Rákos Vidéke, 1917 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1917-02-25 / 8. szám
XVII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1917. vasárnap, február 25 8. szám, RÁKOS VIDÉKÉ TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÁKOSSZENTMIHÁLYI ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár Egész évre . . . 12.— kor. Fél évre .... 6.— . Negyed évre . . . 3.— . EGYES SZÁM ARA 30 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. A legújabb névtelen levél. A rosszindulatú fegyverek legnemtelenebbje — a névtelen levelekben árulkodás valóságos divattá vált Rákosszentmihályon. Községünkben csudálatos módon mindig keletje volt e gálád eszköznek, de régebben csak inkább a magánforgalomban jelentkezett. Családoknak irkáltak undok névtelen leveleket bosszúból, aljas tréfából," sértett hiúságból vagy irigy rosszakaratból. TJjabban azonban közforgalom tárgya lett a névtelen levél. Közügyekben szerepel nagy buzgósággal, hogy még teljesebb mértékben kivívja a régen kiérdemelt közutálatot. E napokban Rákosszentmihály elöljáróit és vezetőférfiait akarták meghurczolni névtelen levélben. Áz alattomos denuncziáns azt irta Kürthy bárónak, hogy Rákosszentmihályon azért nincs lisztje- kenyere a szegény népnek, mert a vezetők elrejtették a lisztet, önző módon megosztoztak a készleteken és szalonokban rejtegetik rabolt kincsüket, a népet pedig koplaltatják. Aláirás: „Lengyel Márton.“ Első sorban is megállapították, hogy ilyen nevű lakosa nincsen községünknek, ennélfogva ismét a névtelen, vagy ami azzal lényegében egyet jelent, az álnéven Írott levelek egyik díszpéldányával állunk szemben. Ami viszont a feljelentés lényegét illeti, ilyen baromi és ennyire aljas gondolat valóban csak valami rothadt agyvelőben születhetik meg; annyira esztelen és szomorúan nevetséges a vád, hogy bosszankodni sem kell rajta, sőt foglalkozni sem kellene vele, ha a névtelen feljelentések irogatásának nem fejlődött volna ki egész rendszere Rákosszentmihályon, amely jelenség kell, hogy a közhangulat megtorló felzúdulását végre teljes erejével felkeltse. A lisztspiczli levelével Kiss Tibor tb. főszolgabíró kedden délután váratlanul megjelent községünkben és egyenesen a bevádolt polgáraink kérelmére formaszerü házkutatást tartott valamennyinek a lakásán. Megvizsgálta a szobákat, szalonokat csakúgy, mint a kamarákat, padlásokat és egyéb férőhelyeket. Nem azért, mintha egy pillanatig is kételkedett volna vizsgálatának eredményében, hanem, hogy forma szerint is megnyugtathassa tisztviselői lelkiismeretét. A kutatás eredménye természetesen az volt, hogy nem csak nem találtak rejtett készleteket, hanem megállapították azt, hogy mindenkinek kevesebb a lisztkészlete a törvényesen megengedett mennyiségnél, tehát a gazdasági esztendő végéig nincsenek is kellőképen ellátva liszttel. A legújabb névtelen levél tehát igen ártatlan és nyomorult féregnek bizonyult. Marása, mérge nem fáj senkinek sem s mikor az igazság súlya ránehezedett, úgy eltiporta, mint földön mászkáló bogarai a vaskos czipőtalp. De vájjon meddig tart még a névtelen levelek kultusza mifelénk ? Hennán kerül ide annyi erkölcsi züllöttségben szenvedő, ízléstelen és lelkiismeretlen ember, hogy minden időkre kijut egy-egy névtelen denuncziáló feljelentés ? Hogy lehetséges az, hogy még egyiknek Íróját sem sikerült leleplezni és megérdemelt sorsának kiszolgáltatni? Vájjon olyan jól elrejtőznek álnevük mögött, hogy sejteni sem lehet kilétüket és nem lehet őket kinyomozni? Vagy pedig van, aki ismeri egyiket-másikat, de könyörületből és hogy ne növelje a botrányt, úgy tesz, mintha mit sem tudna? Vagy talán senki sem érdeklődik a tettesek iránt, olyan megvető lenézéssel fogadja mindenki a hitvány kísérleteket ? Nem érdektelen kérdések ezek, bár nem kísérletezünk azzal, hogy megfeleljünk rájuk. Megállapítjuk csupán, hogy most már itt az idő, amikor Rákosszentmihály tisztességes társadalmának kötelességévé válik, hogy a névtelen levélírók ellen saját hírneve érdekében is erélyesen védekezzék, kinyomozza és kíméletlenül leleplezze a tetteseket és érdemük szerint elbánjék velük. Nincs ok a kíméletre, ennek a nyomorúságos fajzatnak ki kell pusztulni közülünk véglegesen. Inkább csak tréfás okulás kedvéért jegyezzük még ide, hogy a mi denuncziánsainknak eddigelé mindig visszafelé sült el a puskájuk. Ál-Kovács János hatható-, san lendített egyházi önállósításunk sokáig hányódott dolgán, holott éppen az ellenkezőt akarta. A polgári Iskola árulkodója megkönnyítette a község elhatározását, hogy az iskola államosítását kérje, végre az Ál Lengyel levele kitűnő szolgálatot tett arra, hogy véglegesen kiirtsa a rákosszentmihályi lisztrejtegetés undok meséjét, mely a hiszékeny nép körében hónapok óta lappang és rosszindulatú emberek között nem egyszer támogatásra talál. Most együtt szégyelhetik magukat valamennyien. A tisztességes embereknek pedig az a kötelességük, hogy az ostoba beszédeket erélyes szóval, az igazság erejével elfojtsák, a tájékozatlanokat felvilágosítsák, oktassák és vezessék, a gálád intrikusokat pedig azon módon mindannyiszor leleplezzék. Majd elbánik velük a törvény érdemük szerint. Farsangvégi estély. Enyhült téli idő, — jó melegen fütött terem, benépesítve teljesen asztalokkal, köröttük zsibongó tömeg, — ember-ember mellett. Egész társaságok és családok fordultak vissza az ajtóból, látva, hogy nincs talpalatnyi hely ... Ez volt nagyjából a külső képe a Rákosszentmihályi Nagykaszinó február 17-iki »farsangvégi estélyének.“ A különösen szép közönség nyilvánvaló bizonyítékául szolgált annak, hogy a Nagy kaszinó estélyeinek milyen hitele van közönségünk körében és a kiválóképen vidám hangulat előre biztosítéka volt az újabb sikernek. _________ La punk mai száma 12 oldal.
