Rákos Vidéke, 1916 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1916-05-28 / 22. szám
XVI évfolyam. Rákosszentmihály, 1916. vasárnap, május 28. 22. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÁKOSSZENTMIHÁLYI ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár Egész évre . . . 10.— k( r. Fél évre .... 5.— . Negyed évre . . . 2.50 , EGYES SZÁM ARA 24 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér. Egyházi gyűlés. A rákosszentmihályi róm. kath. egyházközség képviselete múlt vasárnap tartotta első ülését azóta, hogy egyházközségünk a csömöri plébánia kapcsolatából kivált és teljesen önállóvá lett. A gyűlés napját ez a körülmény önmagában is nevezetes dátummá avatta, de ezentelül az ülésen történtek községünk életében töiténelmi pillanattá neme sitették ezt a napot, amelyre*mindenkor méltó büszkeséggel és önérzettel fogunk emlékezni. A róm. kath. egyházközség magában foglalja Rákosszentmihály lakosságának legnagyobb zömét, körülbelül nyolczvan százalékát s ez a körülmény egymagában általános érdekűvé teszi működését. De ezen felül jól tudjuk, hogy a nálunk uralkodó közszellemet, erkölcsi színvonalunkat, előttünk mindenkor fontos vallási életünket az egyházi szervezetek irányítják és biztosítják; legnagyobb egyházközségünk életműködése tehát mindenkor az általános közérdeklődés középpontjában áll s ha a vasárnapi nevezetes ülés hatása alatt örvendező szívvel azt kell megállapítanunk, hogy legnépesebb egyházközségünk hajója nem csekély küzdelem után sik vizekre ért és vigan szeli a hullámo-at, akkor a mi örömünknek kétségtelenül részesévé válik községünk egész közönsége és megnyugvással látja a kath. hívek buzgóságának sikerét. Az önállóság óta első Ízben tartott ülés egy csapásra igazolta azokat a várakozásokat, amelyeket a különváláshoz fűztek. Az egyházi képviselet ülésén annak emelkedett hangja, a megkapó egyetértés, szeretet, a belátó.és nagyra - törő buzgalom, melynek ezúttal is tanúbizonyságát szolgá- tatták, teljes mértékben megmutatta, hogy a szabad utón helyes irányban tudja kormányozni ügyeit, s azzal az egyházi érdekeknek, de általában minden közérdeknek igaz javát szolgálja. Különösen bárom nagyszerű mozzanat emelkedett ki a gyűlésen. Az egyházi elnök, Csizmadia Gyula lelkész rövid, de rendkívül értékes megnyitó beszéde. Plébánosunk néhány megragadó vonással megrajzolta és átéreztette a pillanat súlyát, midőn első Ízben üdvözölte a képviseletet a teljes önállóság uj korszakában és igazi krisztusi szeretettel utalt arra, hogy minden küzdés bizonyos súrlódásokkal, vélemények mérkőzésével jár: most, hogy teljes sikert arattunk, feledjünk el mindent és Isten nevében egyetértő buzgósággal, testvéri szeretettel igyekezzünk egyházközségünk felvirágoztatásán. A meleg és őszinte szavak szemmelláthatólag nagy hatást tettek a jelenvoltakra, kik lelkészünk beszédét lelkes éljenzéssel fogadták. A másik nagyszerű mozzanata volt a gyűlésnek, hogy az egyházközség 10.000 koronát jegyzett a negyedik hadi kölcsönből. A hazafias cselekedet nem szorul dicséretre, csak újabb bizonysága a kath. vezetőség törhetetlen hazafiságának és nemzetünk jövőjébe vetett rendíthetetlen bizodalmának. Holló Ágoston pénztáros indítványozta igen lelkes beszéd kíséretében 5000 korona jegyzését, mire L'ppe Ödön igen alaposan megokolt, pénzügyileg is szakszerűen megvilágított ügyes beszédében 10.000 korona jegyzését javasolta. Ő maga is igen tekintélyes összeggel járult a hazafias áldozatkészség teljesítéséhez, 35.000 korona jegyzésével, s azt az imponáló kijelentést tette, hogyha az egyházközség a második 5000 koronát bármikor terhesnek találná, hajlandó azt mindenkor átvállalni. Holló Ágoston és Lippe Ödön kitűnő szolgálatot tettek a legjobb ügynek és a hadikölcsön előnyös befektetés lévén, hasznára voltak az egyházközségnek is ezúttal éppen úgy, mint mindig, amikor helyes és jó cselekedetre van szükség. Igen nevezetes mozzanata volt még az ülésnek, hogy a rákosszentmihályi egyházközség az egyházmegyei főhatóság előtt nyomatékos módon magáévá tette az Ehmann-telep kath. közönségének törekvését, mellyel egyházi ügyeik intézésére külöq lelkészt óhajtanak elnyerni. Az egyházi képviselet egyhangúlag magáévá tette Balázsovich Zoltán indítványát, melyben lapunk múlt számában ezen a helyen kifejtett nézetek visszhangzottak s amelynek lényege az, hogy a rákosszentmihályi róm. kath. egyházközségre nem lehet közömbös az ehmanntelepi hívek sorsa tehát annak rendezését saját érdekünknek kell felismernünk és ezért melegen ajánljuk az egyházmegyei főhatóság figyelmébe és jóindulatába. Ez a lépés bizonyára lendíteni fog szomszédaink dolgán és igy mindnyájunk javára szolgál. Az ülés lefolyásának részleteiről még a következőkben számolunk be : Csizmadia Gyula egyházi elnök már említett beszéde végén a gyűlés vezetésére Pálfi János világi elnököt kérte fel. A jegyzőkönyvet Radomszky Mihály vezette. Holló Ágoston pénztáros bemutatta az egyház- község múlt évi zárszámadását, mely 1369 kor. 13 fill, maradványt mutat fel. A plébánia-alap 2905 kor. 16 fill. Sürgeti a még fennálló templomadósság törlesztését. Csizmadia plébános jelenti, hogy az adósság 10.000 koronáról 2400 koronára apadt s erre a templompénztár 500 koronányi feleslegét fordítják most törlesztésül. Az idei költségvetés a tavalyi nyomdokain halad. 9079 kor. 79 fillér bevétel és 2279 kor. maradvány várható. A gyűlés egyhangúlag jóváhagyja a számadásokat, a felmentvényt megadja és Holló Ágostonnak köszönetét szavaz. A templom tatarozását sürgette ezután Holló. Lelkészünk jelentést tett a már eddig végzett munkákról és a legszükségesebb javítások terveiről. Tudomá- sul szolgált. _______________________________________ Lap unk mai száma 12 oldal.
