Rákos Vidéke, 1917 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1917-09-16 / 37. szám
2. oldal. _______________________RÁKOS jVjlDEKB__________________________37. szám. A szegény gyermekek felruházásától a Vörös Keresztig, a beteg katonák támogatásától a Szurmay »Sándor alapig, a' hadisiroktól a hazatérő hőseink segítő alapjáig mindent, mi szép és nemes, a Nagykaszinó tudott produkálni e nagy időkben s valóban megható az a hálás elismerés, amelyben a névtelen levél révén részesül, csak az a vigasztaló benne, hogy nem lehet olyan műveletlen népsöpredék a mi határunkban, amely ezzel a levéllel egyetérthessen, amelynek sorából ezek a sorok kiindulhattak volna. Erre csak igen ravasz ős igen megátalkodott agyvelő képes, amely előtt semmi sem szent, semmi sem becses, az igazság pedig tudva került félelmetes és utált valami. A felsoroltakon kívül, nyilván a kép teljessége kedvéért, leírta a szóbanforgó hir, hogy naponta rendes billiárdpártik és legalább nyolc-tiz kártyapárti folyik a Nágykaszinóban. Ezt kék ceruzával aláhúzta a levélíró „hadbavonult család.“ Igen, az „urak mulatnak.“ Ez irigylésre méltó. Nem is illik, hogy a kaszinóban délután nem tartanak lelki gyakorlatokat vagy talán — jobban tetszik? — társadalom tudományi felolvasásokat, hanem X. bácsi Y. papával durákot játszik, meg két fillérbe alsózik. Lám, Budapesten gyászol minden kávéház, horribilis helyárakkal üres minden színház és mulató, itt csak a mellüket verik demokrata alapon a kétségbeesett lakó- sok, ellenben nálunk tivornyáznak a billiárdasztal körül a munkás élet után éltük javán túl jutott öreg urak s közben azon töprengenek, hogy honnan szerezzenek a saját pénzük kockáztatásával megint néhány waggon burgonyát a szentmihályi szegényebb lakosságnak, úgy mint tavaly, amikor szigorú télben utazgattak városokban, hogy polgártársaikról gondoskodhassanak s még az sem keserítette el őket, hogy a keservesen szerzett szállítmányok harmadát ellopdosták az utón . . . A névtelen levelekről egyszer már egy erkölcsi magaslaton álló hatóságnak általánosságban ki kellene mondania, hogy olvasatlanul tüzbe dobandók. Ennyit igazán megérdemelne a sok vesszőfutáson végig űzött közerkölcs. Mert az már csak mégis megalázó dolog, hogy egy ilyen undokság miatt a tiszta, becsületes aláírását koptatni kelljen főispánnak, alispánnak, főszolgabírónak, s a nemzeti vagyont csak két árkus papirossal is fogyasztani kellessék. Túlságos megtiszteltetés ez az ilyen hitványságra nézve. Ámbátor mi nekünk az a tapasztalatunk, hogy minden ilyen aljas kísérlet visszafelé sül el, — rontani akar és áldást fakaszt. Ez is jó arra, hogy legilletékesebb hatóságaink figyelmüket közelebbről kiterjeszszék a Nagykaszinó áldásos és nemes működésére. Mi nagy szerénységünkben sohse dicsekedtünk volna el előttük vele, igy tudomásul vehetik és talán legalább jó szóval meg is jutalmazhatják, amire a haza ügyei okozta ezer gondjuk között igazán alig nyílt volna alkalmuk. A főispán urat és társait pedig még csak egyre kérjük. A névtelen levélhez csatolt hírünket vegyék a kezükbe és fordítsák meg. A papír másik oldalán olvasható a .Rákos Vidéke“ ugyanazon számának első czikke. Czime: .Hadiárvaház és aggok otthona Rákos- szentmihályon.“ Beszámoló legújabb nagyszabású jótékonyczélu mozgalmunkról és lelkes biztatás közönségünknek, hogy ezt a hazafias, emberbaráti tervet teljes erejével karolja fel. Talán elkerülte a figyelmüket, ámbár országos gyűjtésre is kértünk engedőimet, tehát a közigazgatási hatóságok kezén is megfordult a dolog. Az alispán hozzá is járult, s most az ügy, tudtunkkal, a belügyminisztériumban van. Ha még sem olvasták volna, olvassák el a névtelen levélíró jóvoltából. Az is a Nagykaszinó tivornyázó társaságának egyik pénzpocsékoló kedvtelése. Nincs még elég, ez a legújabb, — mig a szegény ember, a hadbavonult családja —» adót fizet. Mert a kaszinó tagok nem fizetnek. Ök adómentesek. Ök csak mulatnak. Betörés Buttykay Ákoséknál. Buttykay Ákos, a kiváló zeneszerző feleségével, Kosáry Emmával, a Király Színház dédelgetett primadonnájával a nyarat, amint már tavaly, az idén is Rá- kosszeütmihályon töltötte. Az idei évadra Szilágyi Jenő lakostársunk Batthyány-utczai villáját bérelték ki, mely ezen a réven belekerült a nyáron a színházi sajtóba és ábrázalotok é3 leírások utján országosan ismertté vált. A Színházi Élet és a Színház és Divat ismételten sok érdekes, néha fantasztikus közleményben foglalkozott művész nyaralólakosainkkal. Legújabban a Magyar Színpad szerdai száma hozza a következő tudósítást, mely nem lesz érdektelen olvasóink számára sem. A közlemény igy szól: A színházi tűzoltó, az öltöztetőnő, a diszletmun- kások ős egyéb színházi népség és katonaság babonás tisztelettel néznek vasárnap óta Kosáry Emmára. Eddig szőke szépségének voltak elragadtatott bámulói, most mint rettenthetetlen amazont csodálják. A csodálatban mi is osztozunk. Adatik mindenek tudtára, hogy Kosáry Emma rákosszentmihályi nyaralójában betörő járt és a művésznő példátlan bátorságot tanúsított. Éljen! A részletekről rákosszentmihályi kiküldött tudósítónk a következőket jelenti a Király színházból: Szombaton éjjel Buttykay Ákos rákosszentmihályi villájában borzalmas betörés történt. Az elvetemedett betörő kevés hijján betört a villába, de a ház úrnője, aki nem vesztette el lélekjelenlétét, a sötét terv végrehajtását még idejében megakadályozta. Ezen a napon Buttykay Ákos nem tartózkodott a villában. Éjfél után egy órakor B. Kosáry Emma, a Király színház ismert művésznője zajra ébredt fel. Pillantása az ablakra esett és ijedten vette észre, hogy az ablakon egy idegen ember néz be. A művésznő nem vesztette el lólekjelenetét és sztentori hangon kiáltott rá az ismeretlenre: — Ki az? Ekkor meglepő fordulat következett: az idegen nem felelt a hozzáintézett kérdésre, hanem ehelyett megfordult és futni kezdett. Erre még meglepőbb fordulat következett. Kosáry Emma kiugrott az ágyból, kifutott a kertbe és üldözőbe vette a betörőt. Az üldözés meghozta a kellő eredményt: a betörő nyomtalanul eltűnt. A percekig tartó izgalmas hajsza közben állítólag egy lövés eldördülésére lettek figyelmesek a szomszédok, de sokan ezt csak a felizgatott fantázia halluczi- nálásának tudják be. Kosáry Emma a kiállott izgalmak következtében az üldözés után ágyba feküdt ős nyugodtan aludt másnap reggel féltizig. A hatóságok megindították a nyomozást, Kosáry
