Rákos Vidéke, 1917 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1917-08-19 / 33. szám
33. szám. RÁKOS iVilDEEB 5. oldal. kap Budapesttel, hogy a katonai beszélgetésekkel túlterhelt jelenlegi egyetlen vonalon kívül a közönség rendelkezésére álljon. A postaigazgatóság a meglevő tartalék anyagának felhasználásával készítteti el az uj vonalat, mely nélkül a mi telefon állomásaink a szó teljes értelmében értéktelenek. Ez az intézkedés azonban csak fél eredmény. Rajtunk alaposan csak akkor segítenek, ha budapesti telefon számokat kapunk, mint az újpestiek. Remélhetőleg ezt is megérjük nemsokára, csak legyen vége már egyszer a háborúnak . . . Egyházi kinevezések. Csáky gróf püspökünk fel- terjesztésére XV. Benedek pápa Horváth Elemér püspöki titkárt pápai kamarássá nevrzte ki. Az uj kamarást 1910 ben szentelték pappá s néhány hónapig Czegléd- berczelen működött kápláni minőségben. Innen került az aulába, hol fokozatosan püspöki szertartó és levéltáros, szentszéki aljegyző, később tanácsos, mig ez év elején püspöki titkár lett s eme hivatásában érte most a magas kinevezés. — A király a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére Varga Mihály kis- kunmajsai esperes plébánosnak a szent Ilonáról elnevezett földvári czimzetes apátságot adományozta. Az uj apátplébános régebben Váczon volt karkáplán, ő volt az Oltáregylet megalakitója s pár éven keresztül a Váczi Közlöny szerkesztője. Megnyitják máv. teherpályaudvarunkat. A kereskedelmi miniszter leküldötte a községnek az uj északi teherpályaudvar engedélyező okiratát s egyúttal arról értesítette a községet, hogy a máv. körvasuti teherpályaudvart darabáruk számára is megnyittatja. A miniszter az elöljáróság régi kérelmének teljesítésével közönségünk egyik legfőbb óhajtásának tett eleget. Az eperjesi jogakadémián az 1917—18. tanév í-ső felére a rendes beiratások 1917. szeptember 1-étől 12-éig tartatnak. Utólagos felvételnek szeptember 13—15. napjain dékáni-, azután pedig tanári*kari engedélylyel — legkésőbb október 14-éig — lehet helye. Jelentkezéseket, illetve előjegyzés iránti kérvényt a jog- akadémia dékáni hivatala már most is elfogad. Az előadások szeptember 16-án kezdődnek. Az első félév deczember 20 án végződik. A beiratás érettségi bizonyítvány, avagy leczkekönyv alapján történik. Rokkant katonatisztek a minisztérium rendelete értelmében érettségi bizonyítvány hiányában is rendes hallgatókul beiratkozhatnak s a négyévi tanfolyam megrövidítésére is igényt tarthatnak. Az alapvizsgálatok határideje szept. ljétől 15-ikéig terjed. Államtudományi és jogtudományi államvizsgálat a tanév folyamán bármikor tartható. A félévi tandíj 60 korona. Méltánylást érdemlő esetben a tandíj a felév folyamán is befizethető. Eladó szarvasok és antilopok az Állatkertben. Vadászterületek birtokosainak figyelmébe ajánljuk, hogy az Állatkertben eladásra kerül szeptember hó folyamán: 1 hatalmas kanadai vapiti szarvas, 14-es; 1 pár fiatal amerikai bölény, 2 pár indiai kecskeantilop (őznagy- ságu) 1 pár indiai szikaszarvas. Az állatok igen szépek és vadaskertekbe valók. Azonkívül eladó néhány szép, fiatal teljesen kifejlett uhu, idei páva és egy pár fekete hattyú. Amnesztia a katonáknak. A hivatalos lapban Károly király születésnapja alkalmából megjelent Szur- may Sándor honvédelmi miniszternek körrendeleté, a mely szerint Károly király közkegyelemben részesíti mindazokat a katonai egyéneket, a kiket a honvédbi- róságok 1917. évi augusztus hó 17-e előtt szabadságvesztésbüntetésre ítéltek. Ezeknek az egész büntetését, vagy annak még végre nem hajtott részét elengedi, ha az elítélés után ezek a katonák az ellenség előtt oly bátor magatartást tanúsítottak és különben is oly jól viselkedtek, hogy hibájuk ezáltal jóvátettnek tekinthető. Büntetésük elengedtetik továbbá mindazon katonai és polgári egyéneknek, hadifoglyoknak, a kik vétség miatt ítéltettek el jogerősen 1917. évi augusztus hó 17-ike előtt, az árdrágító visszaélések, vagy uzsora miatt elitéltek kivételével. Ö felsége végül felhatalmazta a honvédelmi minisztert, hogy különös kegyelemre méltó egyénekre vonatkozólag, a kik közkegyelemben nem részesülnek, külön kegyelmi indítványokat tehessen. Elengedi végül ő felsége a mai napig kiszabott és még egyáltalán nem, vagy még nem egészen végrehajtott fegyelmi fenyítések végrehajtását. A városok gabonavásárlása. Az ország városainak túlnyomó része a Közélelmezési Hivatalhoz folyamodott az iránt, hogy a vásárlás a város területén kivül fekvő helyekről is megengedtessék. Ezeknek a kérelmeknek elintézéseképpen, a kérdés azt a megoldást nyerte, hogy a városok az ellátatlan lakosság lisztszükségletó- nek biztosítása végett az Országos Közélelmezési Hivatal elnökének utalványa szerint a Hadi Terménytől az alaprendeletben megállapított 12 kilogrammos fejkvóta alapján kapják meg a gabonát és pedig legalább három havi előleges részletben. Ezen gabona felőrlésére nézve a városok a Hadi Terménnyel egységes elvek alapján kell, hogy szerződjenek, mely szerződéseket az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke hagyja jóvá. A felőrölt lisztmennyiséget a városok az első két hónap eltelte után havi részletekben kapják ki a Hadi Terménytől, úgy hogy állandóan két havi készlet álljon rendelkezésre. _A. liótről. Panasz a Vácz—gödöllői villamosra. Gödöllőn ugyanolyan panaszokat olvasunk a‘ lejtős pályán rohanó villamos vasút ellen, mint amilyenről mi tettünk említést múlt számunkban a Farkas Ignác-utcza lejtőjén robogó H. kocsik ellen. A vácz—gödöllői villamos vasút egyik esti vonata Gödöllőn a Grassalkovits-utczai átjárónál elgázolta Jámbor András harcztéren levő Hunyadi-utczai gazda tehenét, amelynek egyik lába eltörött és egy kutyát, amelynek mindkét első lábát levágta. Ezen a helyen lejtős a pálya és mégis fékezés nélkül veszettül vágtatnak a vonatok. A gödöllőiek szintén nagyobb elővigyázatosságot kérnek a vasutjuk részéről. Villamosbalesetek statisztikája. Az elmúlt év második felében 363 villamosbaleset (28 halálos, 165 súlyos, 170 könnyű) fordult elő a fővárosi rendőrség jelentése szerint. Ez a szám azt jelenti, hogy minden napra átlag két villamos baleset jutott és az 1916. második felében Budapest minden ezer lakosa közül négyet elgázolt a villamos. Csöndes, forró, kánikulás délután volt. A rákos- szentmihályi közönség még dolga után járt a városban. A ragyogó napsugárban fürődtek fasoraink fonnyadó lombjai. Aki ilyenkor idehaza van, a hűvös szoba mélyén pihen, vagy kertjének árnyas bokrai között keres menedéket. Az utczák üresek, néptelenek . . . Valaki mégis akadt, kit ilyenkor vetett haza a sors, gyalogszerrel ballagott a villamostól a Templom-téren keresztül. A templom ajtaja nyitva, bár az Istenháza ilyenkor teljesen üres: kíváncsian betekint; senki. Mi lehet ez ? Nézdelődik tovább, kutatva a hűvös templomhajóban. A kórusról nesz hallatszik. Odatekint s majd kővé mered. Mint a kornevillei harangokban, fehérruhás kísértet mozog a félhomályban. Nem is egy, hanem kettő és ném is igen fehér, csak ott, ahol okvetlen szükséges valami ruhadarab, egyébként két ősember a rengetegből, akik szörnyű bádogcsövekkel, fantasztikus sípokkal babrálnak, mint Pán serege a nimfák erdejében ... A kánikula embere hanyatthomlok menekült a szent helyről, melyen kísértetek ütötték föl tanyájukat
