Rákos Vidéke, 1916 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1916-02-06 / 6. szám
6. szám. RÁKOS MIDEKE 3. Oidal. Elveszett élet. — A betörő vallomása. — Már röviden említettük, hogy a gödi csendőrség a rákosszentmihályi községi rendőrség és helybeli csendőrségünk támogatásával pompás fogást csinált. Nagyszabású betörőbandát kerített kézre, amely napokon át garázdálkodott a főváros környékén és hihetetlen mennyiségű holmit szedett össze a magukra hagyott nyaralóépületekből. Az érdekes ügyben már befejezték a nyomozást és a három tettest bekísérték a pestvidéki törvényszék börtönébe, hol előreláthatólag súlyos büntetés vár rájuk. A betörők a beszerzett bizonyítékok súlya alatt mindent megvallottak s most már az egész bűneset minden részlete feltárult. A rákosszentmihályi községházán rengeteg lopott holmit és bűnjelet halmozott fel a csendőrség és rendőrség, mely a fényesen sikerült nyomozással ritka szép sikert aratott. Bőven megérdemlik, hogy Szopkó András és Dezső Demeter alagi és gödi csendőr- őrmesterek nevét elismerőn följegyezzük. Ök hajtották végre több mint egy heti fáradságos munkával, nagy- terjedelmű bünügy nyomozását és velük együtt tevékeny részt vett abban a rákosszentmihályi rendőrőrmester, Vizkeleti János, ki értékes támogatásban részesítette a nyomozókat. A három tettes: Javorcsánszki György szökött katona, Földig Juliánná és Földi András, kikre hatvanhárom betörést bizonyítottak. Göd, Gödöllő, Mátyásföld, Rákosszentmihály, Csömör, Alag, Soroksár és a főváros területén követték el ezeket és nem kevesebb, mint 22093 kor. 20 fillér értékű holmit lopdostak össze, amelyeknek egy része megkerült, a többit pedig zálogházakban és orgazdáknál kutatják meg most is. A kisded banda garázdálkodásáról sok érdekes részletet sikerült megtudnunk, sőt Földi Andrással, a fő- mesterrel beszélgetést is folytattunk, mely tanulságos adatokat szolgáltatott az elveszett fiatal lélek történetének megrajzolásához. Csinosképü, elevenszemü, nyurga fiú Földi András, mindössze a tizennyolczadik évét tapossa. Gyermekesen büszke a betörő tudományára. Egész belsejét az tölti el s bár némi jobb érzésnek itt-ott nyoma látszik benne, erkölcsi érzéke teljesen hiányzik. Szemében tűz lobban, mikor tettéről beszél és szinte elegánsan hosszú ujjait nyugtalanul mozgatja, mikor gyalázatos csinjeit elsorolja. A budapesti csavargók puha inge van rajta, de mintha némi Ízléssel, diszkrétebb, sötétebb színűt vett volna magának, mint társai. A csendőröket maga kérte, hogy hozzanak újságírót, hadd beszélje el sorsát és szavai azt mutatják, hogy a maga nemében hősnek hiszi magát. Szégyenérzet egyáltalán nem bántja, inkább azt restelli, hogy végre is rajtacsipték . . . Földi András Bugyi községben született, de szülőhelyéről csakhamar elkerült. Apja tisztességes urasági cseléd, Károlyi László grófnál szolgál a gyáli pusztán. Már kis gyermek korában csavargásra vitte nyugtalan vére. Gondozták a gyermekmenhelyen: Marosvásárhelyen es Munkácson. Volt urasági cseléd, de nem maradt meg sehol. A nagyapja is él. Földi András mélységesen gyűlöli és durván átkozza, mert vénségére megnősült s a vagyonát feleségének szánta. Ezért apja is kegyetlenül összeveszett vele s az öreg fiát és unokáját megtagadta. Urasági kis cseléd korában farkaszsirral megkente a gazdája kocsijának a rudját. Még most ig, láthatón élvezi az örömet, melyet akkor érzett. A lovakat nem tudták befogni, úgy megvadultak és senki se tudta okát találni a galibának. Ilyeneket mesél Földi András. Legutóbb a gyáli pusztán szolgált, ahol apja is lakik. Az almalopáson kezdte, a baromfiakon folytatta. Tavaly augusztusban megszökött onnan, kisebb-nagyobb j csinytevések után. A gazdasági Írnok kis értékű ékszereit is ellopta, állítása szerint azért, hogy elkergessék az uradalomból. Még a faluban ellopta egy ember négy kacsáját. De csak hármat hozhatott el belőlük, a negyediket a kutyának dobta, mert nagyon megszorította. Nincs kerítés, amelyen át nem jut; nincs ajtó, melyen be nem hatol. A kutyától nem fél. Farkaszsirral riasztja el s vagy negyven hü házőrzőt revolverrel lelőtt. Azt mondja, kitűnő lövő. Katonának is jelentkezett — ha igaz —, de állítólag fiatal kora miatt nem vették fel. A szokásos mese következik. Szökése után, munkakönyvé nem lévén, csavargó lett. Soroksárpéterin vendégszerepei, majd az erdő egyik keresztutján találkozik Javorcsánszky György 29 éves, többször büntetett csavargó szobafestővel, akivel barátságot köt. Ö látja el baromfival, sőt saját csavargó testvérnénjével, Földi Juliannával is összehozza. A hölgy 27 éves, de már tizenhét éves korában baj esett vele. A gyermeke Fekete- ardón van a menhelyen. A szobafestő menyasszonyának nyilvánitá a leányasszonyt és sógorának a fiút. így alakult meg a banda. A szemétbányában, Földi a Lipták-gyárból kikerült fegyverrészeket szedett össze, melyekből bátyja revolvert állított egybe. Ez volt fegyvere, meg kés és mindenféle betörőszerszám. A lakatlan villákat fosztogatták Szállásuk legutóbb hosszabb ideig Rákosszentmihályon volt, innen rendezték kirándulásaikat a környékre. Rákosszentmihályon észrevette a Szentkorona- utczában, hogy az egyik ház udvarán sepretlenül állanak az őszi falevelek, innen következtette, hogy nincs házmester a villában. A zárakkal kitünően elbánik. Négy órát töltöttek a házban. Lakmároztak a kamarából, czigarettáztak és kihordtak, amit csak lehetett. Gyertyavilágnál dolgoztak zavartalanul. Besnyőn újévkor jártak. Hatalmas lakatokat szereltek le. A tetőről le is esett, a társát pedig meglőtte az ajtóra erősített önműködő szerkezet. Ez lényegesen bevált, mert Javorcsánszki a czombjába kapott lövést és nem lophattak semmit, hanem elszaladtak; Földi András kötözte be a sebet. Védik a csukaszürkéket a 25 év óta nagy sikerrel használt rekedtség, hurut es eínyamasudás ellen. 61^0 közjegyzőileg hitelesített orvosi és magánbizonyitvany igazolja a biztos sikert. Felette kellemes és ízletes bonbonok. Csomagja 20 és 40 fillér. Doboz ára 60 fillér. Kapható: LIPPE ÖDÖN gyógyszertárában Rákosszentmihályon.
