Rákos Vidéke, 1917 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1917-09-23 / 38. szám
2. oldal. ________ ___________RÁKOS iVjIDBKB 38, szám. létí eltétel, amely nélkül otthonunk értéke szűnik meg és amelytől kenyérkeresetünk lehetősége függ. Nekünk be kell jutnunk naponta a városba és viszont, a gyermekeinknek el kell érkezniök az iskolákba és haza kell vergődniük ismét otthonunkba. A reggeli vonatok zsúfoltsága végre, hosszú panaszkodás után; kisajtolt a vasutigazgatóságtól egy kisegítő reggeli körforgalmi vonatot, mely néhány nap óta valóságos áldás közönségünkre nézve. Most a Búr-vonatok, a H-kocsik állapotára hívjuk fel figyelmüket, mert itt fenyeget valóságos katasztrófa. A H kocsikon bonyolódik le Rákosszentmihály forgalmának egy tekintélyes része. Ezzel a közönséggel mindig méltatlanul bántak. Évekig kínozták azzal, hogy a vonatokat pótkocsi nélkül indították. Végre azután megkaptuk a pótkocsikat és az uj rend, hogy a nagy kört (keleti—nyugati pályaudvar) ketté osztották és Rákospalotán átszállást rendeztek be, fürgébbé, rendesebbé tette a járatokat. Újabban azonban megnyílt Mátyásföld szomszédságában a repülőgépgyár és a katonai állomások hatalmas forgalmán kívül rengeteg munkástömeget zúdított a H kocsikra. Ezek az emberek Rákospalotáról, Újpestről és ezek környékéről járnak a Skoda-gyártelepre. Nem kedvtelésből mennek ők sem, hanem kényszerűségből, tehát méltán követelhetnek közlekedő eszközt a maguk számára. A H. vonatok ezt a forgalmat a mai rendszer mellett képtelenek lebonyolítani s a munkások reggel és este órákig kénytelenek ücsörögni, mig a villamoson helyet kapnak, viszont azonban elveszik a helyet az elsősorban jogában levő helybeli utazóközönségtől. Az égre kérjük hatóságainkat, küldjenek ki kora reggel, vagy délután 6 óra után fényképészt a vonalra. Országos szenzáczió lenne az a fotográfia, a mit készíthetnének. A zsúfoltság, az nem szó itt. Mint a méhkas száján a méhek tömege, úgy függ, lóg, kapaszkodik a kocsik oldalán, hátán, tetején, ütközőjén, bordáján a tömeg, a kocsi belsejéről nem is beszélve. Olyan főkapitányt szeretnénk látni, aki ezeket lehámozná onnan. Valami katonai kirendeltség működik a Nagymezénél egy idő óta, de semmit sem tud elérni. Ötven méterrel távolabb kétszer olyan tömeg lepi meg a kocsit. A minap megtörtént, hogy egy rákosszentmihályi úri embert a Rákosi-utnál nem akartak leengedni a kocsiról a munkások. ,Ez a mi vonatunk. Mi Palotára megyünk. Jöjjön az ur is oda, vagy utazzék más kocsin!* így kiáltoztak reá s csak nagy üggyel-bajjal tudta átfúrni magát a tömegen. Nem számítva a szeretetlenséget és durvaságot, azoknak a munkásoknak a saját szempontjukból igazuk van. Ha gyárat építettek, gondoskodjanak közlekedésről is. Erre nem felelet, hogy háború van, mert a gyár is háborús létesítmény, következóskép a külön munkásvonatok rendszeresítése is hadi érdek. Ilyennel szemben pedig nincs és nem lehet háborús akadály. Meg kell lennie bármiképen. De viszont a mi közlekedésünket nem adhatjuk oda nekik, mert a mi lefokozott igényeinket már tovább leszállítani nem lehet. Mi nem élhetünk el legalább a régi vonataink nélkül, melyek a mai rendszer mellett sem nekünk nem felelhetnek meg, sem pedig a munkás és katona utasok forgalmát nem képesek lebonyolítani. Jóstehetség nélkül megjósoljuk, hogy a vonatokon előbb utóbb katasztrófa lesz. Kérünk tehát sürgős és alapos intézkedést, mielőtt még valami nagy baj történnék. Nagyon szerény és nagyon igazságos kívánság ez. HÍREK Szentmiháiyi búcsú. A rákosszentmihályi templom védőszentjének, Szent Mihálynak napját követő vasárnap, tehát a jövő vasárnapon, szeptember 30-án tartja meg évente szokásos bucsu-ünnepét. Az ünnepi misét Varázséji Béla dr. újpesti prépost, esperes-plebános mondja, a szentbeszédet pedig Kürti István káplán tartja. Választmányi ülés. A Rákosszentmihályi Nagykaszinó választmánya Farkas Géza elnöklete alatt múlt szombaton tartotta rendes ülését. Napirend előtt az elnök elparentálta Cseh Sándort, a Nagykaszinó elhunyt tagját^ Indítványára a választmány részvétét jegyzőkönyvébe iktatja. Horváth Károly pénztári jelentése szerint a Nagykaszinó tiszta pénzkészlete julius végén 2761 K 83 fill., augusztus végén pedig 3811 K 24 fillér volt a kiadások levonása után. Megállapodtak a téli fűtés rendjére nézve s kimondották, hogy takarékosság szempontjából csak délután fütik a helyiségeket és a fűtést hétköznapokon lehetőleg csak a billiárd és kártyaszobára szorítják. Prazsenka Árpád és Balázs Antal szóvá tették a Szurmay Sándor alapra kiutalt 200 korona ügyét, melynek formai elintézése ellen voltak észrevételeik. Krenedits Sándor igazgató és többek felszólalása után megállapította a választmány, hogy a perselyben gyűjtött jótékony alap pénze nem lóvén kaszinói bevétel, hanem a kaszinói társaság adománya, azzal az elnökség rendelkezik, tehát a kiutalás jogosan történt. Azt is kimondották azonban, hogy ebből az alapból első sorban helybeli badbavonultakat, illetve rákosszentmihályi jótékonycélt fognak támogatni. Végül még apróbb belső ügyeket intéztek el, majd pedig tiz uj tagot vettek fel. Rendes tagok lettek: Albachary Béla, Bartl Mihály, Csabány János, Grünwald Bernát, Grünwald Ödön, Hirsch Gyula és Wiegand Rezső. Külső tagok: Krumpholcz Zoltán, Kucharik Ferencz dr. és Mutzbauer Jenő. Garai dr. megkezdte működését. Garai Lajos dr. katonai főorvos, kit éveken át tartott hareztóri szolgá lata miatt sajnálatosan nélkülöznünk kellett, újból megkezdette magánprakszisát Rákosszentmihályon. Garai dr. katonai minőségében átvette a VI. sz. tartalékkórház belgyógyászati osztályának vezetését, délutánjai azonban szabadok s igy naponta délután idehaza folytatja magánprakszisát. Adományok templomunknak. Igen értékes és háborús emlékként is különösen becses ajándékkal gyarapodott a rákosszentmihályi róm. kath. templom felszerelése. Podmaniczky György báró huszárhadnagy az orosz harcztérről egy tönkrement orosz templomból származó értékes palástot hozott haza, melyet a család hölgytagjai gondos kézimunkával miseruhává alakítottak át és templomunknak ajándékoztak azzal a kére* lemmel, hogy a hadbavonult Podmaniczky testvérekért időnként szolgáltatott szentmise alkalmával azt használják. A szép ajándék egyik nevezetessége lesz templomunk amúgy is szép és drága felszerelésének. —
