Rákos Vidéke, 1915 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1915-05-02 / 18. szám

2. oldal. RÁKOS VIDÉKE 18. szám figyelmeztet erre is s mi arra kérjük az elöljáróságot, teljesítse ellenőrző feladatát és gyakorolja jogát e téren is, hogy hasonló panaszokra ok máskor ne lehessen. Nem mindegy az, hogyha délután tisztogatják meg a piaczot. Addig a szél szerte hordja a szemetet és piszkot, a betegségek és járványok ezernyi csiráit. A Ferencz József-tér rendezése nagyobbszerü költség nélkül megoldható Észszerű és a szépészeti szempontoknak megfelelő elrendezés, egy darab beton­cső, vagy száz kocsi homokos kavics, egy ügyes Beetz- féle házikó és nagyon sok seprő s egyelőre, a háborús időkben mindez elegendő. Ennyit meg kell tenni most mindjárt, — a többit majd — azután. A háború nem mentség és nem kifo­gás. Nem szabad összetéveszteni a főterünket a lövész- árokkal. A lövészárok kint van messze és azért van, hogy mi itthon most is rendet tarthassunk és okosan dolgozhassunk. Derék katonáink elvégzik a dolgukat ott kint, tegyük meg mi is a magunkét idebsnt. így állunk helyt mi is a jövőért vívott nagy küzdelemben. A György-telepen utat kérnek. — Levél a szerkesztőhöz. — Mélyen tisztelt Szerkesztő Ur 1 Az utak javítása és a vizek elvezetése ügyében utóbbi időben kifejtett tevékenysége minden esetre nagy elismerésre méltó. H | Azonban sajnos, mint sok más esetben ezúttal is alighanem csak borsót hányt a falra, mert ha a vezető helyen kezelik egyes ügyünket oly lanyhán, hogy lehet akkor a közönségtől valami életre való tettet várni ? Nézzük csak az ut ügyet: A Szt. György-telepi érdekeltség lótott-futott már a főjegyző úrhoz, biró stb.-hez, b. lapjában is lett tárgyalva ezen igazán szégyenletes állapot és mi történt eddig? Ugyebár a vizlevezetés állítólag a legjobb stádiumban van, tehát azt kapcsoljuk most ki. Az ut azonban — amely tisztán a közönségre tartozik — a mai napig a jó Istenre van bízva, aki ezt valahogyan fel is szárította úgy, hogy most már — a jelenlegi szép időben — járni lehet. Tessék azonban a községi gépezet intézőitől meg­tudni, hogy most már ők mit tettek a sok panasz ellenére az ut rendbehozásáért? Itt nagyon alkalmazható egy néhány mondat b. lapja f. hó 25-iki vezércikkéből, amely ime igy hangzik: „Jól tudjuk, hogy befektetésre ma nincs pénz. De vannak olyan dolgok, a mihez nem is annyira pénz, mint sokkal több erős akarat és lelkiismeret kell. Ezekben a dolgokban kell az idei nyaralást megfelelően előkészi- > teni és községünkre nézve gyümölcsözővé tenni. Csak nagyjából, első tekintetre a főútvonalak kellő locsolására akarunk rámutatni. Ha valaki itt a Rákóczi- utczán olyan porfellegeket lát, mint a minő miatt ta­valy állandó volt a panasz, akkor bajosan fogja Ostende helyett Rákosszentmihálylyal beérni, hanem inkább el­menekül bárhova. Ne mondja senki, hogy nincs ember, nincs pénz; amit áldozunk az öntözésre, bőségesen megtérül más oldalról. A másik a gyalogjárók dolga. Nincs olyan telek- j tulajdonos, aki rendbe ne tudná hozni, úgy a hogy a \ saját telke előtt a gyalogutat, annyira legalább, hogy j a sárba ne süllyedjen bele a járókelő. Ezt is becsület- j beli kötelességnek kellene tekinteni mindnyájunkért, i önmagunk javáért. Van ilyesmi több is, elég. Csak egy kis jó akarat ; és meggondolás kell hozzá.“ Arról van szó, hogy egy kb. 450 lépés (330 méter) hosszú útvonalat egyelőre legalább a gyalog közlekedés céljára helyezzenek használható állapotba. És a sok felszólamlásnak mi az eredménye? Semmi! Most pedig azt kérdem, mélyen tisztelt Uram ! Lelkiismeretesség az, ha a község belsejében nagyszerűen kiépített ut van, a község külső részén pedig nagy könyörgés mellett egy csak 350 méter hosszú szerény gyalogutat sem tudunk megkapni? Lelkiismeretesség és alaposság az, a mikor ilyen nagyszerű utat, egy ugyanilyen községházat építenek, ne jusson, mondjuk, ugyanabban a költségvetésben annyi, — hogy akár a Fő-fasoron, akár a Baross- utczában — az örökösen panaszolt mély fekvésű jár­hatatlan úttestet oly annyira emeljék, hogy azon tiszteségesen járni lehessen ? A kívánság az érdekeltség részéről oly szerény, hogy annak nem teljesítése — hogy mást ne mondjak — valóságos szégyen, de nem ám nekünk. Ön tisztelt Szerkesztő ur, hivatásánál fogva tanács­adója, vezetője, ostora stb. a községi életnek, tessék tehát végre valamelyik recipe alapján a helyes utat ki­keresni. Kiváló tisztelettel Budapest, 1915 ápr. 27. egy nép fölkelő. Kiadtuk ezt a levelet szó szerint, mert van benne igazság és hogy a kérelem érdemi részére a közfigyel­met rátereljük. Csak abban nincs igaza a levélírónak ha feltételezi, hogy a község vezetősége nem gondos­kodnék egyenlően az egész község érdekéről. Aki az igazságot szereti, csak elismeréssel gondolhat elöljáró­ságunk működésére. Természetes, hogy a sűrűn lakott belső terület dolgai megelőzik a külső részekét. Budapesten is előbb aszfaltozták a Kossuth Lajos-utczát s csak az­után a Tavaszmező-utczát s még később fogják az Óhegy dűlőt. Ha pedig a Szent György-telepiek kérelme teljesíthető, úgy bizonyára teljesülni is fog haladéktalanul. HÍREK Májusi ájtatosságok. Szűz Mária tiszteletére május elsején úgynevezett májusi ájtatosságok kezdődnek templomunkban. A májusi ájtatosságokat egész hónap folyamán mindennap este félhét órakor tartják. Áfl. ev. istentisztelet. Az ág. h. ev. Istentiszteletet, amely május 2-ára volt kitűzve, elháríthatatlan akadály miatt nem tartják meg csak a jövő vasárnapon, vagyis május 9 én tartják a szokott időben. Iskolagondnoksági ülés. A rákosszentmihályi állami elemi iskola gondnoksága hétfőn, május 3 án, délután 4 órakor ülést tart. A községháza költözködése. A héten befejezték a községi hivatalok átköltöztetését. Rengeteg munka volt, a teljes elrendezkedés nem is készülhetett el rövidesen, eltart egy jó darabig, mig a rengeteg aktát, iratot helyére rakhatják. Ilyenkor látszik, hogy vénül a község, egykor két-három kis szobában kényelmesen elhelyezett holmija szörnyen felszaporodott, a kezelése, rendbentartása maga külön gondot jelent. Azt a csúnya és megrovandó tapasztalatot nyújtotta különben a köl­tözködés ideje, hogy közönségünk egy része igen tapin­tatlan és kíméletlen. A hurczolkodással és halaszthatatlan hivatalos teendőkkel teljesen elhalmozott tisztviselőket apró-cseprő ügyeikkel e napok alatt is állandóan zak­latták, holott hivatalos rendelkezés volt, hogy a hivatal szünetel. Az utczán, a folyosókon fogdosták el a birót, főjegyzőt és jegyzőket olyan dolgokkal, amelyeket három nap múlva éppen úgy el lehet intézni. A költözködés kellemetlenségeiért azonban bő kárpótlást nyújtanak a szép uj helyiségek, amelyekben boldog örömmel és fel­frissült munkakedvvel helyezkedik el községi hivatalunk.

Next

/
Thumbnails
Contents