Rákos Vidéke, 1916 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1916-08-13 / 33. szám

XVI évfolyam. Rákosszentmihály, 1916. vasárnap, augusztus 13. 33. szám. # RÁKOS VIDÉKÉ TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZAMOS RÁKOSSZENTMIHALYI ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár Egész évre . . . 10.— kn Fél évre .... 5.— . Negyed évre . . . 2.50 . EGYES SZÁM ARA 24 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér. Az ehmanntelepi lelkészség. Ehmann-telep róm. kath. híveinek mozgalma, hogy a telepet a csömöri plébánia területéből kiszakítsák és a hitélet kellő biztosítása és a lelkipásztori teendők tökéletesebb ellátása érdekében külön lelkészség léte­süljön — gyors léptekkel halad a megvalósulás utján. A váczi megyés püspök, Csáky Károly gróf ugyanis leiratban arról értesitetie az ehmann-telepi egyházi képviseletet, hogy kérelmét hajlandó teljesíteni és kész a telepen helyi lelkészséget szervezni, ha az egyház­község. amely újabban tormaszerint is megalakult és alapszabályokat készített a kinevezendő lelkésznek 2400 korona évi fizetést biztosit, Kratochwill József plébánost pedig megfelelően kártalanítja, például évenként köte­lezett összeg fizetésével, a mely azonban nem lehet több annál az összegnél, a, mit Rákosszentmihály fizet ilyen czimen a plébánosnak (évi 500 korona), köteles továbbá az egyházközség a lelkésznek megfelelő lakást biztosítani s öt illeti ezenfelül az összes stóla jöve­delem és hitoktatói dij is. A különálló lelkészség létesulésére ez a leirat olyan biztosíték, amely minden kétséget eloszlat, s bár még a kérdés részletei korántsem tisztázódtak, mégis már most örömmel üdvözölhetjük a derék ehmann-telepi híveket, akiknek aránylag rövid időn belül sikerült nagy­jelentőségű intézményt kivívni és ezzel a rohamosan fejlődő telep további fellendülését biztosítani és — a mi talán a legfontosabb — a helyes irányba terelni. Különös örömmel fogadja az eredmény hírét Rákosszentmihály nemcsak, mint jó szomszéd, mond­hatnánk ikerközség, mely ugyancsak tudja méltányolni értékét annak a vívmánynak, melyért csaknem másfél­évtizeden át kellett makacs küzdelmet folytatnia, hanem mert jóleső elégtétellel látja, hogy az Ehmann-telepiek kérelme, melyet nyomatékosan támogatott maga is, ezekben a súlyos és ilyesmire igazán aligha alkalmas időkben, aránylag ilyen gyorsan és kevesebb nehézsé­gekkel teljesülhetett. Kétségtelen, hogy Rákosszentmihály hangsúlyozott támogatása sokat nyomott a latban a kérelem elbirálásánál és kaptunk is olyan értesülést, hogy ez a spontán tanuságtétel elsősorban talált ille­tékes helyen méltányló figyelemre, ami megsokszorozza örömét azért is, hogy önzetlenül jó szolgálatot tehetett, de meg azért is, mert az ikerszomszédnak szintén fontos érdeke, hogy társának fejlődését a lelkigondozás elég­telensége ne veszélyeztesse és káros irányokba tévedni ne engedje. Teljes elismerés illeti természetesen elsősorban az Ehmann-telep vezető íérfiait, akik ritka odaadással és ki nem fogyó buzgalommal küzdöttek az eredményért és lépésről-lépésre sürgették-hajtották az ügyet, állan­dóan ébren tartva a kérdés iránt megnyilvánuló közér­deklődést is. Ehmann-telep vezetőségét említvén, nem szabad mellőznünk Zagyva József állami elemi iskolai igazgatót, ki a legmelegebben buzgott a különálló lelkész­ség eszméjéért és szívós munkájával, talpraesett ötle­teivel a legbecsesebb szolgálatokat tette. Őszinte kö­szönet illeti meg Varázséji Béla dr. újpesti prépost plébánost, a kerületi esperest, a ki lekötelező jóaka­rattal kezeli az ehmann-telepiek ügyét és hathatós támogatásával nagyszerű pártfogója és támogatója an­nak az egyházmegye hatósága előtt Végül szerénytelenség nélkül legyen szabad meg­állapítanunk azt a tényt, hogy az Ehmann-telep lelki­pásztori kérdésének rendezésével teljesül a „Rákos Vidéke“ egyik régi törekvése is, melyet a helyzet állandó ismertetése, a körülmények gyakori megvitatása és lelkes buzdítás formájában szolgál hosszú idő óta. Ezen a helyen csoportosítottuk azokat az érveket, a melyek a kérdés megoldását halaszthatatlannak mutat­ják s a püspök atyai indulatu intézkedésében mintha legalább bizonyos mértékig annak tükröződését fedez­nék fel. Az Ehmanntelep tehát egyházilag különválik, amit előreláthatólag nemsokára a világi (közigazgatási) különválás is követ, de itt már valószínűleg meg kell majd várni, mig a háború sorvasztó nyomása alól megszabadulhatunk. Rár mielőbb elkövetkeznék a várva- várt idő, amikor ismét szabadon lehet dolgozni a jövő­nek és áldozatokra is telik majd annak érdekében 1 Egyelőre bizony a különálló lelkészség dolga is nagyobb áldozatokat követel. Kratochwill plébános méltányosságának és önzetlenségének ismét újabb bizonyságát kell, hogy szolgáltassa, midőn jövedelmé­nek egyik tekintélyes részéről lemond. Az 500 korona évi kártérítés terhét bizonyára készségesen magára vállalja az uj egyházközség. Erre nézve a tárgyalások a napokban folynak le a helyi érdekeltség és a plébános között, akinek részéről egyúttal az a méltánylást érdemlő szempont merül fel, hogy megcsappanó jövedelme a káplántartást lehetetlenné ne tegye. Koránál és egész­ségi állapotánál fogva ugyanis nem nélkülözheti a kápláni segítséget, amit a Csömör, Czinkota és Mátyás­föld részekre oszló plébánia akkor is szükségessé tenne, ha azt a személyi momentumok nem támogatnák. Eddig Kratochwill plébános káplánjának létfenntartását az Ehmanntelepről eredő jövedelem (párbér) biztosította, ami a jövőben elmarad. Felmerül tehát a kérdés, hogy az 500 koronán kívül hogyan nyerhessen a plébános jövedelme olyan kiegészítést, amely a káplántartást lehetővé teszi? Erre nézve az az egészséges ötlet vetődött fel, hogy a Magyar gazdasszonyok czinkotai leánynevelő intézetének hitoktatását szerezzék vissza a jövőben a csömöri plébánia javára, hol a káplán javadalmazását egészítené ki a hitoktatói dij. Szokatlan dolog, hogy a csömöri plébánia területén levő intézet hitoktatását más egyházmegyei lelkész látja el, de ehhez püspökünk eddig hozzájárult, mert a csömöri plébánia a ránehe­Lapunk mai száma 12 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents