Rákos Vidéke, 1917 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1917-04-22 / 16. szám
16. szám XVII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1917. vasárnap, április 22 RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÄKOSSZENTMIHÄLYI ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. 9 Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár Egész évre . . . 12.— kor. Fél évre .... 6.— . Negyed évre ... 3.— . EGYES SZÁM ÁRA 30 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Az Ehmann-telep jövője. Körülbelül ott tart most az Ehmann-telep, ahol ▼agy 15 esztendővel ezelőtt Rákosszentmihály haladt. A fejlődés legmozgalmasabb, legelevenebb pontján, a mikor a csendes nyaraló telep egyszerre átalakul mozgalmas életű, gondos és előrelátó vezetést követelő helységgé, melynek régi, túlnőtt keretei sorra lepattognak, hogy megfelelő uj szervezet képződhessék helyettük. Ennek tulajdonítható, hogy az Ehmann-telep közügyeivel újabban igen sűrűn találkozik ezen a helyen a szives olvasó és maga az érdekelt lakosság is igen gyakran folyamodik a lap nyilvánosságához, hogy törekvéseinek, vágyainak ős tervezgetéseinek tolmácsolására teret és eszközt találjon. • A csodálatos lendülettel fejlődő Rákos mezőnek egyik igen nevezetes pontja a fővárossal közvetlen szomszédságban gyarapodó Ehmann-telep s igy további fejlődésének iránya még akkor is feltétlen érdeklődésre tarthatna számot, ha a Rákosszentmihálylyal való ikerszomszédsága nem helyezné azt külön is érdekeltségünk és érdeklődésünk kapcsolatába. Mindezekért egy időre állandó témának kell tekinteni az Ehmann-telep dolgát és őszinte szívvel kell óhajtanunk, hogy a derék és törekvő telep létezésének e fontos mozzanatain | szerencsésen, helyesen, okosan vergődjék keresztül. I Most válik meg, hogy valóban mi lesz belőle, mint a siheder fiúból, aki most kerül ki az iskolából és megindul az élet viszontagságos utján. Az Ehmann telepet közigazgatásilag eddig Czin- kotáról kormányozták. Ez azonban a telep mai fejlettségének immár nem felel meg. A távolból, mintegy gyámság alatt nem lehet ekkora érdekeltség ügyeit kielégítő módon intézni, de meg az anyaközségen tul- fejlődő telep érdekei is gyakorta ellentétbe kerülnek a községnek természetszerűen más irányú törekvéseivel, így volt ez Rákosszentmihályon is és aligha képzelhetnénk el a mai Rákosszentmihályt, ha még mindig Csömör igazgatná és másfél évtizeddel ezelőtt nem állott volna a saját lábára. Szinte magától érik meg az ilyen dolog s most, hogy egyházi téren sikerült mindenben kielégítő megoldást találni, szinte önként következik, hogy a köz- igazgatási vezetés fojtogató gyámsága alól is ki akar bontakozni a telep és a szabad fejlődés útjait keresi. Ez az érzés sugallta azt az okos, tartalmas és jóra törekvő levelet, amelyben nemrég ezen a helyén az Ehmann*telepnek Czinkotától elválasztását sürgette valaki és helyébe — valószínűleg az egyházi mintára — a Rákosszentmihály hoz csatlakozást ajánlotta. Olyan komoly és figyelemreméltó gondolatokat vetett fel a levél, hogy sürü visszhangja támadt az Ehmann-telepen és állandó napirendre került, hogy onnan többé soha el ne maradjon mindaddig, mig csak a végleges megoldáshoz el nem érkezik. _______ La punk mai 8 Az általános vélemény a levél javaslataival kapcsolatban az, hogy abban mindenki megegyezik, hogy Czin- kota közigazgatási kötelékében a telep meg nem maradhat. Ettől egész jövője függ és a mai állapot fenntartása majdnem egyértelmű lenne az öngyilkossággal. Ahhoz azonban, hogy a telep Rákosszentmihályhoz csatlakozzék, már szó fér. Elvégre feltehető ugyan, hogy az ikerszomszéd érdekei azonossága és közelsége révén jobb közigazgatást biztosíthatna a telepnek, mint minden jóakarata ellenére a távolfekvő Czinkota, de azért ha már megérett a telep arra, hogy a gyámságtól mentesüljön, akkor már tegye meg a megkezdett lépést egészen s váljék önállóvá teljesen. Az a derék, törekvő polgárság, mely az — valljuk meg — elég kevés reménnyel indult telepből ennyit tudott csinálni, amely pusztán önkéntes buzgalmával ennyit produkál, amelyik az egyházi önkormányzatot is ilyen megkapó módon tudta megvalósítani és tudja értékesíteni, az a polgárság annál inkább megérett a közigazgatási ön- kormányzatra is ős teljes mértékben rászolgált, hogy a maga ügyeit önállóan, önmaga intézhesse. Ez a telep jövőjének igazi biztosítéka és ez az igazság és méltányosság követelménye, amelytől nem kellene megfosztani még ideiglenesen sem a derék Ehmann-telepet. Ez a kérdés nem olyan nehéz és nem olyan kényes, mint első tekintetre mutatkozik. Főként csak akarat kell hozzá és nincs akadály, sőt még a háborús időket sem lehet gátnak tekinteni, amint az egyházi ügyek rendezését sem akasztotta meg a világot dúló vőrzivatar. A dolog főként pusztán pénzkérdésen fordul meg és éppen ezért elég könnyen megoldható. A községi törvény módot ad rá, hogy a telep önállósítása nagyobb anyagi áldozat nélkül megtörténhessék. Addig is mig a telep fejlődésének legközelebbi újabb stádiumában a nagyközségi szervezet elviselésére is képessé válik, szakadjon el az anyaközségtől és legyen önálló kisközség. Ez annyit jelent, hogy lesz önálló képviselőtestülete és elöljárósága, maga intézi a saját ügyeit és lesz helyben jegyzői hivatala is, egyébként pedig csatlakozik költségkímélés czéljából az egyik szomszédos nagyközséghez, például Rákosszentmihályhoz, vagy ha jobban tetszik, Czinkotához. A nagyközség irodája, mint körjegyzőség vezeti a kisközség közigazgatási ügyeit, de helyben működő aljegyző utján, csak a felügyelet és a főirányitás marad a főjegyző kezében, ki gazdag tapasztalatait az uj község érdekében is értékesítheti. A nagyközség önkormányzati szerveinek semmi beleszólása a kisközség ügyeibe, melyeket teljesen önállóan intéz, a saját költségvetése keretében működik, saját adójövedelmét a kisközség céljaira szabadon használja fel és készíti elő a legjobb igyekezettel sok szép reményt biztositó jövendőjét. _____Kell-e jobb, ideálisabb megoldás ennél a telep üá ma 12 oldal.
