Rákos Vidéke, 1915 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1915-10-24 / 43. szám
XV. évfolyam. Rákosszentmihály, 1915. vasárnap, október 24. 48. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZAMOS RÁKOSSZENTMIHÁLYI ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre ..................8 kor Fél évre ... . . 4 , Negyed évre..................2 EGY ES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér. Szükséges tennivalók. Rákosszentmihály képviselőtestületének múlt heti költségvetési vitája, mint tudósitásánkból közönségünk is meggyőződött róla, eszmék termelésében, tárgyilagos vitatkozásokban, programmszerü irányelvek hangoztatásában meglehetősen szegény volt. Most, a világháború viharaiban nem is igen várhatott senki valami dús ételsort a községi lakomán. Hogy a menü, melyet a képviselőtestület szakácsai feltálaltak, még a várakozáson is alul maradt, ennek okairól a múlt héten már ezen a helyen megemlékeztünk. Nem akarunk a kelletlen témára ezúttal újra visszatérni egyszer is terhűnkre van, ha foglalkozni kell ilyesmivel. A mi kipróbált elvünk az, hogy az ember előre tekintsen, a jövőbe nézzen; ne arról beszélgessen, mi volt és hogyan kellett volna lenni ennek vagy annak, hanem, hogy mi lesz, mit kell a jövő érdekében észszerűen cselekedni A múltaknak csak a tanulságai hasznosak mindenkor, a jövő kérdései ellenben minden vonatkozásukban mindig aktuálisak és mindnyájunk érdekére nézve fontosak. Most a háború alatt nem sokat lehet építgetni a jövőnek Sok kérdés, mely egyébként felettébb időszerű lenne, még arra sem alkalmas ma, hogy felvetődjék, nem arra, hogy a megoldásán töprenghessünk. A községi igazgatásnak ma első feladata, hogy a háborúval kapcsolatos polgári szolgálatokat a haza érdekében hiven és odaadással teljesítse, ezenkívül pedig a polgári rendet és minden téren nélkülözhetetlen egyensúlyt fentartsa és biztosítsa. Ha azután még ezeken túl is marad rendelkezésére bizonyos idő, erő és energia, ezt a jövő megalapozására kell felhasználnia, előkészítésül a boldog béke, az uj fellendülés szép és dolgos napjaira és arra kell hasznosítania, hogy a jelenlegi korlátolt és különleges viszonyok között is a gondjaira bízott polgárság érdekeit igyekezzék szolgálni, szükségleteit kielégíteni, kényelmét, javát előmozdítani. Ebből az alapgondolatból felépülve az őszi közgyűlés nevezetes alkalma nem igen hallatott különösebb megnyilatkozásokat. Voltak, a kik kerülgették a dolgokat, egy-egy pontra pillanatnyilag rá is világítottak, de csak morzsák jutottak az izes falatokból a tálakra, élvezhetőén kész étek nem került a testület elé. A morzsák között bizonyára legértékesebb volt Kiss Ferencz- ! nek egyik megjegyzése, mely az orosz foglyok munkaerejének a község érdekében való kihasználására czélzolt. A közgyűlés átsiklott rajta, holott pedig érdemes a gondolattal egy kissé behatóbban foglalkozni. Közönségünk körében ez idő szerint a legsűrűbben felhangzó panasz a helyenként teljesen járhatatlan utainkat ostorozza és ezek ellen sürget orvoslást. Valljuk meg, ez a legjogosabb is minden közóhaj között, mely mostanáig ismeretes. Az útépítés problémája nagy és fontos kérdésünk, akár csak a még távolabb eső csatornázás ügye. A bevezető keramit ut megépítése hatalmas lépés volt előre, de természetesen még csak a kezdet kezdete. A folytatás megint csak majd háború után következhetik, addig — sajnos — nincs pénz, nincs hitel, nincs munkaerő, nincs anyag. Akkor kell majd a főút elágazásairól és a következő főútvonalak megállapításáról vitatkoznunk, a melyeknek kiépítése következik. De addig is. nem jogos e a kívánság, hogy sűrűn lakott területeinken legalább a gyalogutak járhatókká váljanak, úgy a hogy, ideiglenesen, minimális költséggel, áldozat nélkül, inkább jóakarattal és buzgalommal. Hogy nem lehetetlen kívánság ez, a példa mutatja Hiszen öt-tiz ház mentén tisztességgel végig haladhatunk, miért kell a tizenegyedik előtt sar- tengerbe fulladnunk? A hadiállapot alatt a katonák munkaereje sok hasznos és el kell ismerni, váratlan dolgot produkált már mindenütt, úgy nálunk is. A fővárosi határut rendbeszedésétől kezdve a katonai zöldségtermelésig elég példa igazolja ezt. Bizonyos, hogy a fővárosi határut burkolásának kérdése nem nyert megoldást a katonák munkájával, de nem értük-e vele azt el, hogy a háború alatt is járható az évek óta ócsárolt és álkozott fontos útvonal ? A foglyok munkaerejét közérdekű czélok szolgálatába könnyű megszerezni. Hát nem érdemes azzal a kérdéssel foglalkozni arra hivatott elméknek, hogy a legsürgősebb szükségleteinket mennyiben lehetne ilyen módon kielégíteni? Bizonyára nagyobb hálával fogadná polgárságunk, ha ilyesmiről folynék a szó vezető testületében, nem pedig hetvenhétszer ledarált és eldöntött kérdések vesszőparipáján lovagolnának és édesgyökereken rágódnának mindenáron szónokló tagjai? A községünkben különösen két helyen tűrhetetlen vizlevezetés hiánya sem olyan kérdés, amelyet a háború a napirendről leszoríthatna. Sem a Csillag- utcza környéke, sem a György-, illetve Vida- telep érdekelt része nem kényszeríthető arra, hogy elázott lakások és járványok áldozata legyen, ha százszor háború «an is. A község elöljárósága mindannyiszor beszámol vele, hogy mit cselekedett ez állapotok megszüntetése érdekében, de eljárásának adjon súlyt és uj erőt a képviselőtestület, valahányszor arra alkalom nyílik és lépjen fel ott kellő nyomatékkal, honnan községünk az orvoslást várhatja. Ez olyan szolgálat, aminek hasznát látja a sokat emlegetett polgárság, melynek nevében a szónoklatok frázisai gyártódnak. Van természetesen sok apió dolog is, amelyekben még e nehéz napok alatt is hasznos munkát lehet végezni. Az utczanévrendezés és házszámozás rendbehozása csak részben költséges dolog, nagyrészben azonban szintén csak az odaadó jóakarat kérdése. Ilyesféléken járjon a község vitázó urainak esze és támogassa a rendkívüli időkben rendkívüli munkával túlterhelt hivatalos szervezet munkálkodását, mely válLapnnk mai száma 12 oldal.
