Rákos Vidéke, 1916 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1916-09-03 / 36. szám

2. oldal.

RÁKOS VIDÉKÉ

36. szám.

csak olyan helyen fogadható el sokféle ok miatt, hol a közelben rendes templom egyáltalán nem található.

A telepi lelkészség felállítása körül szerzett érdemeket b. lapja már elkönyvelte és nyilvánosan nyugtázta, de engedjen meg kedves szerkesztő ur, én úgy látom, hogy ez a lelkészség csak papiroson van meg, nekünk pedig a valóságban kell! Még pedig sürgősen! Ha esztendők telnek el a tervezgetéssel, ha folytonos jogi fejtegetésekkel töltjük a drága időt, hogy a csömöri plébánosnak a stólán kívül jár-e párbér-váltságdíj is, ha azon tanakodunk, hogy a káplánja Ehmanntelep ( helyett hová menjen hitoktatást végezni, hogy meg- I élhessenek, majd megérjük, hogy a mostvmég mieinknek mondható híveinket — kellő lelkivezetés hijján — ! elszedik, elhódítják a baptisták, nazarénusok, és felekezet- nélküliek, akik telhasználva a kedvező alkalmat, .hívőket“ gyűjtenek a telepen.

Kedves szerkesztő ur, itt tenni kell valamit ! Még pedig halogatás nélkül, mindjárt most, az iskolai év kezdetén. Mert ha most elmulasztjuk a sürgős lépést, ismét várhatunk egy esztendeig. Ellenségeink azonban egy perczig se várnak, hanem nap-nap után szedik áldozataikat.

Minden elvesztett hívünkért felelősek azok, akik a fon- \ tos kérdés megoldását kicsinyes okokból, anyagi érdekből állandóan halogatják. Egy bizonyos, hogy a mai rend- j szer mellett a telep katolikus lakossága nem nyer kellő ' lelki vezetést a távoleső csömöri plébániáról, ha eddigi | plébánosunk anyagi kárpótlást kér a stóla és párbér j helyett és ez őt jogosan megilleti, a méltányos évi összeget adjuk meg tétovázás nélkül. Mivel pedig a \ telepen ez idő szerint sem templom, sem papiak, sem ! egyházi felszerelés nincs és ma még beláthatatlan idő j kell hozzá, mig mindezek meglesznek, felmerül a kérdés, \ hogyan lehetne legalább ideiglenes megoldást találni ? Becses lapja sok jó ügyet segített már diadalra. Engedje meg szerkesztő ur, hogy most is kikérhessük hathatós támogatását vajúdó lelkészségünk ügyében. Igaz ugyan, hogy a rákosszentmihályi egyháztanács szintén nyomatékosan kérte az ehmannteiepi lelkészség szervezését, hogy ezáltal saját templomát tehermentesítse, de ez az állásfoglalása csak a vasárnapokra és ünnepnapokra vonat- kozhatik, amikor a szentmihályi templom már a saját híveinek befogadására is kicsiny és szűk. Ha vasár- és ünnepnapon az Ehmann-telepen tartanának istentiszteletet, mondjuk pl. az iskolában, ami nagyobb akadály nélkül megtörténhetik, a telep lakossága akkor nem alkalmatlankodik tovább a szentmihályi templomban, ahonnét tudtommal eddig egyikünket sem utasítottak ki. Hétköznap úgyis mindig kényelmesen helyet kapunk a templomban. Már most az elmondottakból önként következik, hogy ha a telepen a sok akadály és nehéz- \ ség miatt a különálló lelkészség egyelőre fel nem állítható, köteleztessék a rákosszentmihályi plébánia, hogy a szomszédos és vele szorosan összeépített Ehmanntelep katholikus lakosságát lelkiekben lássa el. Ezidőszerint ez a megoldás az egyedül helyes és czélravezető. A szentmihályi templom ugyanis oly közel van hozzánk, hogy az Ehmanntelep legtávolabbi pontjától, a czinkotai nagyitczétől is elérhető gyalog 20 perez alatt, nem említve a villamos kocsik sürü közlekedését. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a telep lakossága Szentmihályra jár templomba, a keresz- telendőket oda viszik, beteghez gyóntató papot onnét hívnak, iskolás gyermekeink ott végzik el karácsonyi és húsvéti gyónásukat és áldozásukat. Csömörről csak a temetést és hitoktatást végzik, de az egységes lelki / vezetés nagyon is hiányzik.

Az imént ajánlott megoldás természetesen csak ideiglenes volna és szerződésbe foglalható, hogy mihelyt az Ehmann-telepen templom és papiak épül, a lelkészség is itt létesül. Addig azonban, mig ez a boldog idő elkövetkezik, az a pap, akit az egyházmegye főpásztora Ehmann-telepre küld helyi kápláni minőségben, lakjék Szentmihályon a templom mellett, az ottani plébánián, ahol könnyen megtaláljuk, ha szükségünk lesz reá. A telepen naponta ellátja a hitoktatást, beteg- látogatást, temetést és egyéb lelkészi teendőket, vasárnap és ünnepnapon az Ehmann-telepi kántor közreműködésével az iskolában misét és prédikácziót tart, hétköznapokon pedig, amikor a tanterem nem alkalmas az istentisztelet végzésére, a szentmihályi templomban misézik, ahol a mi híveinket továbbra is szívesen látják és elfogadják. Ezek a mi megfigyeléseink, ez volna jelenleg a fontos és sürgős kérdés egyedül helyes megoldása. Ehmannteiepi.

HÍREK

Kitüntetés. Valóban lehetetlen meghatottság nélkül venni tudomásul ezt a hirt: Garai Lajos dr. katonai főorvos megkapta a második signum laudist. Annyira kézzelfogható és meggyőző bizonysága ez a ritka kitüntetés a mi kedves társunk harctéri érdemeinek, hogy mindannyiunkban csakis a legőszintébb bámulatot és nagyrabecsülést keltheti. Dicsősége sugarat vet reánk, öröme közös a miénkkel. Isten segítse a haza ügyéért a nagy idők kezdetétől híven kifejtett fáradozásaiban továbbra is a győzelmes béke nagy napjáig, mely mennél távolabb látszik előttünk, annál becsesebb és annál dicsőségesebb lesz nekünk!

A kerepesi plébánia. Csáky Károly gróf váczi megyés püspök a kerepesi plébánia vezetésével Semséy Zoltán maglódi helyi káplánt bízta meg. Semsey egyelőre adminisztrátori minőségben vezeti a plébánia ügyeit.

Az iparostanoncz-iskolák megnyitása. A vallás- és közoktatásügyi miniszter elrendelte, hogy a most kezdődő iskolai évben az iparos- és tanoncziskolákat újból rendszeresen megnyissák. A rendelet főbb pontjai a következők: Az iparos- és kereskedőtanoncz-iskolák 1916/17. tanévi működése tárgyában a következőket rendelem: 1. A szabályszerű beiratások szeptember hó 1-én megkezdendők s a tanítás a jelen rendeletben szabályozott tanulmányi keretben és előfeltételek mellett legkésőbb szeptember hó 15 én megkezdendő. 2. A tanszerződésben álló összes iparos- és kereskedőtanonezok tartoznak beiratkozni, tehát azon tanonezok is, akik az előző tanévben az iskolalátogatás alól egészben, vagy részben fölmentést kaptak. E tanévre vonatkozólag is érvényben tartom azonban az iskolalátogatási fölmentésekre vonatkozóan előbbi rendefeteimet, melyek szerint a tanoncziskolák látogatása alól egészben, vagy részben fölmentendők mindazon iparos- és kereskedőtanonezok, akik az üzemben vagy műhelyben ezen iskolai tanulmányi időre is nélkülözhetetlennek bizonyulnak. Evégbői fölmentendők az iskolába járás alól a mester vagy munkaadó, vagy helyettese megkeresésére mindazon iparos- vagy kereskedőtanonezok, akik oly üzemekben, vagy műhelyekben dolgoznak, amelyek katonai szállításokkal vannak igénybe véve, vagy amelyeknek tulajdonosa, vezetője vagy a segédek nagyobb részének hadba vonulása miatt az üzem fenntartása érdekéből a tanonezok ez időre is nélkülözhetetlenek. A tanonciskola látogatása alóli fölmentést minden ta- noncz munkaadója, vagy helyettese újból írásban, vagy személyesen szóbelileg és pedig, ha a nélkülözhetetlenség már ekkor fennforgott, a beiratások alkalmával tartozik az iskola igazgatójánál kérelmezni. A szóbelileg előterjesztett kérelemről rövid jegyzőkönyvet kell fölvenni. Ezen iskolalátogatási felmentéseket jövőben is az iskolaigazgatók adják meg s a kellő indok fennfor