Rákos Vidéke, 1915 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1915-01-24 / 4. szám
6. oldal. RÁKOS VIDÉKÉ. 4. szám. Adomány. A rákosszentmihályi ág. hitv. ev. hitközség újévi üdvözletek megváltása cimén, a hadba- vonultak özvegyei és árvái javára 10 koronát adományozott a községi elöljáróság utján. Magyar tea. Ismeretes, hogy az iskolás gyermekek több vidéken gyűjtötték néhány fajta fa és cserje levelét, a melyből a katonák számára teát készítenek. Készül pedig ez a tea a vad szeder (Robus fruticosus) szárított leveléből. A vad-szeder hazánk minden vidékén hasznos és közismert, különösen most tél idején zöld leveléről könnyen fölismerhető és tömegesen gyütjhető. Éles késsel laskára kell vagdalni és teljesen megszántam. Bizonyára hasznos dolog volna, ha a gyermekek minél tömegesebben foglalkoznának a magyar tea-levél gyűjtésével. Csomagküldés a hadifoglyoknak. Bécsből jelentik: Diplornácziai részről sokat fáradoztak azon, hogy az osztrák és magyar hadifoglyok csomagokat kaphassanak. Ezeket a fáradozásokat siker is koronázta, mert az Oroszországban, Francziaországban és Angliában levő osztrák és magyar hadifoglyoknak akadálytalanul küldhető ezután csomag. Csupán a csomag tartalmát vetették korlátozás alá, amennyiben ruhán, fehérneműn kívül csakis a személyes szükséglet fedezésére fontos tárgyakat szabad küldeni. írásbeli közleményt nem szabad a csomagba tenni. A csomagokat a hosszú szállítás miatt nagy gonddal kell becsomagolni és elzárni. Öt kilogrammnál nem nehezebb csomagokat díjmentesen szállítanak és a szállítás a föladó veszedelmére történik. Köszönetnyilvánítás. A következő szép levelet kaptuk: „Igen tisztelt szerkesztő ur! Felejthetetlen jó férjem elhunyta alkalmából oly sokan kerestek fel jóleső szives részvétnyilvánitásukkal, hogy lehetetlen volt mindegyikre külön külön válaszolnom. A sablonos köszönetnyilvánítástól jelen esetben mégis el kell térnem, mert el nem mulaszthatom, hogy hálás köszönetét ne mondjak azon kedves, meleghangú sorokért, melyekben a „Rákos Vidéke“ 46-ik számában, drága halottunkról oly szépen megemlékezett. Ennél szebb és igazabb jellemrajzot senki sem írhatott volna szegény jó férjemről, ki joggal szerette őszintén és igazán Szentmihályt, mert ahhoz nemcsak nagyon sok kedves családi emlék fűzte, hanem mert gyakori súlyos betegség után az ő szeretettel gondozott kertjében lelt mindig gyógyulást. Az volt az ő legjobb és legkedvesebb üdülőhelye. De nem csak Szentmihályt, hanem a „Rákos Vidékét“ is nagyon szerette, oly annyira, hogy utolsó vasárnapján, mikor már a rendes napilapok és a politikai hírek fárasztották szegényt, csak a „Rákos Vidékét“ kérte felolvasni. A szentmihályi események még akkor is érdekelték Fogadja kérem igen tisztelt szerkesztő ur, egész családom nevében is, ismételt hálás köszönetemet, mindazon kedves rákosszentmihályi polgártársainkkal együtt, kik drága halottunkat elkísérték utolsó útjára. Kiváló tisztelettel özv. Irgang Mihályné.“ Egy régi pör. Még emlékezetes, hogy a háború kitörése utáni első napokban a közönség hazafias felbuzdulásában követelte a velünk ellenséges államok nyelvének bojkottálását és az idegen nyelvű feliratok eltávolítását, Így történt, hogy a helybeli aranyifju- ság néhány tagja a nem is franczia származású Hensel Károlyné magyar nyelvű, de franczia oktatást hirdető tábláját éjnek idején bemocskolta, sőt a tanárnőnek igen brutális hangú levelet irt. A tanárnő ügyvédje dr. Endrényi Tivadar utján emiatt panaszt emelt a bíróságnál, a melynek utolsó aktusa, minthogy a főszereplő, bár már egyetemi hallgató, de a cselekmény idejen 18 éven aluli volt, a fiatalkorúak bíróságánál folyt le, még pedig akként, hogy az eljáró bíróság kioktatta a vádlottat, hogy ha velünk ellenséges francziák és angolok irányunkban nem is a legszebb érzelmekkel viseltetnek, azért nekünk nem lehet az ő példájukat követnünk s a személyeskedést kulturális térre épen nem szabad vinnünk. Erre a vádlott, belátván tévedését, ünnepélyesen bocsánatot kért, a mit a többi szereplő már előzőleg megtett. A Nemzeti Színház megnyitása. Csütörtökön, január 28 án a Nemzeti Színházban megkezdődnek az előadások. Egyelőre hetenkint csak három estén, csütörtökön, szombaton és vasárnap játszanak, azonkívül lesz vasárnap délután is előadás. A megnyitó estén a „Szigetvári vértanukéból Zrinyi esküje, utána Aiszkülosz tragédiája, „Heten Theba ellen“, „Bánk bán* második fölvonása s végül „Wallenstein tábora“ kerül színre. Szombaton, január 30-án Herczeg Ferencz színmüve, a „Bizáncz“ van a műsoron, vasárnap fölujitják Gárdonyi Géza „Falusi verebek“ czimü darabját. Fölujitásra kerül február elején Bartók Lajos „Thurán Anna* czimü színmüve, a műsoron szerepel még Moliére két müve, „Tartuffe“ és a „Kényeskedők", Shakespeare „III. Ri- ehárd“-ja. Ugyancsak februárban mutatja be a színház Sebestyén Károly és Terra maré György „Odisszeusz öröksége“ czimü tragédiáját. Különfélék. Miért lesz meleg a mész, ha hideg vizet öntenek rá ? Meszet oltottak a rabok a törvényszék udvarán és egy rab azon törte a fejét, hogy miért lesz meleg a mész, midőn hideg vizet öntenek rá? Miután sokáig töprengett a kérdésen és megfejteni nem tudta, a hajdúhoz fordult megfejtés végett és tisztelettel kérdi: „Hajdú Ur! nem lenne szives megmondani, hogyan lehet az, hogy a mész is hideg, a viz is hideg és ha összetöltik, meleg lesz?“ A hajdút meglepte a fogas kérdés, másrészt féltette a tekintélyét es elkezdett köhécselve ide- oda mozogni, mig végre igy szólt: „Tudja, halija . . . sok mindenféle dolog van a világon és mindaz különböző. Ez épen igy van. Értette!* „Igenis értettem* — mondotta a rab és tovább oltotta a meszet és a hajdú tekintélye is meg volt mentve. Az apróságokat mosdatja az édes anyjuk. Beállít a szedő gyerek a szerkesztőhöz és kérdi, hogy hol vannak az apróságok ? „ Az apróságok —■ szól a munkában elmerült szerkesztő, — azokat mosdatja az édes anyjuk.* „Az ón fiam végzett czipósz.* Debreczenben tör tént a sorozáskor. Bevették a tősgyökeres debreezem asszony fiát katonának. Amint az anyóka értesült a fia alkalmas voltáról, kezdett neki a helyzet alkalmatlan lenni. Vette a bundáját és egyenesen a sorozó bizottsághoz tartott. Szerencsésen be is jutott, ahol minden ékesszólását elővette, hogy rávegye a bizottságot, hogy a 700 parcellázott házhely 150 -800 Q-öles, összesen 130.000 □ öl kiterjedésben, előbb a legmagasabb magán és családi alapítvány tulajdona, villamosvilágitással és vízvezetékkel biró Budafok községben, továbbá 300 □ öles parczellázott házhely, együttesen 20.000 D-öl kiterjedésben, melyeken 4 lakóház van, Nagy Tétényben az országút és a Duna között, valamennyi házhely a lakóházakkal együtt egy tömegben, □ ölenkint 8 korona átlagos árban a mai viszonyok folytán eladó. Eddig a házhelyek □ ölenkint 8—14 koronáért adattak Csak levélbeli tudakozást kér Weisz Gyula Rákosszentmihály, Farkas Ignácz-utcza 1.
