Rákos Vidéke, 1915 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1915-05-02 / 18. szám
4. oldal. RÁKOS .VIDÉKE 18. szám. vallanak arra, hogy az illetők a nép érzelmeit, gondolkozását nem ismerik és tapasztalataik sem a vidéki életből származnak, hogy elszomorodik az ember, olvasván azokat. Így a rokkantak ügye ég és föld között lebeg, mint Mohamed koporsója s attól félek, hogy az utcza sarkán fog megállani, koldusbotra támaszkodva. Vagy nem koldusbotot jelent e a kosárfonó tanfolyam, továbbá a kisgazdáknak baromfi- és nyultenyésztésre való berendezése stb ? Ezek a dolgok csak laikus előtt tűnnek fel jónak. Én legalább még épkézláb embert sem láttam, aki kosárfonásból megélt volna. A baromfi- tenyésztés mellékesen űzve, minden gabonahulladékot föletetve kifizetődik és hajt némi csekély mellékjövedelmet, de tisztán belőle megélni, képtelenség. Eltekintve attól, hogy mihelyt nagyobb számban tart az ember baromfit, elkerülhetetlen, hogy valami járványos betegség ne támadjon közöttük, amely aztán az egész állományt tönkreteszi. A nyulászat is jó, kicsinyben, mellékesen, de próbálja csak valaki vidéken értékesiteni, alig kap érte valamit. Ez mind olyan, mint a selyemhernyótenyésztés, csekély mellékjövedelemnek megjárja, de szegény, rokkant hős katonát ilyen tenyészetek berendezésével kifizetni: nyomorúságos hálátlanság. Az én nézetem szerint a rokkantakat két részre kell osztani, egyik rész a foldmüv«lő, aki azelőtt is az volt és rokkantsága is megengedi, hogy az is maradjon. A másik rész, az ipari munkás és azok, akiket a rokkantságuk bizonyos ipar üzésére utalnak. A földművelőket, akiknek saját földjük van, el kellene az államnak látni jó tehenekkel és jó származású igáslovakkal. Hogy a jó származású állatok után értékes ivadékokat nevelhessenek, mely ivadékok megfelelő értékesítésével és általában az egész gazdaság ellenőrzésével a magyar királyi gazdasági főfelügyelőségeket kellene megbízni. Tudjuk, hogy jó tenyészanyag után milyen értékesek az ivadékok. Ha a fölnevelt üsző és bika árát átlagban 1000 koronára tesszük, és az állam a befektetést visszatéríteni akarja magának, akkor, ha ebből az 1000 koronából 200 koronát erre a czélra levonna, még mindig megtalálná a számadását az illető rokkant gazda. Ugyanezt tenném a földbirtokokkal nem rendelkező földművelőkkel is, csakhogy természetesen állami birtokot adnék nekik, megfelelő nagyságban. Mindezekhez talán, vagy húsz darab tyúkot is adnék, meg néhány házinyulat is. Az ipari munkásokra nézve igen helyesnek találom egy utitársamnak a nézetét, a ki a vasúti kocsiban elmondta, hogy a Középponti városházán illetékes helyre beküldött egy indítványt, a mely szerint a főváros körül és más városoknál rokkantak gyárát kellene fölállítani, a melyben minden rokkant, a félkezü éppen úgy, mint a vak, megfelelő munkakört kapna s azt az állam úgy dijazná, hogy abból egy család tisztességesen megélhetne. A gyár körül pedig 150—200 négyszögöles telkeken kis házakat építenének, a melyeket a gyárban dolgozó rokkantak a keresetük arányában törlesztenének. így a biztos keresettel és kis házzal biró rokkant megnősülhetne, a mit ezek nélkül nem tehetne meg. Mind a két javaslat olyan, amely az államot nem terhelné meg, mert csak hitelező volna, kamat mellett s mégis boldoggá tenné a szegény rokkantakat. Harminchéttől — negyvenkettőig. Hetvennyolc rákosszentmihályi férfiú járult szerdán Gödöllőn, a népfelkelők szemléjén a sorozó bizottság elé. Az eredmény e haladottabb korú férfiaknál kedvezőnek mondható, a mennyiben harmincznégy polgártársunk bizonyult a katonai szolgálatra alkalmasnak. Akad köztük, mint Humay Károly tanító, aki a fiával együtt fogja fegyverrel védeni a hazát. Az alkalmatlanok között nagy számban vannak olyanok, akik annál jobban beválnak polgári társadalmunkban, kikben tehát súlyos veszteségünk lett volna, ha egy időre nélkülöznünk kell vala őket. Ezek közé tartoznak Horváth Károly, Cserjési Károly, akikről a hadsereg ezúttal lemondott. Nem vált be katonának Solti Sándor sem. Ellenben a besorozottak gárdája a következő : Balogh Rudolf, Cseh József, Nachodil Károly, Osgyáni Géza, Süli Ferencz, Fekete Mihály, Lengyel Béla, Mátyás András, Nagy Béla, Trágner István, Zámbó Aladár, Bogár Sándor, Csatto- gányi István, Csiszár József, Kurucz Kornél, öeres István, Schinágl Antal, Varsányi Árpád, Horváth György, Humay Károly, Rédli György, Schveier József, Wahl Ferencz, Boros Ferencz, Derbész József, Farkas Pál, Janovitz Ármin, Jádi Imre, Kemény Ferencz, Kiss Ödön, Klotzer Márton, Máday Aladár, Pék András, Rebmann Antal. Egy fenomenális találmány. Adler J. Berlinbe származott honfitársunk révén olyan világraszóló találmányt lesz alkalma Rákosszentmihály közönségének néhány nap múlva megnézni és megvenni, amely fölül- mulhatatian használhatóságával méltán fog forradalmat kelteni a háztartásokban. A találmány egy légnyomásu mosógép, amely teljes fölszerelésével fél kilogrammot nyom és 45 kilogramm súlyú légnyomást képes kifejteni egyszerre. Negyvenöt perez alatt annyi ruhát mos, mint egy mosónő, ha egy napon át egyfolytában dolgozik. Érdekes, hogy az egész gépezet 12 koronába kerül. A föltaláló szerint arra még nem volt eset, hogy bárki is, aki ezt a mosógépet megszerezte, attól megválni akart volna. A zseniális találmányt maga a feltaláló mérnök, aki most Magyarországon időzik, vasárnap és hétfőn délután 4 órakor fogja a nagy nyilvánosság előtt bemutatni az Otthon-kávéház helyiségében. Oltás. Tóth Jenő dr ezredorvos beoltotta a helyben állomásozó katonaságot kolera ellen. Ugyanekkor Tóth dr. beoltotta azokat a rákosszentmihályi tiszvise- lőket, a kik hivataluknál fogva sok emberrel érintkeznek, mint a községi tisztviselőket és alkalmazottakat, tanítókat és másokat. Járványok a főváros környékén. E czimen az Esti Újság a következőket írja: „Amíg a fővárosban a köz- egészségügy teljesen kielégítő s a járványos, fertőző betegségek aránya jóval kisebb, mint például tavaly ilyenkor volt, addig a főváros környékén egyre nagyobb mértékben terjednek e veszedelmes betegségek. Egészen kis községekben, mint pl. Csömör, majd naponkint akad újabb vörhenymegbetegedés s mivel e környékbeli községekben egészségrendészetről, fertőPenitésről stb. szó sincsen, imminens veszedelem fenyegeti magát a fővárost is. Halaszthatatlanul sürgős intézkedéssel legalább is a fertőzést könnyen terjesztő tejnek behozatalát kellene eltiltani ezekből a községekből, továbbá az onnan való iskolás gyermekeket kirekeszteni a főváros iskoláiból. A környék fertőzött volta miatt a legkisebb késedelem is nagyban veszélyezteti a főváros egészségi viszonyait.“ A hir, sajnos, igaz. Erre mutat az a sajnálatos újság, hogy főjegyzőnk, Krenedits Sándor leánykája, Giziké, ki a Magyar gazdaasszonyok czinkotai intézetében tanul, skarlátban megbetegedett. A kis beteget édes atyja beszállitatta a budapesti Szent László kórházba. Legyen mielőbb teljes gyógyulása! Zöldike vendéglő Rákosfalva. Minden időben friss meleg és hideg ételek, Elsőrangú részvénysör. Tiszta fajborok, kitűnő hegyaljai borkülönlegesség. Kényelmes külön helyiségek társaságoknak és estélyek számára. Számos látogatást kér Kovává Kálmán vendéglős.
