Rákos Vidéke, 1916 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1916-02-27 / 9. szám
XVL évfolyam. Rákosszentmihály, 1916. vasárnap, február 27. 9. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZAMOS RÄKOSSZENTMIHÄLYI ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákossz entmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre . . . 10.— kot Fél évre . . . 5.— , Negyed évre . . . 2.50 . EGYES SZÁM ARA 24 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér. A Vörös kereszt Rákosszentmihályon. A tizenkilenczedik század egyik legnagyobb humánus alkotása, a Vörös kereszt egyesület a maga nagyszerűségében, áldásos jótékonyságának hatalmas erejé- J vei most bontakozott ki igazán, a világháború szörnyű- ! ségekkel teljes éveiben. Most igazán könnyű átérteni, [ hogy ennek a nemes intézménynek támogatása éppen ‘ úgy emberbaráti, mint hazafias kötelesség. Ahol pedig humánus és hazafias czélokról van szó, ott Rákosszentmihály közönsége el nem marad. E j sokszor megállapított igazság tudatában egyáltalán nem \ lehet meglepő az a hir, hogy Rákosszentmihályon a j Vörös kereszt egyesület fiókja szerdán este megalakult, ! a mi tulajdonképen annnyit jelent, hogy azt a sok és . értékes jócselekedetet, a melyet közönségünk eddig | egyénenként és ötletszerüleg gyakorolt a Vörös kereszt 1 czéljainak támogatása érdekében, ezentúl szervezetten, és rendszeresen folytathatja, tehát a jótékonyság eredményét a formai megalakulás segítségével meg lehet sokszorosítani és hathatósabbá lehet ezentúl tenni mi- nálunk is. A fiók - egyesület megalakításában a főérdem Krenedits Sándor főjegyzőé, a ki a Vörös keresztért már annyit buzgólkodott kiváló eredménynyel, hogy | ezért tudvalevőleg legfelsőbb kitüntetésben is részesült, j De közönségünk éppen úgy méltó az elismerésre, hogy a hivó szóra örömmel, lelkesedéssel gyülekezett és megalakította a rákosszentmihályi fiókot. A kiindulás maga szép reményekre jogosít, de bizonyos, hogy most, a mikor tulajdonképen a nagy nyilvánosság előtt a tettek terére lép az uj egyesület alapitó gárdája, most csakhamar egész nagy tömegével karolja fel majd ügyét közönségünk és tündökölni fog ország-világ előtt abban is. A rákosszentmihályi fiók-egyesület lesz aránylag a legnépesebb, leglelkesebb, legodaadóbb és működésében a legszebb eredményekkel dicsekedő. Mert a Vörös kereszt fiók-egyesület megalakítása nem annyit jelent csupán, hogy a nagyszerű egyesület czéljaira közönségünk bizonyos áldozatokra kötelezi magát, hanem tág teret nyújt a jótékony munkásságra önállóan, idehaza is. Bizonyára tanulságos lesz, ha a Vörös kereszt egyesület czélját és kiváltságait legutóbb 1912-ben megállapított alapszabályai nyomán ismertetjük : augusztus hó 22 én Genfben kötött, és az 1911. évi XX. t. czikkel az ország törvényei közé iktatott, nemzetközi egyezményekben kifejezett, önkéntes segítség czéljára az O császári és apostoli királyi Felsége részéről legfelsőbb jóváhagyással ellátott alapelvek értelmében alakulván, ehhez képest czélja: 1. a háborúban megsebesült, vagy megbetegedett harczosok gyógyítására és ápolására vonatkozó állami gondozást kiegészítve, részükre a katonai gondozáson túlmenő segítséget nyújtani, továbbá a harczba szálltak állapotáról az érdeklődőknek, a hivatalos adatok alapján felvilágosítást adni; 2. rokkant katonákat, (hadastyánokat) és a háborúban elesett harczosok családjait segíteni 3. rendkívüli szerencsétlenség, nevezetesen árviz, tűzvész, Ínség, járvány esetében segítséget nyújtani és általában minden emberbaráti irányban közhasznú tevékenységet kifejteni, azonban úgy, hogy ez a tevékenység ne csorbítsa az egylet főczélját: a háborúra való előkészülést és a háború esetében való segítést. Az egylet külön alapítványait és alapjait a 3. pont alatti czélra fordítani nem lehet. Az egylet czéljának elérésére kórházakat, ápolónői intézeteket tart fenn, a melyekről, valamint az egyleti czélok elérésére szolgáló egyéb intézményekről külön szabályok rendelkeznek. Az egyletet mindazok a kiváltságok megilletik, amelyeket az első bekezdésben emlitett egyezmények és különösen az 1906. évi julius hó 6-án kelt egyezmény 10. czikke a kormány által kellőleg elismert és felhatalmazott önkéntes segítő egyesületeknek biztosit. A fiókegylet feladatát pedig igy határozzák meg az alapszabályok: A fiókegylet feladata: 1. a tagok számának folytonos szaporítása, 2. az egylet javára pénz és felszerelési czikkek gyűjtése és erre a czélra a jótékonyság minden forrásának az igénybevétele, 3. az alapítványok összegének és a tagsági dijaknak a beszedése, 4. a fiókegylet vagyonának a kamatoztatása, 5. a felszerelési tárgyak nyilvántartása és megőrzése, 6. az egylet központi szervei határozatainak végrehajtása, 7. előkészülés a háború esetére vállalt kötelezettségekre, 8. általában minden emberbaráti irányban való közhaszu tevékenység kifejtése. A fiókegyesületet illeti a tagsági dijak fele, a fiókegylet által rendezett mulatságok, előadások stb. jövedelme, kizárólag a fiókegyletek részére juttatott alapítványok és adományok összege és a fiókegylet vagyonának kamatja. A fiókegyletnek háromféle tagjai vannak : alapítók, akik legalább 40 korona alapítványt tesznek, rendes tagok, akik legalább hat évre évi 2 korona tagsági dij fizetésére kötelezik magukat és végül rendkívüli tagok, akik szintén legalább hat éven át évi 1 korona fizetésére kötelezik magukat. * A szerdai alakuló gyűlést Krenedits Sándor főjegyző hívta egybe s ö nyitotta meg, lelkes szavakkal Lapunk mai száma 12 oldal.
