Rákos Vidéke, 1917 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1917-12-16 / 50. szám
XVII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1917. vasárnap, december 16. 50 szám VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZAMOS RÄKOSSZENTMIHÄLYI ÉS RAKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kd kossz ént mihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Befizetési ir Egész évre . . . ISI.— kor. Fél évre .... . Negyed évre . . . . EGYES SZÁM Ara so fillér. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Az őszi közgyűlés. Hétfőn tartotta Rákosszentmihály község képviselőtestülete rendes őszi közgyűlését, mely minden esztendőben a legnevezetesebb mozzanata a községi életnek. Ilyenkor tárgyalják le a költségvetést, amelynek vitáját lehet körülbelül a képviselőtestület színvonala fokmérőjének tekinteni. Ilyenkor kerülnek szóba a községi életet érintő legfontosabb kérdések és ilyenkor szoktak kidomborodni a jövendő körvonalai. Ezúttal azonban az őszi közgyűlésnek nem a költségvetés volt a legfőbb nevezetessége. A háború ideje alatt a községi költségvetés főként csak azt a czélt szolgálja, hogy egyensúlyban tartsa a község háztartását, nagyobbszerü Programm, a jövőnek szánt befektetések nem találnak helyet benne. A mi háborús költségvetéseink lelki- 1 ismeretes gondossággal és szinte bravúros ügyességgel | hidalják át a háborús viszonyok okozta rendkívüli j nehézségeket, a községi élet zavartalan folytatását biz- ! tositják minden különös zökkenő nélkül, de kénytelenek 1 a kivételes időkkel megalkudni s minden szép tervet — jobb időkre eltenni. j Egymagában már az a legteljesebb elismerésre l méltó, hogy a háború negyedik esztendejében sikerült a régi keretek között a község háztartását fentartani, s a legfontosabb szükségleteket az adóteher megnövelése nélkül fedezni. Községi adónk az uj költségvetés megállapítása szerint csupán két százalékkal emelkedik a jövő esztendőben, tehát amikor minden sokszorosan megdrágult, csak a községi életben nincs nyoma ennek a drágulásnak. A pénz értéke a háború alatt devalválódott, vásárló ereje, tehát értéke alászállott. A községi életben mégis a régi pénzért, az eddigi hozzájárulásért kapjuk ezentúl is mindazokat a szolgáltatásokat, amelyekben eddig részesültünk, a két százaléknyi adóemelkedés a pénzérték sülyedésének még kis- részben sem lehet kiegyenlitése, a község gazdálkodása tehát a takarékosságnak és óvatos körültekintésnek szinte klasszikus példájául tekinthető és megnyugvással töltheti el e községnek valamennyi polgárát. Ez az érzés nyilvánult meg abban, hogy formaszerü költség- vetési vita alig is volt ezúttal az őszt közgyütésen. A hétfői gyűlésnek legfőbb érdekessége az erélyes és férfias állásfoglalás volt a községünk érdekeit súlyosan veszélyeztető intézkedések ellen; három érzékeny támadást is kellett visszautasítani: a magyar államvasuti északi pályaudvar építésével kapcsolatosan, — a helyiérdekű vasúttársaság kíméletlen uj tarifájával és rendeletéivel szemben és a községünket a nagy nyilvánosság előtt meghurczoló ujságközlemények miatt. Mindegyik kérdésben példás egyértelműséggel nyilatkozott meg a képviselőtestület véleménye s az önérzetes fellépés mindenek szimpátiájára érdemes. Bizony úgy áll a dolog, hogy mindenfelől csak a jóakarat hiányát, sőt méltánytalanságot és igazságtalanságot kell újabban tapasztalnunk s valóban csakis a magunk erejére támaszkodhatunk. Mástól ugyan hiába várunk bármit is. De a míg magunk megtesszük kötelességünket, nem kell búsulnunk a jövőnk miatt. A mit nem érhetünk el szépszerével, ki fogjuk vívni elszánt következetességgel minden akadály ellenére is. A közgyűlésről a következő részletes tudósításunk számol be : Elég szép számban gyűltek egybe a képviselőtestület tagjai a közgyűlésre, melyet a szénhiány miatt ezúttal elsőizben tartottak a gyülésterem helyett a biró helyiségében. Hauser Gyula biró a jegyzőkönyv hitelesítésére Böhsl Ferenc és Pálfi János tagokat kérte fel. Az izr. temető kibővítése. Régebben tárgyal a község a helybeli izr. hitközséggel 2270 négyszögöl terület átengedése ügyében, amelylyel temetőjét akarja a hitközség majdan kibővíteni. Krenedits Sándor főjegyző ismertette az előzményeket és jelentette, hogy a hitközség az 5 koronás árat elfogadta s a 11350 kor. vételárat 31 év alatt óhajtja törleszteni. Az első részlet esedékes 1918. julius 1-én. Az első tíz évben évi 250 kor., majd 11 éven át 350 kor. végül 10 éven át 500 koronát fizet. A területet, mely ma faiskola, a község apránként adja át csak akkor, amikor arra az izr. temető kibővítése miatt szükség lesz. A község a területet mindaddig díjmentesen használja. A képviselőtestület Chrapek János, Gunther Józsel Hauser biró, Szabó József, Holló Ágoston, Weisz lgnácz és a főjegyző hozzászólása után ezeket a feltételeket elfogadta, de egyhangúlag kimondotta, hogy a faiskola területén kért utnyitáshoz népi járul hozzá hanem más, meglevő utat fog helyszíni eljárás utján használatra kijelölni. A szerződés jóváhagyása czéljábó] a törvényszerű hannincz nap elteltével, január 12*én rendkívüli közgyűlést tartanak. A községháza vízvezetéke A községháza vízvezetéki és csatorna berendezésének jókarban tartásával Oláh József ehmanntelepi bádogosmestert bízták meg évi 300 kor. átalányösszegért. A javaslathoz B .hsl Ferencz, Ént Zsigmond, Szabi József és Gunther József szólt hozzá. Az északi pályaudvar. Krenedits főjegyző ismertette a nagy északi pályaudvar építési ügyét. Mint szives olvasóink tudják, ő és Hauser Gyula biró, az engedélyező tárgyaláson erélyesen követelték, hogy a Szilas patak mentén elvonuló 6—7 méter magas töltés alatt kivágandó ut-átjárót ne, mint tervezik, 4, hanem 4.6 méter magasra építsék, hogy a villamos vasút annak idején áthaladhasson Lapnisk mai »zárna 12 oldal.
