Rákos Vidéke, 1916 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1916-05-21 / 21. szám
XVI évfolyam. Rákosszentmihály, 1916. vasárnap, május 21. 21. szám. RÁKOS VIDÉKE tArsadalmi, közigazgatási és közgazdasági hetilap. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÁKOSSZENTMIHÁLYI ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár Egész évre . . . 10.— kcr. Fél évre .... 5.— . Negyed évre . . . S.50 . EGYES SZÁM ARA 24 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér. Az Ehmann-teiep jövője. A czinkotai rémes gyilkosság szerencsétlen áldozatait múlt vasárnap eltemették. Á légmentesen elzárt bádoghordókból négy szál deszkából készített koporsóba fektették azokat, akik egykor rózsás álmokat szőttek jövőjükről, boldogságukról. Hogy a nagystílű házasságszédelgő sírját megtalálják-e a valjevói temetőben, a szörnyű rémtetten mit sem változtat. Hogy voltak-e bűntársai és ha igen, milyen mértékben, azt bizonyára kideríti majd a rendőri vizsgálat. A szörnyűséges gaztettből azonban olyan messze kiható következmények vonhatók le, hogy azok elől mi sem zárkózhatunk el — légmentesen. v Rákosszentmihály ugyanis Czinkotával közvetlenül határos, szomszédos község a főváros tövében. A két község népe, lakossága, érdekei, viszonyai majdnem azonosak, vagy legalább is sok sok összekötő kapocs fűzi őket egymáshoz. Az egyik község öröme, jóléte, boldogulása, hírneve vagy balsorsa, bánata, fájdalma, szomorúsága, szégyene a másikat is közelről érinti. A czinkotai eset tehát reánk nézve sem lehet közömbös. Értjük és érezzük ezt mindnyájan, azért egykönnyen nem térhetünk fölötte napirendre. Első gondolatunk volt a megrendítő eset hatása alatt az a súlyos mulasztás, hogy e két községre még mindig nem terjesztették ki az államrendőrség hatáskörét. És hogy mennyire igazunk volt, mikor lapunk múlt heti számában az államrendőrséget sürgettük, bizonyítja az az általános egyértelműség, hogy az összes fővárosi napilapok ezt égetően szükséges és sürgős intézkedésnek minősítették. De nem is lehet máskép. Ha Újpest, Rákospalota, Pestújhely, Kispest, Pestszentlőrincz, Erzsébetfalva stb. a fővárosi államrendőrség üdvös munkálkodásával lassankint megszabadul a gyanús elemektől és kétes exisztencziáktói, a mi községünkben nem lévén államrendőrség, ha itt nem is találnak tárt karokra, de biztos menedéket lelnek az üldözés elöl. Ezúttal nem foglalkozunk bővebben e mindnyájunkat érdeklő és személyi, vagyoni biztonságunkat közelről érintő kérdéssel. Igaz, hogy háború van, amely sok mindent, ami jó, hasznos és szükséges, megakaszt, elhalaszt, vagy egészen lehetetlenné tesz. Az állam- rendőrség kiterjesztése azonban a főváros egész környékére eminenter szükséges és sürgős kötelesség, nehogy itt, éppen a főváros tőszomszédságában a cinkotaihoz hasonló vérlázitó esetek előfordulhassanak. A borzalmas rémtett pedig Gzinkotán, az anyaközségben, annak legforgalmasabb utcáján, a villamos állomás közelében megtörténhetett. A minden emberi érzésből kivetkőzött gonosztevő egy évtizeden keresztül űzhette bűnös üzelmeit, anélkül, hogy az illetékes közegeknek, a hatóságnak csak halvány sejtelme is lehetett volna róla! Mi nem történhetnék akkor az anyaközségtől távol fekvő Bhmann-telepen, ahová a háborír alatt amúgy is megfogyatkozott czinkotai rendőrség csak néha-napján jut el mutatóba? lit valóságos eldorádója lehetne a fővárosból kitiltott csavargóknak, dologkerülőknek, tolvajoknak, rablóknak! Az államrendorség keze nem ér el idáig, czinkotai rendőrt pedig a telepen látni ritka, mint a fehér holló. De különös terület is ez az Ehmann-teiep. Közigazgatásilag Czinkotához tartozik. Kgyházilag azonban a róm. kath, valiásu hívek a csömöri plébániához, a reformátusok Rákosszentmihályhoz, az evangélikusok Czinkotához, a zsidók pedig a gödöllői rabbihoz tartoznak. Ez a nagy zür-zavar úgy politikai községi, mint egyházi ügyekben sok visszásságot és a telep lakosságának rengeteg kellemetlenséget okoz. Községi és egyházi rendezetlensége mérhetetlen károkkal jár a politikai községre, az egyházakra, főleg pedig magára a lakosságra. Az Ehmann-teiep keletkezése, fejlődése, benépe- sedése oly rendkívüli és szokatlan, hogy az illetékes tényezőknek napról napra több gondot ád. Ennek is a fővárosi lakásmizéria az oka. A családos embert, a többgyermekes lakót üldözi a fővárosban úgyszólván mindenki, a háztulajdonostól kezdve a viczeházmesterig. Menekülnek tehát, ahová tudnak. Messzire nem mehetnek, mert hivataluk, foglalkozásuk a fővároshoz köti őket. így keletkezett a velünk szomszédos Ehmann- teiep is, Czinkota határában, távol az anyaközségtől, de közelebb az ország szivéhez, a fővároshoz. Hogy a telepnek egy része alacsony, nedves, vizes és ezért az egészségre ártalmas területen épülhetett, a rendkívüli viszonyoknak, a rendellenes fejlődésnek, az építési szabályrendelet hiányának tudható be a múltban. Ma már nem épülhet tovább, mint eddig volt, költői rendetlenségben, káros, nedves talajon. Czinkota község építési szabályrendelete, hatósági intézkedések és társadalmi intézmények (Sashalmi Szépészeti Egyesület) akadályozzák meg e mindenképen veszedelmes és lehetetlen törekvéseket. De bármit tegyen is Czinkota, az anyaközség, a tőle annyira távol fekvő Ehmann-teiep egészséges fejlődése érdekében, a nagy távolság és a rohamos népesedés miatt a legjobb akarattal sem tehet eleget a várakozásnak és követelményeknek. Ehmann- teiep lakossága már túlhaladja az ötezret. A nagyszabású fogolytábor, illetve foglalkoztató-telep és a Skoda- £yár újabb lakosságot teremt. Érthető tehát, hogy a népes telep komolyan foglalkozik már politikai függet- lenitésével. Épen ilyen törekvések észlelhetők vallási téren az egyházak részéről is. Az Ehmann-teiep lakosságának nagyobb többsége a róm. kath. egyházhoz tartozik, akik Mátyásföld és Czinkota katholikusaival együtt a csömöri plébánia hívei. Lapunk ma! száma 12 oldal.
