Rákos Vidéke, 1917 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1917-09-09 / 36. szám
36. szám. RÁKOS iVíIDfíKB 3. oldal, gyedik vasárnapon, ha ez a vasárnap véletlenül nem esett valamely sátoros ünnepre, amidőn leszorult az teljesen. Az evang. egyházban tisztán tót volt minden. Ilyen körülmények között jutott ő 1879. évben a községbe. Magáról, az ő működéséről Ízléstelennek tartaná beszélni, mégis a történelmi hűség kedvéért meg kell annyit jegyeznie, hogy amidőn öt 1879. julius 15 én megválasztották jegyzőnek, a községi lakosság szószólója Ígéretet kívánt tőle, hogy megtanul tótul és németül beszélni, ő válaszul a Csömör, Mogyoród, Fóth, Rákospalota községek és a Budapestről összesereglett választó közönség előtt az Isten szabad ege alatt fogadalmat tett arra, hogy életének főczélját fogja képezni a község tót és németajkú lakosságának megmagyaro- sitása. Kezdetben sok nehézséggel, sok bajjal kellett megküzdenie, sok ellenséget kellett lefegyvereznie, mert 1880. évben, a vezető szerepre hivatottak leg* hivatottabbja kezdeményezésére egy nagyobb arányú mozgalom indult meg arra nézve, hogy a községi jegyzői hivatalban, a képviselőtestületi és tanács ülésekben bíráskodásoknál ismét az 1871. év előtti gyakorlat állíttassák vissza a magyar nyelvnek rovására. Ezen a községi életben nagy hullámokat felvert áradat közepette meg kellett állania helyét s kitartania, mert ha enged, nem csak őt, de a magyarosodás szent ügyét is elsöpri az ár. Ez időben jött a községbe a magyar érzelmeiről i-mert mostani esperes plébános ur, akivel karöltve bírta aztán lassan-lassan a íelbujtogatott kedélyeket rendes mederbe terelni, s most már kettesben folytatni azt a munkát, amelynek elvégzésére vállalkozott. Az elérni óhajtott czél felé két utón kellett haladni, amelynek egyike a hivatalos élet megmagyaro- sitása volt, ezt a czélt ő már elérte, mert Csömör községben három évtized óta a községházánál a hivatalos ügyek elintézésében, a közönséggeli érintkezésben, csakis a magyar nyelv érvényesül. A másik ut a ca- nonika visitátió és szokásjogok által biztosított gyakorlattal körülbástyázott egyházi szertartásoknál megállapított nyelvek kiküszöbölése és az anyanyelvükhöz görcsösen ragaszkodó hívek makacsságának megtörésén vezetett keresztül, ezt az utat megtenni s az annak végén feltünedező czélt elérni egyike volt a legnehezebb feladatoknak. Azért bocsájtotta előre a hosszú visszaemlékezést, hogy annál jobban kidomborítva lássa a tisztelt képviselőtestület azt a nagy és magasztos munkát, a melyet a magyarosítás érdekében főtisztelendő Kra- tochwill József esperes plébános végzett, amíg odáig eljutott, hogy a bölcs vezetése alatti iskolaszék f. évi jul. 29-én tartott ülésében egyhangú lelkesedéssel elfogadta Veres Mihály tótajku és Venczel István németajkú tagoknak azon indítványát, hogy f. é. aug. hó 20. napjától kezdve a róm. kath. templomban az isteni tiszteleteknek a latin szertartási nyelven kívül, egyedüli nyelve a magyar lesz, abban többé más nyelvű ének, hitszónoklat, hirdetés elhangzani nem fog. Ezt a hazafias szellemtől áthatott magasztos munkát a főtisztelendő esperes plébános urnák tapintatosan, csendben, feltűnés nélkül kellett elvégeznie, nehogy törekvése ellenhatásba ütközzék. Elvégezte áldásos munkáját, az érett gyümölcs épen, megzuzódás nélkül önként hullott édes hazánk oltárára. A világháború óriási szenzáczióju eseményei között, ezen helyi vonatkozású dolog eltörpül, de itt e község életében még mosf is nagy horderővel és jelentőséggel bir az, azért mulasztást és bűnt követne el, ha azt elhallgatná. A tett és az elért siker kell, hogy ha csak e szűk körben is, de elismerésre találjon. 0 a maga részéről a legmelegebb hálával és elismeréssel adózik a Főtisztelendő Esperes plébános urnák és szerencsét kíván néki az elért siberhez, üdvözli Veres Mihály és Venczel István urakat nemes elhatározásukért s azt kívánja, hogy az ő példájukon okuljon az egész község s tekintse őket vezéréül. Beterjeszti határozati javaslatát. Kratochwill József esperes-plébános a főjegyző határozati javaslatának előterjesztése előtt szót kér és kifejezést ad azon örömének, hogy osendes munkálkodásának megérett gyümölcsét a főjegyző elismerésre méltatja, ő nem tett egyebet, mint amit hazafias lelkü- lete neki sugallott s haladt azon az utón, amelyen vele együtt a főjegyző törtetett előre, mindkettőjük czólja egy volt s mindketten megtették azon kötelességüket, amelylyel édes Hazájuknak tartoztak. Az ut, amelyet megtett, nem volt rózsákkal behintve, sokszor nehéz Jvolt, beillett volna kálváriának is, de ő is tett fogadalmat s ennek beváltása volt életének szent czélja, ez óvta meg a csüggedéstől. Bevallja, hogy azt az időpontot, amelyben a megérett gyümölcsöt levótettette fájáról, kiválasztotta, mert épen most, amidőn a világháború nagy horderejű eseményei közepette hős fiaink s hü szövetségeseink félelmetes fegyverei elűzték ádáz ellenségeinket határaink közeléből, támadt fel a már annyiszor eltiport pánszlávizmus rákfenéje s állami egységünk meg- marására törekszik, látta az időt elérkezettnek arra, hogy kicsi táborban összegyűjthető tót ajkú híveinek hazafias elhatározásával nyíltan dokumentálja azt, hogy Magyarország tót ajkú lakossága szivében, lelkében magyar és nem áll szóba a hazafiatlan, aljas célokra ösztökélő, külső álbarátokkal. Erős hite és meggyőződése, hogy a katholikus hívek példáját nyomon fogják követni az evangélikus hívek is és ők is kiküszöbölik egyházukból a tót nyelvet, ami ha bekövetkezik, büszkén vallhatja magát minden csömöri polgár nyelvében is igaz magyarnak. Köszönetét mond a főjegyzőnek azért, hogy iskolaszékét, különösen annak két érdemes tagját hazafias cselekedetükért a képviselőtestület figyelmébe ajánlotta s arra kéri a magyarok Istenét, hogy az itt elért siker legyen példája a többi vegyes ajkú hitközségeknek is. Felkéri a képviselőtestület tagjait, hogy ezentuli hazafias törekvéseiben legyenek az ő segítségére. A képviselőtestület ünnepli Kratochwill József esperes-plébános, Veres Mihály és Venczel István urakat. Főjegyző ezek után beterjeszti javaslatát. Véghatározat. A képviselőtestület a főjegyző javaslatát elfogadja és kimondja, hogy lelkesedéssel, meleg rokonszenvvel üdvözli a csömöri római katholikus iskolaszéket azon hazafias elhatározásáért, melyben kimondotta, hogy f. é. aug. 20-tól kezdve egyházában a német és tót nyelvet teljesen kizárja és tisztán magyar nyelven fogja templomában az istenitiszteleteket tartatni. Mély hálával, elismerés- és köszönettel adózik nagyságos és Főtisztelendő Kratochwill József Esperes-plébános urnák, azon tapintatos buzgó hazafias működéséért, amelyet azáltal fejtett ki, hogy iskolaszékét elvezette odáig, amidőn az önként minden külső befolyás nélkül nyilatkozott meg a magyar nyelv érvényesülése mellett. Elhatározza, hogy Kratochwill József esperes- plébános, Veres Mihály és Venczel István urak nevét az utókor számára jegyyökönyvóben megörökíti. F, é. aug. 20 án az isteni tiszteleten testületileg részt vesz, a községházát fellobogózza, ezen jegyzőkönyvet lesokszorositja és az illetékes hatóságoknak megküldi. Községi biró a képviselő-testület ezen egyhangú határozatát kihirdeti.
