Rákos Vidéke, 1917 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1917-06-17 / 24. szám
XVII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1917 vasárnap, junius l 7. 24. szám RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÁKOSSZENTMIHÁLYI ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár Egész évre . 12.— lur. Fél évre .... 6.— , Negyed évre . . . 3.— EGYES SZÁM ARA 30 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. „Nagy-Budapsst“ felé. A rákosi rendező pályaudvar nagyarányú kiterjesztése, illetve az uj nagy teherpályaudvar építése a Nagy- Budapest tervét ismét hatalmas lépéssel viszi a megvalósulás felé Annak idején Andrássy Gyula gróf belügy- minisztersége alatt Bárczy István dr. polgármester és Harrer Ferencz dr. tanácsnok nagyszabású terveket dolgoztak ki a Nagy-Budapest ügyében, de azok megvalósítását akkoriban pénzügyi nehézségek gátolták meg, később pedig ránk szakadt a világháború. A nagy teherpályaudvar építése ismét aktuálissá teszi a Nagy-Budapest kérdését, minek egyik bizonysága az az érdekes epizód, mely a közigazgatási bejárás alkalmával játszódott le. Harrer tanácsostól kérdezték, hogy mi lesz a Nagy-Budapest tervével? Mire a tanácsos azt felelte, hogy csak nem képzeli senki, hogy Budapest uj, hatalmas teherpályaudvara nem lesz a főváros területén! Tehát mire készen lesz, vagy nemsokára utána a Nagy-Budapest tervében első sorban szereplő szomszédos községek bekapcsclása is megtörténik. Azt, hogy milyen mértékben történik meg mindjárt az első alkalommal a bekapcsolás, ma még teljes bizonyossággal megállapítani nem lehet. Kétségtelen azonban, hogy azok a községek, a melyek már úgyis csaknem összeforottak a fővárossal, annak területéhez csatlakoznak. Ilyennek lehet tekinteni Újpestet, Rákos- palotát, Pestújhelyét, Rákosszentmihályt, Czinkotának legalább is a belső telepeit, Kispestet, Erzsébetfalvát, Pestszentlőrinczet, Soroksárt és igy tovább. Szóval tehát Rákosszentmihályt is, a melyre nézve a legközelebbi előkészítő lépés az államrendőrség hatáskörének kiterjesztése lesz. Hónapokkal ezelőtt jelentettük, hogy erre nézve az előmunkálatokkal már akkor elkészültek, a mikor az államrendőrség hatáskörét Kispestre kiterjesztették. Azóta természetesen a háborúval kapcsolatos rendőri intézkedések még inkább megerősítették azt a meggyőződést, hogy ez a kiterjesztés immár mielőbb szükséges s igy annak megtételét mielőbb várni lehet. De rohamos lépésekkel halad a megvalósulás felé Nagy Budapest terve egyébként is. Rákosszentmihályt és Ehmann telepet a főváros beépített területétől elválasztó rákösi réten nagys2erü fejlődés indult. A főváros tanácsa pedig igen érdekes kereteket dolgoztatott ki ennek a fejlődésnek rendszeres előmozdítása erdőkében. Az első nagy lépés talán az uj lóversenytór volt. A régi lóversenytéren pedig tudvalevőleg szép villa negyed építését tervezi a főváros. Most a tanács városépítő osztálya a háború alatt elkészült az alsórákosi rétek és környékének szabályozó tervével is. A városépítő osztály ezz<l a tervével, — amely Warga László műszaki tanácsos munkája — nagy dolgot akar megvalósítani A Városligeten innen, a rákosi réteken és szántóföldeken uj, hatalmas Budapestet akar építeni, uj várost, melynek házaiban hatszázezer ember talál otthont. A hatalmas terület egyfelől a Városliget, Stefánia-ut és Rungária- i körúttól kifelé, a főváros határáig terjed, másfelől a Máv. bővítés alatt álló rákosi rendező pályaudvara és ; a Kerepesi ut, illetőleg az uj lóversenytér és a rákosi gyakorlótér közé esik. 1521.7 hektárnyi, nagyrészt I szántóföld és rét lesz szabályozva és háztelekké átala- | kitva. Az uj szabályozás alá eső terület Budapest egész I területének tizenkettedrészét, a pesti oldalnak pedig több, mint hatodrészét teszi. A szabályozandó területbe beleesnek a 123 000 négyszögölnyi területen fekvő gróf Andrássy-féle telkek is, amelyeket hét esztendővel ezelőtt több, mint másfél millió koronáért vásárolt a főváros. Mostanáig Budapesten 300 négyszögölnél kisebb területre lakóházat épiteni nem lehetett, addig ezen már 80-150 négyszögöles háztelkek is lesznek, amelyekre, ha az ut szelessége megengedi, akár több- emeletes házat is lehet majd építeni. A várostervező a .csatlakozó udvaros megoldást* alkalmazta, ami any- nyit jelent, hogy több kis háznak közös, egymással | korrespondeáló udvara lesz. A hatalmas uj városon kőt hatalmas sugárút fog keresztülvonulni. Az egyik a Stefánia útból kiindulva a Városligeten keresztül egy 65 és egy 55 meter széles rövidebb parkozott szakasz beiktatásával a mai Róna utcza vonalán kialakított 55 meter szélességtől 100 méterig kibővülő parkozott savon folytatódik az uj Lóverseny térig. Ezzel a vonallal az Andrássy ut lezárásától számított öt kilometer hosszú összefüggő, nyugodt és csak enyhébb törésekkel biió olyan kocsikorzó, séta- és lovagió úthoz jutunk, melyet 10 métertől 50 méterig váltakozó szélességű parkozott terület sáv kísér. Ugyanez az útvonal a Lóverseny-tértől kiindulólag összt függő útvonalat alkot az Alagra kivezető sugárirányú vonallal, melynek e csatlakozástól csaknem a határig tervezett 40 méter szélessége lehetővé teszi további másfél kilométer hosszú pai kozott kocsikorzó ut kialakítását. A szabályozás keretébe bevont terület 1521 7 hektár Ebből közintezmé y é> magánt-'iek czeljara 961 Ha (az egész területnek közel 63 2 /0-a); közterület czéljaira 527 Ha. (az egesz >e ümiuek ki zel 34.6°/« a); a iVáv pályateste részere 33 7 Ha., az egesz területnek közei 2 2% a van k j- lölve. forgalom ezel- jniiM szolgaló ut, utca es tér számára az egesz terület 24.5°/0-a,t; a parkok szamara 10 i°/0 at taglaljak le. A tel kalakitasra felhasznalnató 961 hektár teiüleiből közin ézmények. középületek céljaira 45 Ha. es a további felosz'ásra kerülő mintegy tízezer jnaganépite&i telek Czéljaira 916 Ha. van kij lölve. _______________ La punk mai száma 12 «Ida*
