi vandalizmus a tavasz egyik legszebb ékességével, az orgonavirággal. Miként tarolják le a legszebb bokrokat, mint a pusztító sáskasereg, mint tördösik össze a virágért | az ágakat is, hogy rombolják a kerítéseket és teszik tönkre minden tavas? i ékességünket. Fájdalom, nemcsak az ártatlan orgonavirág sorsa ez, hanem igy van minden más egyébbel is. A szív, j a kegyelet, a szépérzék, a tisztessőgtudás kiveszett az emberekből a vad tombolás ez évei során, de sőt a i tulajdon, az idegen vagyon tisztelete és a gyümölcs és egyéb mezőgazdasági termék kímélésében rejlő fontos nemzetgazdasági érdek megbecsülése sem talál- j ható fel a tömeg lelkületében. A gonosz példát rá- ^ adásul pedig a züllött és rakonczátlan gyermekek egész tömege követi. Az a szomorú hadsereg, mely megfékezhetetlen pajkosságával testi épségét koczkáz- tatja naphosszat a villamosok ütközőjén, amely mulat- ‘ ságát a vilamos lámpák pusztításában találja és a legkisebb ielkiismeretfurdalás nélkül tör be a mások verejtékkel ápolt ős szerető munkával nevelt kertjébe, hogy díszeit letarolja és az ut porában szerte szórja, I vagy néhány fillér haszonért értékesítse. Mikor az orgona nyiladozni kezd, összeszoiul a torkunk a tehetetlen keserűségtől, mert soha jobban nem érezhetjük az erkölcsi sülyedós és fegyelmezett- lenség sivár képét, mint ilyenkor, ebben az aprólékos- nak látszó dologban. __________ Bu dapest székesfővárosában, ahol pedig mégis csak több a felügyelet és általában több eszköz áli a gyermekek fékentartására, szintén szomorú tapasztalatai vannak a hatóságnak. A közoktatási ügyosztály kiváló uj vezetője Városy Gyula tanácsos érdekes körlevélben hívta fel erre a figyelmet. A múlt héten megjelent és minket is érdeklő körlevél a következő: ,A tapasztalat szerint — sajnos — még mindig divik az iskolás gyermekek között az az eléggé el nem Ítélhető rossz szokás, hogy ilyenkor, tavasz évadján, a bekeritetlen telkeken álló virágzó gyümölcsfákról és bokrokról ágostul tördelik le a virágokat s ilyen módon nagy pusztítást visznek véghez azokban. Azt is tapasztalhatjuk lépten nyomon, hogy az iskolás gyermekek a veteményeket nem kímélik, s különösen a bekeritetlen veteményes kertekben a vetemények legázolása, vagy kiszaggatása által vagy pedig köveknek, fadaraboknak stb. a vetemények közé való bedobálása által okoznak sokszor nem is jelentéktelen károkat. Ezek ellen, a gazdasági vonatkozásukban is föltétlenül káros szokások ellen minden eszközzel küzde- nünk kell s ebből a küzdelemből a dolog természeténél fogva az iskolának is ki kell vennie a maga részét- Felhívom tehát az összes fővárosi iskolák és tanfolyamok vezetőit s általuk az egész oktató személyzetet, hogy ismételten é3 minél komolyabban figyelmeztessék a tanuló ifjúságot arra, milyen helytelen és mennyire káros dolog a virágok s általában a növények, de főképen a konyhai vetemények és gyümölcsfák pusztítása s hogy különösen ma, a háború szülte rendkívül nyomasztó gazdasági viszonyok közepette, a virágokat, bokrokat, fákat és veteményeket kímélni egyenesen hazafias kötelesség. Arra is emlékeztetni kell a tanuló ifjúságot, hogy az ilyen kártevés egyúttal mezőrendőri kihágás is, amelyért szigorú pénzbüntetés jár, s amely esetleg büntetőjogi szempontból súlyosabb beszámítás alá eső cselekménynek is minősülhet.“ Kellene valami módot találni, hogy a mi vagyonúnkat is megtudjuk őrizni. A mi uyaraló telepi jellegünk szempontjából vagyonunk nekünk a virág, a lomb is, lopás és betörés tehát, ha valaki azt eltulajdonitja és e célból másnak a területére erőszakosan behatol. Üldözni kell és büntetni teljes szigorral. Máskor mondhattuk azt, hogy hadd örüljenek szegények, a virág /
