Rákos Vidéke, 1916 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1916-05-28 / 22. szám

RÁKOS VIDÉKE 22. szám. 4 oldal. Halálozás Á mátyásföldi társaságnak súlyos gyásza van. Rövid szenvedés után meghalt jászárokszállási Móczár Gyula dr., a kiváló budapesti fogorvos. A meg­boldogult a legrégibb mátyásföldi villatulajdonosok közé tartozott. A tái saságnak igen kedvelt, szeretetreméltó tagja volt, ki szabad idejét legszívesebben a szép nyaralótelepen töltötte. Néhány éve komoly beteg lett, de bár testben szcmmelláthalólag megtörve, felépült, s még a múlt héten naponta megfordult a villamoson, j Pénteken temették Budapesten. A gyászbaborult család iránt a részvét általános. Vizsgálatok a polgári iskolában. A rákosszentmihályi Tröszter Mária féle községi polgári leányiskolában az évzáró vizsgálatok megkezdődtek. Az elmúlt héten tartották meg a vallástani vizsgákat, hétfőn és kedden pedig a rendes osztályvizsgálatok lesznek. Junius 2-án a magántanulók vizsgáznak. A mi katonáink. Máriássy Miklós hadnagy, ki a szerb harcztéren annak idején súlyosan megsebesült kiépült sebeiből s az oro^z harcztérre vorult Vitézségéért ktitüntetésben részesült és főhadnagygyá lépett elő. Leg­utóbb igen merész küzdelemben vett részt, igen szép siker aratott, de közben megsebesült és orosz fogságba esett. A vérbeli katona igen fájlalja, hogy a további küzdelemben igy nem vehet részt. — Ifj. Rónay Tivadar igen érdekes leveleket ir haza. Legutóbbi közleményeiből vesszük ki ezeket a kedves sorokat: „ . . Itt különös most nem történik semmi, — Cser- novicztől 18akm re vagyunk, egy Toporoulz nevű falu szélén van raj vonalunk. A muszkák általában elég jól viselkednek most, csak néha jut eszükbe, hogy egy pár srapnelt és gránátot beküldjenek a faluba, talán azt is csak azért, mert egy meghatározott mennyiséget ki kell naponta lőniök. Puskalövést nappal nem igen lehet hallani, csak dél felé. Valószínűleg náluk is úgy van, mint nálunk, hogy délben van a menázsi osztás és a figyelők mérgükben, hogy egy fél órával többet kell figyelniök, — még hozzá nem is ehetnek akkor, amikor a többi — bosszúságukban kilőnek néhány golyót. Ál­talában az egész csak játéknak tűnik fel, borzasztó unalmas, az ember nem tud semmiféle szórakozást találni, piszén ha a lakodalom ennyi ideig tartana, azt is meguntuk volna már, — ném hogy ilyen dolgokat, amin mi már eddig is átmentünk. Az egészségemre most nem panaszkodhatom, bár igaz, hogy nincs valami jó étvágyam, de nem is csoda: l1/, évig mindig babot enni, még a libapecsenyét is meguntuk volna már . . .* — Garai Lajos dr. május 12-ki kelettel ezeket Írja: „Most a háború kellemesebb része jutott ki nekünk egy pár napra. Felvettük a hátunkra a batyut és ván- dóriunk a Trentinóban. Szép májusi napjaink vannak és ilyenkor az ember szívesen bolyong egyik városból a másikba. Remek egy vidék és folyton azt hangoztatom, hogy ezt a csücsköt is kár lett volna az olaszoknak odaadni, bár itt már minden olasz, a városok, épületek, az emberek. Itt csak olaszul beszélnek. A férfiak, a nők, a levegő, meg a piszok és mellette a művészi ízlés; minden olasz, bár hozzánk jóindulatú. Keserves itt a czivilekkel való érintkezés, ha már a latin és franczia tudásunk csütörtököt mond, a sükelnémák szótárát vesszük elő és jelekkel értetjük meg magunkat. Persze a legkomikusabb félreértések állanak elő. Néha meg nem is ártana, jól esnék, ha egyik-másikkal az ember kibeszélhetné magát. Ha azonban nem is látnád és nem is hallanád ezt a népet, hogy olaszul beszél, olaszul él, megállapíthatnád a trentinoi határt az első beszállásnál, az első poloskacsipésről. Ismét egy uj ellenség! No, de nem oly veszedelmes. Mert most pl. sikerült egy grófi kastélyban egy pár szobát szerez­nünk. Itt ebben a fényben és pompában, meg kénye­lemben ki lehetne bírni a háborút. Finom Ízlésű beren­dezés, meglátszik, hogy olasz. Node lesz még rosszabbul is. Nemsokára. Mire ezt a kártyát megkapod, már régen elfelejtettük, milyen kényelmes volt itt. így élünk mi most. Egy nap grófi kastély, másnap istálló a lakásunk, s ezért a jó kedvünk nem hagy el. Persze azért ne gondold, hogy nem volna mégis legjobb otthon.* — Heimovits Márton polgártársunk Kel- tgalicziába több rákosszentmihályi nevében a .Rákos Vidéke“ kül­dését kéri s igy ir: „Remélve, hogy b. lapjában a rákosszentmihályiakról a legjobb hireket és egyéb szó­rakoztató sorokat fogjuk olvasni. Jelenlegi helyzetünkben egyéb szórakozásban úgy sem lehet részünk, mint a hazai jó és rossz hírek olvasásában. A muszka is nagyon untat bennünket mert elég csendesen viseli magát s igy csak igen kevés dolgot ad. Egyébként megvagyok elég friss egészségben, minden komolyabb baj nélkül. Hiányát csak a várva várt békének érzem. Számos üdvözlet k. Szerkesztő Urnák és az otthon maradt rákosszentmihályi untauglichoknak, öreg s fiataloknak. Mielőbbi viszontlátás reményében maradok stb.“ — Pataky Sándor levele is érdekes. Czernovka, má­jus 20 a keltezése: .Most pihenőn, azaz hadsereg­tartalék vagyunk, fenti kis íaluban elhelyezve. 14-én váltották fel ezredünket, s este 8 órakor indultunk út­nak. Először nagy fölfordulás volt, mert azt hittük, visszavonulásról van szó, azonban útközben megtudtuk a valót, s annál nagyobb lett az örömünk, hogy pár napi pihenő, életbiztonság, mire egyáltalán nem számí­tottam mostanában. Éjjel 3 órakor értünk egy gyönyörű szép nagy urasági parkba, mely tele gesztenye és nyár fákkal, itt töltöttük az éj hátralevő részét, pihenőre térve. Mily szép és kellemes volt a felébredés, madár­csicsergés, kakas kukorékolás a távolból, mennyivel másképpen hangzik, mint az ágyú dörgés és golyó fütyülés. Az igazat megvallva az is szép, különösen I mikor 24-es és 30 és feles mozsarak dörögnek. Reggeli I után indultunk ismét útnak, s 10 órára értünk be a faluba. Mily boldogok és nyugodtak voltunk, pláne mikor nőket is láttunk, méghozzá csinos, kellemes arcú nőket, kik igazi kedvességgel, szivességgel fogadtak ben­nünket. Azóta kellemesen telnek a napok, délután, s esténként katona zene gyönyörködtet bennünket. Szóval itt már szívesen megvárnám a háború végét. Az összes ismerősöknek üdvözletemet kérem átadni 1“ — Staller Lajos szakaszvezető Wladimir Wolinszkyból Írja ezeket: „Jelen lappal csak gondolatilag szállók a Modern és hasznos ajándék egy fényképező készülék. Nagy választékban olcsó árakon kapható Pejtsik Károly fényképészeti czikkek szaküzletében Budapest. IV., Várasház-u. 1. (Kossuth Lajos-utcza 7. szám) Árjegyzék és útbaigazítás díjmentes. Saját műterem kizárólag :: amatőr czélokra. :: BOROTVA ÉS KÉSMŰÁRUGYAR HOMORÚ KÖSZÖ- RÜLDE. A C É L- ÁRUK NAGYBAN ÉS KICSINYBEN. GYÁR : ÚJPEST, ÁRPÁD-UT 25. SZ. FŐÜZLET:BUDA­PEST, BAROSS- UTCZA 1. SZ. ÉS ÜLLÖI-UT 4. SZ. FIÓKÜZLET: ÚJ­PEST, ÁRPÁD- UT 25. S Z « M.

Next

/
Thumbnails
Contents