Rákos Vidéke, 1915 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1915-07-04 / 27. szám

4. oldal. RÁKOS MIDÉRE 27. szám végeztek s most a harctérre vágytak. Mind bevették őket. A junius hó 29 én besoroztatott népfölkelők névjegyzéke: Bauer László, Frank Rezső, Gyibák Zoltán, Humay Gyula, Klopcsek Mihály, Kolompár Mihály, Kozma István, Kővágó Pál, Laczkó Sándor. Mikó János, Pálinkás György. Pollák Károly, Polozsgai Sándor, Saftics Géza Steinhebel István, Schmidt Gusztáv, Szárek Pál, Tóth Jenő, Ballai József. Beiczi László, Benedek Imre, Bóka Lajos, Dobródy Károly István, Damiter János, Engle Árpád, Felczán Gyula, Finta Ferencz, Fischer Konrád Ferencz. Friesz Gyula Fritz Béla, Horváth János, Horváth József, Kara Mihály, Kovács Lajos, Legera János, Marton Béla, Mészáros József. Mihályi János, Mongyi János, Nagy János, Neu­mann Imre, Oravecz Ferencz. Spek Antal, Szendrey Lajos, Tánczos János, Tánczos Zoltán, Taniszláv György, Zuscsák András, Nagy Lajos. Ritzl Kálmán, Schulcz Alajos, Pollák Ödön, Sulyok István, Szántó Mihály, Szemerei Bezák József, Török Pál, Ácsai Béni. Bajkó Péter Búzás Sándor, Gsenki Sándor, Danyi Sándor, Darázsi Károly, Faragó József, Monori Károly, Nemes József, Pál Ferencz, Weisz Lajos, Füri József Pátkai Mihály, Perger Kálmán, Jarabík Lajos, József Ferencz, Tischler Vilmos, Omelai József, Wiener Károly. Reli- gyák Mátyás, Répánszki Gábor, Garai Ferencz, Pokor- nyi János, .‘^zengyán Mihály, Ruzás Cábor, Karikó Lajos, Szemök Miklós, Fekete István. Nemzeti szinü kendő Oroszországból. Szalárdy Antal rákosszentmihályi lakostársunk érdekes ajándékot, kapott Kiewből. Egyik barátja, —- magyar fiú — kinnt él Orosz­országban s Kiewben szobrászkodik. A háború ott érte, de nem internálták. Azt mondja, hogy a kiket inter­náltak azokkal is elég jól bánnak, csak délután 6 óra után nem szabad kimenniök az utczára. Egy ismerőse, német nevelőnő, hazatért Königsbergbe, vele küldött el egy selyemzsebkendőt. A leány Königsbergből postán juttatta azt Szalárdyhoz Fehér selyem kendő, a négy sarkán egy-egy nemzeti szinü mező, abban a magyar czimer pontosan, helyesen. A dologban az az érdekes, hogy a muszkák a háború elején komolyan vették a magyarokkal kezdett kaczérkodásukat A programjukba tartozott, hogy bennünket beugrasszanak s ehhez a magyar ellenzék egy részének politikai ábrándozásai jó kapcsolatul szolgáltak. A szobrász azt Írja, hogy akko­riban készítettek ilyenféle kendőket Oroszországban s a magyarokat, lengyeleket igen nyájas bánásmódban részesí­tették. A háború kiütésekor ezért maradt el az internálása is. Ö büszkén hordta a nemzeti szinü selyemkendőt. Mióta azonban az oroszok meggyőződnek róla hogy a magyarok csábitgatásaikra nem hajlanak, azóta el­tűntek a selyemkendők a kirakatokból s ő mindennap várja, hogy mikor internálják. A kendőt, mint érdekes emléket küldi baráti szeretettel. A mi katonáink. A harcztérre került a fiatal Poppel Miklós is, mint az I. honvéd gyalogezred kadét őrmes­tere. A tizenkilencz éves ifjú Poppel Miklós szfőv. irodaigazgatónak, sok éven át nagyérdemű lakostársunk­nak fia, igazi rakosszenimthályi gyerek, itt nevelkedett deli ifjúvá, ki a nagyszerű nemzeti munkában most már tettekkel veszi ki részét. — Podmaniczky György báró még Tátraszéplakról küldi üdvözleteit, hol egész­sége fokozatosan javul. — Heimovits Márton polgár­társunk junius 26-án indult, a harcztérre, — levelező­lapon küldi őszinte üdvözleteit. , Remélem, — Írja — hogy* Isten sagitségevei mielőbb otthonomban és a kedves szentmihályiak között lehetek.“ — Ezenkívül még több kedves, érdekes levelet kaptunk a táborból. Hűséges, mindig felettébb érdekes levélírónk, Garai Lajos dr. a következő sorokkal örvendeztetett meg: „Kedves szerkesztő uram! Örülök, hogy ide lekerültem a délnyugati harcztérre, a görczi Alpok közé, a mese­szép Isonzovölgybe ! Persze az Isonzo innenső partján vagyunk a magaslatokon beásva, biztos fedezékekben várjuk a feltörekvő olaszokat, az alpiniket és a sebes bersaglieriket. Ezek a csapatok nem mondhatók gyávák­nak. Kicsiny emberek, de a leggyilkosabb ágyúzás és lövöldözésben kapaszkodnak fel a hegytetőre fedezékeink felé. S csodálatos, mikor rohamra törtetnek, nem is lőnek. Persze annál sűrűbben eregetik a mieink feléjük a golyóbisokat. Hullanak, mint a legyek az olaszok, mig csak annyira össze nem roppannak, hogy háromnegyed részük ott marad s a felfelé jövő hangyabolyból alig egy pár hírmondó marad meg, ezek azután visszafelé fordulnak. A mieink nyugodtan, biztosan harczolnak Gzéloznak a fedezékből s a bersaglierik rajvonalában ismét egy elbukik. Sőt némelyik bakánk oly hévvel har­czol, hogy a fedezékből nem látván eleget, felmászik a fedezék tetejére s onnan püffenti le a talliánokat egy­másután. Valóságos szenvedéllyel harczolnak külö­nösen az 53 ások. Sőt, hogy a iiroli néphősnek, Hoffer Andrásnak a romantikája is elkövetkezzék, igen sokszor nem is lövünk, hanem a bakáink egy-egy óriási kőszikla mögül lesik visszafojtva lélegzetüket az olaszok köze­ledtét s alkalmas pillanatban a métermázsás kövek egész sora gördül az olaszok felé. Csodálatos a mi harczmo- dorunk, a melyben a legfantasztikusabb és félelmetes modern légi, vizalatti jármüvek és agyafúrt pokoli fegy­verek mellett az ősember primitiv védőeszközét, a köveket és sziklákat hasanálják fel és valljuk be, igen hatásosan. Különben, bár az olaszok ágyúi félelmetesebbek, mint a szerbeké s az utóbbiak csak játékszámba mentek, mégsem lőnek jól. Maga a lövedék oly nehéz, hogy ember legyen, ki felemeli s iszonyú robajjal explodál, mégis alig csinál kárt. Félelmetesebbek a robbanásnál szerte repülő emberfejnyi nagyságú kövek, a melyek égzengéshez hasonlóan gördülnek le a völgybe. Ezektől kell félni, ezektől kell fedezni az embernek magát. Egy- egy idegfeszitő roham visszaverése után százszámra fek­szenek az olasz halottak a hegy oldalán s ha elnémult a harczi zaj, ha leszáll az est, eltemetjük őket. Persze akad bőven diadalmi jelvény. Magam is egy olasz csillagot hor­dok a sapkámon. Remek patyolat fehérneműjük, kifogásta­lan szürkés-zöld uniformisuk van az olaszoknak. De fegy­vereik régibb mintájuak. Érdekes zsákmány volt egy elesett olasz tiszt mellett lalált fotografáló készülék. E készülékkel gazdája rohamközben 5 felvételt készített a mi állásunkról s a hatodik felvétel pillanatában meg­kapta a gyilkos golyót. A kepeket már mi lógjuk elő­hívni és elkészíteni. Az olasz halottak és sebesültekről mi állítjuk össze a veszteségi listát s valószínűleg repü­lőink revén lógják megtudni az olaszok a kérlelhetetlen valóságot, mert az olaszok nem akarnak veszteségi lis­tát kiadni. Vannak azonban a fedezékben csendes órák Kitűnő tőkebefektetés Budafokon legszca > helyen 150—SCO a-öl parcellázott íiázh^iyek, melyekből eddigi közel 300 Házhely a -14 koronáért □ ölenként eladattak, mo t 3 tömbben CJ-ölenként átlagos í korona árban eladásra ki­ajánlom. Valamennyi házhely együttesen közel 120000 D-ölet tesz és a császári és királyi magán és családi alapítvány tulajdonát képezte, spekulatióra és tőkebefektetésre kiválóan alkalmas és 200 százalék haszonra nyújt kilátást. Ugyancsak eladatlk Nagy-Tétényben az országút és a Duna között elterülő 16,000 □-öl telek a rajta levő 4 lakóházzal együtt □-ölenként 6 koronáért. Ezen telek gyári célokra alkalmas, mert a vasút mentén van. Ezenfelül van Nagy-Tétényben 12,000 □•öl telkem □ -ölenként 1 korona árban. Végül Budapesten I. kerület, a Fehér­várl-uton az iparvágány közeléken egy 2000 □•öles, □ -ölenként 20 korona álban eladó. Bővebbet: Rauscher György látszerésznél, Duna-utca 6. és csak délelőtt 9—12-ig.

Next

/
Thumbnails
Contents