Rákos Vidéke, 1915 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1915-02-07 / 6. szám
KAKOÍ5 VIDÉKÉ 6. szám 2. oldal. kocsin járnak, de nem látszik meg rajta, hogy valaha akárcsak egy kapa vágással is igyekeztek volna javítani. Míg Rákosszentmihály még csak Pusztaszentmihály volt, addig megjárta a sarfesztk is a laposon ; de most. mikor Rákosszentmihály olyan nagyszerű fejlődésnek indul, mikor már olyan pompás villamos közlekedése, szép kerámitos útja és gyönyörű községháza van ; mikor nyaranta több és több nyaraló keresi fel; mikor mindig többen és többen telepednek ottan le állandó lakosoknak: mondom most ez az ut nem maradhat tovább igv. Itt egy olyan utat kell építeni, mely méltó legyen a szépen fejlődő községhez és amely — kévés gondozással — örök időkig eltartson. Énhez először le kell vezetni a lapos vizét a Szilas patakba, mely czéira a C*ömöri-ut jobb oldalán egy megtelelő mély és széles á kot kell ásni Ezt az árkot pedig ki kell bellelni 10 15 cm vastag betonnal Ez az árok — ha a betonfalat jól csinálják — eltart öiök időkig. Megakadályozza az árok beomlását, levezeti az egész lapos terület vizét és kiszáriija az egész völgyet tehát a Vayak földjeinek ezt a részét és György telep laposát; ami erre a szépen lakott telepre nézve igen nagy előnnyel járna, úgy közlekedési, mint egészségi szempontból. Magát az utat pedig fel kell tölteni egy félméternyi vastag kavicsosai, eire meg 50 cm. vastag salakot (Lesch) kell tölteni és jól lehengerelteim. A lapos közepén, a Csömöri ut 90 számú háza után, a topoly fáknál átere:-ztőt kell csinálni czement csőből mely a vizet a György telep ezen mélyen fekvő helyéről a betonfalas árokba vezesse Éz az ut sohasem lesz sem sáros, sem poros. Ki épitettése egesz Rakosszentmihalynak elsőrendű és igen sürgős kötelessége. Az építési költséget a villamosvasút Ilona utczai kanyarodásál ól a Palotati útig 40000 koronára teszem. A kéides már mostan csak az, hogy honnan vegyük ezt a pénzt? A községnek nincs. A megye nem csináltatja. az útra pedig sürgős szükség van; nincs más hátra, mint hogy magunk segítünk magunkon úgy ahogy tudunk. A legegyszerűbb mód az lenne, hogy Rákosszentmihály község minden telektulajdonosa fizessen a Csömön-ut kiépítésének a költségére 5 egymás után követketkező évig minden egyes telek után évenként 2 — 2 koronát. Ha egész Rákosszentmihály határát 10000 telekre becsülöm, akkor egy évre 20000. 5 év alatt pedig 150000 korona gyűlne össze, mely összegből nemcsak a Csömöri utat építhetnénk ki úgy, ahogy fenntebb megírtam, hanem kiépíthetnénk a piaczhoz vezető minden utat és magát a piaczot is ki lehetne köveztetni, amit már a községháza szépsége, a piacz higiéniája és a környékbeli boltok csinossága is méltán megkövetelhetnek. Ezzel a 2 koronás önmegadóztatással gyönyörű szép utakat kapnánk. A telkek értéke tetemesen növekednék, a nyaralók száma pedig szaporodna, mert az asszonyok még esőben is sár nélkül mehetnének a piaczra, szép időben pedig kisétálhatnának Anna-telepre egy kis nyári murira és igy a lakosoknak bevétele növekednék. Ezt jól meggondolva, nem hiszem, hogy akadna egy telektulajdonos is, aki a 2 koronákat ne szivesen adná erre a czéira adófizetéskor. Ismerve az elöljárót ág minden egyes tagjának lángoló szeretetét faluja iránt és ismerve Krenedits Sándor főjegyzőnek és Hauser Gyula bírónak czéltu- datos községi politikáját, hiszem, hogy a magukévá teszik az itt mondottakat és a Csömöri ut kiépítésével egy lépéssel előbbre viszik a mi szép, egészséges és kellemes nyaralóhelyünket, Rákosszentmihályt. Úgy legyen! de minél előbb. Orosz Lajos fi Rákosszentmihályi kaszinó közgyűlése. Múlt vasárnap tartotta a Rákosszentmihályi Kaszinó rendes évi közgyűlését a tagok élénk érdeklődése közepette A közgyűlésen, általános várakozás ellenére nem esett szó a tervezett társadalmi egységről, a mi igen elszomorító jelenség lenne, ha beavatott forrásból azt a felvilágosítást nem kaptuk volna hotry a fontos tárgy azért maradt le a napirendről, mert a formaszerü elökeszitese nem történt meg, mwel a kaszinó elé az ismert terv még nem került semmiféle hivatalos alakban sem. Nagy megnyugvással hangsúlyozzuk ezt az értesülésünket abban a reményben, hogy bizonyára nemsokára alkalma nyílik a kaszinónak, hogy megfelelő tormában a tervvel hivatalosan foglalkozzék. A közgyűlést a kaszinó népszerű elnöke, Halász Ferencz dr., a következő szép beszéddel nyitotta meg: Tisztelt Uraim! Tudjuk, érezzük mindnyájan, hogy nehéz időket élünk, sötét felhők bontják hazánk eget! A súlyos viszonyok fokozott munkára, nagyobb buzgalomra késztetik a közös anya sorsáért aggódó hazafiakat, az erkölcsi és anyagi áldozatoknak szinte szakadatlan sorozatát váltják ki belőlük es ennek a — bizonyos tekintetben kötelességszerü de alapjaban véve mégis nemes és dicséretes áldozatkészségnek az ellenhatása — a dolog természetéből folyólag - bizonyos önmegtagadásban, lemondásban es sok magán igény kielégítésének az elmaradásában vagy legalább is eleihalasztásában mutatkozik. A haza szent ügyéért való vállvetett tevékenykedés és az ebben kifejtett nemes versengés egyrészről, a rendkívüli viszonyok által előidézett általános nyomasztó anyagi helyzet, másrészről, változást idéznek elő a magánügyek intézésében és az egyedek háztartásában és ezzel kapcsolatosan kihatással vannak a társadalmi egyesületek működésére es azok háztartására is. Ily körülmények között csak természetes, hogy az idők vihara nem huzódhatik el nyom nélkül kaszinónk felett sem hiszen ennek az intézménynek az alkotó és fentartó elemeit is szép hazánk derék polgárai képezik, akik most első sorban a legszentebb, legmagasztosabb czelt: a hazának dicső fennmaradását tartják szemük előtt, különféle alakban, különféle módon ezért munkálkodnak, ezért szenvednek, ezért imádkoznak! Bizony ránehezedtek a komoly idők terhei a mi kedves egyesületünkre is, áldozatot kellett és áldozatot kell hoznia mindaddig, amíg az ádáz harczoknak — ránk nézve kétsegenkivül dicsősegteljes — befejezése után ki nem süt a béke napja és meg nem érleli áldásának a gyümölcseit, amelyek egy szebb és boldogabb jövőnek lesznek a táplálói, éltetői. A múlt évben, akkor kerekedett az emberek millióit elseprő vihar, a mikor kaszinónk a legnagyobb boldogságban úszott, a mikor határtalan örömmel vegyes lelkesedés és fény közepette ülte meg tizedik életéve betöltésének nagy ünnepét, azt az ünnepet, a mely felejthetetlen lesz nemcsak nekünk, közvetlenül érdekelteknek, de mindazoknak, a kik — bár a kaszinó kötelékén kívül állanak — velünk együtt a szeretet és barátság aczéljából kovácsolt harmonikus együttműködésnek a hívei, mert talán észrevétlenül is ezen az ünnepen hullott termékeny földbe az egymást megértésnek. a társadalmi békének a magva. És alig kezdett a vihar szele fújni, kaszinónk máris a helyzet magaslatáia emelkedett, azonnal tisztában volt a kötelességével, tudta, mit kell tennie, mi ellen kell védekeznie. Az elsők között volt, a kik tehetségükhöz mérten
