Rákos Vidéke, 1916 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1916-07-16 / 29. szám
XVI évfolyam. Rákosszentmihály, 1916. vasárnap, julius 16. 29. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, közigazgatási és közgazdasági hetilap. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÁKOSSZENTMIHÁLYI ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár Egész évre . . . 10.— kcv. Fél évre .... 5.— . Negyed évre . . . 2.50 . EGYES SZÁM ARA 24 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér. Vállalkozó kedv. A magyar embernek régi tulajdonsága, hogy nem valami nagy a vállalkozó kedve, nem szereti a koczká- zatokat, nyugodtan akar élni üzleti izgalmak és gondok nélkül. Bizonyára nem kis szerepe van ennek az ősi tulajdonságnak abban, hogy a főváros környékén alakuló telepek és nyaralóhelyek fejlődése csak a rendes, természetes utón, úgyszólván önmagától halad előre,a szerencsés körülmények automatikus hatása alatt s nem gyorsítja meg azt az eleven és czéltudatos vállalkozó kedv, az üzleti élelmesség lendítő ereje. Tudja Isten, bizonyos az, hogy az üzleti szellemből, mint hasznos és egészséges fűszerből csak módjával kérünk annyit, amennyi meg nem árt; egyebekben a becsületes, csendes és mindig megbízható konzervatív alaposság és óvatos meggondoltság igen megnyugtató és meg nem rendíthető alapot biztosit. Holmi amerikai, kés élén tánczoló zivataros vállalkozás szédelgő mestersége nem nekünk való és nem kívánatos. Nem veszi be a természetünk, nem viselik el az idegeink és nem tűri meg az ép és jól fejlett erkölcsi érzékünk. Ez azonban csak annyiban igaz, hogy a túlzás semmiből sem jó. Ellenben a becsületes alapokon fejlődő józan és becsületes üzleti szellem az a csodálatos valami, ami a nagy és álmélkodva fogadott eredményeket előidézi, amikre nekünk is olyan nagy a szükségünk. A Rákosvidéken nem nélkülöztük mindig ezt a helyes vállalkozó kedvet, az ösztönös üzleti érzéket, csak az a baj, hogy a kelleténél kisebb mértékben juttatta számunkra a jószerencse. Ilyen helyes üzleti érzékkel megteremtett alkotás például a mátyásföldi gyönyörű parkvendéglő és fürdő, melyek főtényezői annak, hogy Mátyásföld ma ott tart, ahol tart, de bizonyos, hogy e tényezők további helyes kiaknázásával még tovább juthatott volna. Rákosszentmihályt kétségtelenül a lóvasut teremtette meg, melynek létesítésében a közérdek lelkes szolgálatán kívül a helyes üzleti érzék és dicséretes vállal kozó kedv nyilvánult meg. Már üzemének későbbi vezetésében ugyanezt sok tekintetben nélkülözni kellett és sok előny, sőt haszon veszett el amiatt, hogy a modern üzleti szellem többé vezető erőre nem juthatott benne. A két ellentétes irányú törekvés és felfogás viaskodik községünk egész történetén végig. Emlékezünk-e még reá, hogy minő küzdelembe került a községháza felépítésének úgyszólván kierőszakolása? Milyen tűhegyen billegett az egész kérdés, aránylag csekély, alárendelt jelentőségű mellékkörülmények miatt s most ki tagadhatná, hogy mennyire szükséges és a Nagykaszinóval együtt milyen nélkülözhetetlen tényezője fejlődé- sünknek? Pedig, ha megköveznek is érette, meg merjük koczkáztatni azt az állítást, hogy még nagyobbszerü, még tökéletesebb helyiség lenne szükséges. Még nagyobb áldozatokkal olyat kellett volna építeni, mert mennél nagyobb a befektetés, annál nagyobb a haszon. A Nagykaszinó életképességét, jelentőségét pedig ma már mindenki kénytelen elismerni és ebből a jövőjére következtetni felettébb könnyű dolog. Sok példája volt már annak — sajnos — miná- lunk is, hogy a vállalkozó kedv, vagy mondjuk erély és lélekjelenlét hiánya milyen veszteségeket okozott, de egyik sem olyan klasszikus, mint a szépemlékü Rákos- szentmihályi Sporttelep esete. Ha azt kislelküen meg nem ölik és az akkori kedvező körülmények között aránylag könnyű szerrel és igen alaposan előkészített klubház építésében meg nem akadályozzák, legalább tiz esztendővel előbb elértünk volna mindent, amit a Nagykaszinó még ezután akar kivívni s amiért a Rákosszent- mihályi athletikai és football klub újra elölről kezdett munkával verejtékes küzdelmet folytat. Hiába, nem érezték meg az emberek, hogy a dolognak milyen bőségesen kárpótoló tisztességes üzleti oldala van, amely sokkal több és nagyobb áldozatot is megért volna. Nagyon időszerű gondolatok ezek mostanság a rákosvidéki közönség számára, a mely naponta ámulva nézi a legújabban keletkezett rákosfalvi fürdővállalatot. Az nem igen jut az emberek eszébe, hogy húsz esztendő óta állandóan sóhajtoztak, hogy bárcsak valami nagyszabású, nagyszerű fürdő lenne a Rákos vidékén. Ez hiányzik nekünk mindenek felett. Mikor aztán egy élelmes vállalkozó elkezdte építtetni, elszörnyüködve mutogattak rá, hogy milyen szerencsétlen ember, a ki ilyen esztelenül dobálja ki a pénzét, méghozzá most, háborús időben És a fürdő megépült és a négyszáz kabin annyira kevés, hogy a minap, a mikor már hétszáz fürdőző szállotta meg, a kint rekedt közönség áttörte a korlátokat, szinte megostromolta a fürdőtelepet és négy rendőr alig volt képes megbirkózni vele. És a villamos vasút forgalma megint meggyarapodott és a derék rákosfalvi vendéglős gyönyörű bevételekhez jut a fürdő büfféjében és a Rákos vidékét a közönségnek naponta újabb tömegei keresik fel, olyanok, akik ezelőtt azt sem tudták, hogy merre van és közülök sokan elszélednek telepeinken és községeinkben,s közülök márnemegy lakást keres, házat néz vidékünkön. A vállalkozó pedig akin előre szánakozott a kishitűség, győz, mert volt bátorsága, hogy koczkáztasson és volt üzleti érzéke arra, hogy hol és miben vállalja a koczkázatot. A vállalatot pedig sürgősen meg kell nagyobbitani, sőt már bővítik is, miként hasonló sors vár mindarra, amit bárhol, bármilyen helyes czél érdekében, reális alapon és kellő üzleti ösztönnel létesítenek. Lapunk mai száma 12 oldal.
