Rákos Vidéke, 1915 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1915-04-11 / 15. szám
XV. évfolyam. Rákosszentmihály, 1915. vasárnap, április 11. 15. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÁKOSSZENTMIHÁLYI ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utcza 37 MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre.....................8 kor Fél évre..........................4 . Negyed évre .....................2 . EGY ES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér. Jajkiáltás Valóságos jajkiáltás az a kérvény, amelyet a Csillag- utcza és környékének lakossága nevében intézett két helybeli polgártársunk Rákosszentmihály elöljáróságához. A régi témáról van szó, a tökéletlen vizlevezetés- ről, amely dologban évek óta kísérleteznek a hatóságok anélkül, hogy mindeddig kielégítő megoldást tudtak volna találni. A Szent-György-telep és környékének szomorú állapotaival nemrégen részletesen foglalkoztunk. Ez az érdekeltség már bizonyos mértékben alapos reményt táplálhat, hogy bajain valamikép segítenek. De a Csillag- utcza és környéke még ennyire, sem jutott. Itt a helyzet a múltakhoz képest nem csak nem javult, hanem amióta az Ehmann-telep vizlevezetésének állapotán akartak segíteni, még szomorúbbá vált, úgy annyira, hogy most már a környék lakosságát a legkomolyabban veszélyezteti. Holott Rákosszentmihálynak ez a része a község törzséhez tartozik, nem erőltetett uj telepítés, hanem a természetes fejlődés folyamán népesült be, tehát igazán a saját hibáján kivül kénytelen viselni a csapások koczkázatát. Tehát a segítségre, melyért most újra feljajdul, jogos igénye van a mindenképen megillető méltányosság szempontján kivül is. Ne mondja senki, hogy most e súlyos, háborús világban, nem jut közpénzből áldozatra, mert itt nem megtakarítható költségekről van szó, hanem egész sereg polgártársunk egészségi és vagyoni érdekéről, amely mindenkor, tehát most is védelemre szorul. Meg azután nem is azt akarják az érdekeltek, hogy a község nagy költséggel járó , uj közmüveket létesítsen, hanem azt, hogy hozzáértő okos emberek dugják össze a fejüket és találjanak ki valami praktikus és olcsó megoldást, hogy a lehető legcsekélyebb kiadás árán megmeneküljenek a fojtogató veszedelemtől. Ök maguk is ajánlanak ilyenféle módot és maguk is hajlandók a szükséges áldozathoz hozzájárulni. A lakott területek pocsolya-mizériái egyik legkellemetlenebb csoportját alkotják bajainknak. Ezeket végre el kell hárítani s igy nem csalódhatunk abban a meggyőződésünkben, hogy a községi elöljáróság a legközelebbi képviselőtestületi közgyűlés elé komoly és közmegnyugvást keltő javaslat kíséretében fogja előterjeszteni a Csillag-utczaiak kérvényét, melynek szövege egész terjedelmében a következő: , Nagy tekintetű Községi Képviselőtestület! Tisztelettel alulírottak azon kéréssel fordulunk a Nagytekintetü Képviselőtestülethez, hogy a rákosszent- mihályi Csillag-utczában körülbelül hat év előtt létesített vizvezető árok megszüntetését és az ebben eddig vezetett Ehmann telepi szennyvizeknek a Rákosi-utnak és a Szentkorona utczának Budapest felőli végein a körvasuti töltésen át vezetendő rövid árkokban a Rákosra való elvezetését az illetékes hatóságoknál j sürgősen kieszközölni és végrehajtatni méltóztassék. Kérésünket a következőkben indokoljuk : A Kerepesi-ut mellett, czinkotai területen, az u. n. .Czinkotai nagy itcze“ veudéglő mögötti csapadék vízgyűjtő tónak minden vizét, az egész Ehmann-telepnek minden talaj-, csapadék- és udvari szennyvizét, a székesfővárosi határerdőnek minden csapadékvizét, és Rákosszentmihály nagyközség 2/3-ad részének minden j csapadékvizét nem a Rákosra, hanem egy, a vízfolyás I természetes irányára keresztben fekvő utczában, a Csillag-utczában ásott árokba vezetik, amely árokból e nagymennyiségű vizek sehová el nem folynak. Az utczában levő telkek a hatóságok engedélyével lettek parczellázva, minden telken hatósági engedélylyel ! épített ház áll, kuttal, pöczevermekkel, minden házban községi orvos által javasolt lakhatási engedélylyel gyermekes családok laknak, mindemellett ott az állapotok állandóan a következők: Az odafolyatott vizek a talajban elszivárogván, 1 csaknem a föld felszínéig a talaj vízzel van tele. Olvadások és egynél többnapos esőzések alkalmával a viz több lakott és megművelt telket úgy elönt, ! hogy a konyhaajtón megy be a házakba a viz, az | utcza lakói pedig az elöntött úttesten és elöntött járdán j nem tudnak házaikba bemenni. A viz sokszor hetekig tartja elöntve az egyes telkeket és az utczának Szentkorona-utcza felőli részét. Olyan pinczékben, melyeknek padlója csak egy méterre van a föld szine alatt, 70 cm. magasan áll a viz egész éven át, miáltal azok használhatatlanok; amiből következik, hogy az összes házak alapfalai állandóan vízben állanak. Ezért ezen házak falai repedeznek és nemsokára épugy össze fognak dűlni, mint ahogy már az Ehmann-telepen egynéhány ház igy összedült. És ugyanezért az összes házak falai oly nedvesek, hogy a bennlakás az egészségre, különösen a gyermekek egészségére végzetesen veszélyes. A pöczevermek és kutak vize egy és ugyanazon lőre, ami járvány fészekre mutat. A területen ültetett növények elpusztulnak. A területek keritései elkorhadnak. Az árok laza földbe lévén ásva, partjai ledülnek (ezáltal önmagát tömi el) — bedül ezért már az úttest és a járda is, az egyik járdán már járni nem lehet; mivel az úttest is át van itatva, azon sem lehet járni, sőt semmiféle jármű sem képes annak tulmély sarában közlekedni, miáltal semmit ideszállitani nem lehet. Mivel a járda bedül, azoknak a házaknak az eleje is be fog dűlni, melyek a telkek utczai vonalára vannak építve. Hogy az ilyen helyzet tarthatatlan, azt már a tekintetes elöljáróság is belátta, amikor a Rákosi-utnak minden vize a Kossuth Lajos utczai keresztezésnél fekvő két saroktelekre összefolyott és azokat évenként rövid Lapunk mai száma 12 oldal.
