Rákos Vidéke, 1917 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1917-03-18 / 11. szám
XVII. évfolyam. Rákossz ntmihály, 1917. vasárnap, március 18 11. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÁKOSSZENTMIHÁLYI ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákossz entmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár Egész évre . . . 1».— kcr. Fél évre .... 6.— . Negyed évre . . . 3.— . EGYES SZÁM ARA 30 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Felebbezés. ügy látszik, hogy egyelőre még minden embernek meg kell halni egyszer, igy tehát, bárha igazán nem szívesen gondolunk a halálra meg a temetőre, mégis közérdekű ügynek kell tekintenünk a temetők dolgát és nem zárkózhatunk el előle, hogy az Ehmann-telep van de nincs temetőjéről, mely egyelőre, mint vaskos közigazgatási aktacsomó jelentkezik a nyilvánosság előtt, méltóképen meg ne emlékezzünk. Az előzmények nagyjából már ismeretesek lévén, igen rövidesen csak felemlítjük, hogy a nemrég alakult Ehmann-telepi egyházközség temetőt vásárolt, amelynek megnyitására a főszolgabíró meg is adta az engedőimet. mert úgy Rákosszentmihály, mint Czinkota elöljárósága írásban kijelentette, hogy az ellen kifogása nincs. A határozat ellen az ujmátyásföldi érdekeltség felebbezést adott be, mert állítólag a telep fejlődésének útját állja a tervezett temető. Az alispán nem döntött az ügy érdemében, hanem formai okból feloldotta a főszolgabíró véghatározatát, mert Czinkota képviselőtestülete előzetesen nem nyilatkozott a kérdésben, holott a törvény előírja, hogy a képviselőtestületet meg kell hallgatni. A czinkotai képviselőtestület nagyon hamar pótolta ezt a mulasztást. Hirtelenében letárgyalta a temető ügyet és ahelyett, hogy az Ehmann-telepi róm. kath. egyháztanács kérelme érdemében döntött volna, elhatározta, hogy községi köztemetőt létesít. Szóval Bodóné példáját követi s másról beszél, nyilván rosszul palástolt jeléül rejtett féltékenységének, melyet a rohamosan fejlődő Ehmann-telep szárnybontogatásai benne keltenek. A czinkotai képviselőtestületet azonban szintén csáló- dás éri, mert a községi temető-tervének előrántásával nem fojthatja el az Ehmann-telep törekvését. Az Ehmann-telepi egyháztanács felebbezést adott be a sérelmes képviselőtestületi határozat ellen és* ragaszkodik hozzá, hogy kérelme érdemleges és kedvező elintézést nyerjen. Ezt a felebbezést közöljük egész terjedelmében, amint itt következik. Közöljük pedig nemcsak azért, mert mint közigazgatási ügy elég érdekes a dolog és nemcsak azért, mert a derék Ehmann telepi egyházközség önzetlen törekvése megérdemli a méltánylást és támogatást, hanem mindezekfelett azért, mert ez a látszólag nem olyan túlságosan fontos temető-ügy, mint fénysugár világit be Czinkota anyaközség és a már keretein régen tulfejlődött Ehmann-telep helyzetébe s igen fontos és figyelemreméltó mozzanatokat tár elénk, melyekből lelki szemeink előtt a telep közeli jövője képének körvonalai kezdenek kibontakozni: .Tekintetes községi Előljáró.-ág! Czinko'a község képviselőtestületének 1917. rnár- czius 1-én 13/917 — 1061/917. kgy. szám a. községi temető létesítése, illetve az Ehmann-telepi róm. katb. jellegű temető megtagadása tárgyában hozott határozatát az Ehmann-telepi rk. egyháztanács megbizásából ezennel' megfelebbezzük és tisztelettel kérjük a Tek. Elöljáróságot, hogy felebbezésünket illetékes helyre eljuttatni szíveskedjék, ahol is legmélyebb alázattal esedezünk, hogy az Ehmann-telep egész lakosságára sérelmes határozatot megváltoztatni, illetve az Ehmann- telepi rk. egyház rk. jellegű temetőjét engedélyezni méltóztassék. Alázatos kérelmünk indokolására a következőket bátorkodunk felhozni : 1. Czinkota község képviselőtestülete 1917. márcz. 1-én már csak azért sem hozhatott a fenti kérdésben érvényes és érdemleges határozatot, mivel az Ehmann- telepi rk. egyháznak rk. jellegű temető engedélyezése iránt való kérelme tárgyalásra kitűzve nem volt és azt „községi temető létesítésinek czime és ürügye alatt érdemileg szóvá nem tehette. 2. A községi temető létesítését azzal indokolja a képviselőtestület, hogy a czinkotai rk. temető megtelt. Az Ehman-telepi rk. egyház azonban nem kérelmezett köztemetőt, hanem rk. temető czéljaira ingatlant vásárolt, amihez minden vallásfelekezetnek feltétlen joga van. Községi temető létesítésével tehát az egyház jogát csorbítani, korlátozni vagy megtagadni nem lehet. 3. De szükséges is az Ehmann-telep lakossága ! számára külön temető. Ez a népes, 4—5 ezer lelket számláló telep Czinkotától/ az anyaközségtől távol esvén, a jövő fejlődés szempontjából is igényt tart már most létesítendő külön temetőre. A telep lakossága 80%*ban rk. vallásu, a rk. egyház szándéka, terve és kérelme tehát méltányos, jogos és indokolt. Temetője rk. jellegű lesz, ahová azonban a másvallásuak is akadálytalanul temetkezhetnek. A rk. temető engedélyezésének elbírálásánál tehát nem az a vizsgálat és döntés tárgya, hogy esetleg létesül-e ezen kívül az anyaközségben, Gzinkotán községi köztemető, vagy sem, hanem csupán az állapítandó meg, vájjon a rk. egyház által kiszemelt és már meg is vásárolt terület közegészségi és egyéb szempontokból megfelel e a kivánalmaknak, vagy nem ; s ha igen, az engedély megadásának akadálya nem lehet. A -járási főszolgabíró ur határozata már megállapította, hogy a megvásárolt terület a kívánt czélra alkalmas és az uj mátyásföldi érdekeltség által emelt kifogás merőben jogosulatlan. Czinkota község képviselő- testületének határozata szintén nem állapított meg olyan körülményeket, amelyek az engedély megadását gátolhatnák, sőt a községi elöljáróságnak az iratoknál levő nyilatkozata is elismeri, hogy kifogás nem emelhető ellene; mindezeknél fogva nem forog fenn törvé- ; nyes ok, melynek alapján a rk. egyház kérelme meg- : tagadható lenne. 4 Közegészségi szempontból pedig Ehmann telep Lapnnk iwaf »zárna 12 oldal.
