Rákos Vidéke, 1917 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1917-03-11 / 10. szám
RÁKOS íVjIDBKB 10. szám. 2. oldal. Óh nagy, igen nagy e nap jelentősége ma, midőn tenger a köny és vér, mi egybefoly a nemzet fennmaradásáért, a magyar hazáért. Hazánk ifjúsága! Tiétek a jövő, hogy fennen lobogjon a nemzeti zászló, hogy átvegyétek, átadjátok a hazaszeretettől izzó, égő fáklyákat ragyogó, olthatlan fénnyel. Szathmári Lajos. Botrány a temetőben. Karhatalommal temettek egy gyermeket. Szomorúan érdekes temetés volt hétfőn délután Czinbotán. Rendőri asszisztencia mellett ástak sirt és karhatalommal temették el egy szegény varrónő egy éves gyermekét, Bugyi Bélát. A kellemetlen eset előzményei a következők: Az Ehmann telepen lakó róm. kath. híveket, akik közigazgatásilag most is Czinkotához tartoznak, a váczi püspök a távol fekvő csömöri plébánia hatásköréből kivette és deczember 3-tól a közelebb eső rákosszent- mihályi róm. kath. lelkészséghez kapcsolta. Az Ehmann- telepí egyháztanács a püspöki intézkedés után azonnal gondoskodott temetőről is, megvásárolván e czélra Czinker István 2768 Dőlés ingatlanát. Az 1916. november 26-án Gzinkotán megkötött szerződés és a megejtett helyszíni szemle alapján az uj temető megnyitására már deczember 22 én engedélyt adott a gödöllői járás főszolgabirája, Decsy József. Azonban Modrovich Elek ujmátyásföldi lakos megfelebbezte a főszolgabíró végzését az alispánhoz. Mig a temető ügye el nem dől, addig az meg nem nyitható. Temetni pedig kell valahová. Az Ehmann telep egy községet alkotván Czinkotával, ahol a róm. kath. és ág. evangélikus egyházaknak van temetőjük, az Ehmann-telepiek ide vitték eddig halottjaikat. Az utóbbi időben azonban a czinkotai róm. kath. egyház vezetői az oda való temetkezést mindenkép megnehezíteni, sőt megakadályozni igyekeztek. Legutóbb az imént említett szegény gyermek hozzátartozóit félemlitették meg, hogy nem engedik a kishalottjukat Czinkotán eltemetni. A gyermek anyja és nagyanyja illetékes lelkészükhöz, Csizmadia Gyulához fordultak védelemért, aki az alábbi átiratot intézte Gzinkota község elöljáróságához: | fogadta, hogy a czinkotai rk. temetőben nem adnak j helyet a halottjuknak. — Hát akkor mit csináljak a gyermekemmel? kérdezte ijedten az anya. — Főzze meg a halottját és vigye el az igazgatójának, meg a papjának, ők szakítottak el bennünket! i kiáltotta magából kikelve Ádámffy kántor. A kínos jele- ; netnek a községházán volt folytai ása. Adámffy itt is ■ megtagadta a sírhelyet. Huszka főjegyző jegyzőkönyvet i vett fel az esetről, amelyet a lelkész átiratával együtt I kivittek a felek Gödöllőre, a főszolgabíróhoz, mint köz- | egészségügyi hatósághoz. A végletekig zaklatott anya és nagyanya csak déli 12 óra után érkezett oda, amikor a hivatalban már nem volt senki. Étien, szomjan kellett várakozniok a délutáni hivatalos óráig. A kis halottat közben Ehmann-telepen, Czinkotai j határut 9. szám alatt beszentelte Wayand Miklós hit- ; oktató Zagyva József kántorral. A gyermek anyja és nagyanyja azonban nem lehettek jelen a temetés szertartásán. A halottat a háziasszonyuk és a jó szomszédok vitték ki Czinkotára, ahová akkorra már megérkezett Kiss Tibor tb. főszolgabíró telefonrendelkezése: ,A halott karhatalommal temetendő el!* A községházára idézték Vörös Jánost is, a czinkotai rk. egyház és temető gondnokát, aki e kijelentéssel: .Tegyék a halottat a főjegyző asztalára*, szintén megtagadta a kis halott részére a sírhelyet. Holczmann rendőrőrmester erre a temetőbe ment és a még ott is okvetetlenkedő egyházgondnokot eltávolitva, karhatalommal ásatott.sirt az ártatlan gyermek számára. Késő este volt már, mikorra a meghurczolt halott sírjába juthatott. A sajnálatos esetnek még 1ö3Z folytatása, mert .aki az 1868. Lili. tcz. 22. §-ában foglalt intézkedés ellenére a megholtnak eltemetését erőszakkal vagy fenyegetéssel megakadályozza: 600 koronáig ter- i jedhelő pénzbüntetéssel büntetendő.* (1879. XL. 54. §) Sörár us if ók figyelmébe! Miután Király János ur sörgyárunkat már nem képviseli, további intézkedésig söreinkkel igen t. vevőinket gyártelepünkről {Budapest- Kőbánya, Maglódi-ut 17.) fogjuk kiszolgálni. í Kőbányai Polgári Seyfőzö r.-t 19/1917. A rákosszentmihályi rk. lelkészségtől. ; Tekintetes Községi Elöljáróság! Czinkota községhez tartozó Ehmann-telepen lakó | rk. vallásu híveim az utóbbi időben többször fordulnak hozzám panasszal, főleg temetés alkalmával, hogy a 1 czinkotai rk. temetőben nem akarják megengedni az | Ehmann-telepiek részére a temetkezést azzal az indo- j kolással, hogy 1917. január 1. óta nem tartoznak oda. : Föl kell tételeznem, hogy itt csak tévedés lehet, amennyiben uj temetőnk megnyíltáig az 1868 53. tcz. 22. § a és a Bm. 1898. 9226. sz. rendelete értelmében az Ehmann-telepi kath. hívek a czinkotai rk. temetőben .akadálytalanul temetkezhetnek“. Tisztelettel kérem a tekintetes községi Elöljáróság szives intézkedését, hogy a jövőben ilyen esetek elő ne fordulhassanak. Maradtam kiváló tisztelettel Rákosszentmihály, 1917. március 5. P. H. Csizmadia Gyula mint Ehmann-telep rk. lelkésze. A lelkész hivatalos levelét Huszka Gyula czinkotai főjegyző átküldötte Ádámffy V. Pál róm. kath. kántor- tanitóhoz, aki a kishalott anyját és nagyanyját azzal Rákosszentmihály községben a szentmihályi lóvasut tulajdonát képező 223 négyszögöl telek, a rajta levő kocsifészerrel bekerítve eladő. Ajánlatok a Budapesti Közúti Vaspálya-Társaság igazgatóságához V., Lipőt-körut 22. szám alá intézendők. VILÁG MOZGÓ Előadások vasár____*** és ünnepnapokon. Cs ak Nordisk filmek kerülnek bemutatásra. Március 11-én, vasárnap. "V éráldozat dráma három felvonásban. A főszerepben Olaf Főnns és Ebba Thomsen és a fényes kísérő műsor. Előzetes jelentés! Vasárnap, március 18-án. A,TÜ1ŐSEÉP dráma 3 felvonásban
