Rákos Vidéke, 1915 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1915-03-28 / 13. szám
2. oldal. RÁKOS VIDÉKE 13. szám. Az egyes sorra került tárgyak élénk vitára adtak alkalmat. Jegyzőkönyvhitelesitő Diósi Nándor és Tálas Ferencz lett. A múlt évi ülés jegyzőkönyvének felolvasása után az évi számadások és mérleg bemutatásával az elöljáróság jelentése következett, mit az alábbiakban szóról-szóra közlünk: Tisztelt közgyűlés! Szomorú időket élünk, ha ugyan életnek lehet nevezni a napról-napra való tengődést! Világháború dúl és ennek központjában állunk mi, ennek keretében küzdenek testvéreink, gyermekeink, rokonaink! Nincs talán egy sem közöttünk, kinek egy-egy szeretettje ott ne volna a haza szent védelménél, nincs talán egy sem, akit fájdalom avagy csapás nem ért volna. Ipartestületünk legelső halottja S ifj Berger Mátyás kutmester volt, kinek megadatott i azon kegy, hogy hozzátartozói haza hozatták és a | testület zászlójával az élén leróhatta sirjánál kegyeletét. Elöljáróink közül ott küzdenek: Beroll Mátyás, Berger j Péter, Endrédy Ferencz, Forgács István, Heimovits Márton, Kürschner József, Korompay Dezső, Kollár Mihály, Major Mihály, Schin Endre és Znamenák Mihály és még sok más iparostársunk! Adja a mindenható ! Isten, hogy mielőbb visszatérhessenek családjuk körébe! i Szomorú az idei jelentésünk tisztelt közgyűlés! Eltemettük az iparostársak közül Somogyi János, Horváth Ignácz, Wass Gyula és Balassa Mártont! Temetéseiken a testület képviseltette magát. Egy ideális lelkületű, igazi magyar uriasszony, Holló Ágostonná, aki lelkes hive volt a magyar iparnak, élete legszebb szakában hagyta itt földi pályáját szomorúságot okozva mindazoknak, akik csak ismerték őt! A testület impozáns módon és magához illően jelent meg ravatalánál, ahol az elnök kegyeletes szavakban mondott Isten hozzádot a testület nevében. Felemlítjük még azt is, hogy ipartestületünk által megindított és szépen haladásnak indult lapunkat is be kellett szüntetnünk a háború okozta anyagi zavarok miatt! Egyúttal bemutatjuk számadásunk mérlegéta következőkben : Mérleg. A) Készpénzkezelés. Bevétel: rendes pénzkezelés 4167 korona 22 fillér, zászlószentelési kezelés 5328 korona 70 fillér, összesen 9495 korona 22 fillér. Kiadás: tiszteletdijak, fizetések, bérek 1665 korona, helyiségbérlet, fűtés, világítás 600 korona, takarékba tett pénzelhelyezés 1970 korona, zászlószentelési költség 4119 korona 54 fillér, Iparosok Lapja 186 kor. 80 fillér, hadikölcsön jegyzés 388 korona, egyéb kiadások 410 kor. 74 fillér, készpénzmaradvány, mint egyenleg 155 korona 84 fillér, összesen 9495 korona 61 fillér. — B) Értékkezelés. Bevétel: értékben befolyt 2669 korona 79 fillér, összesen 2669 korona 79 fillér. Kiadás: értékkiadás 1521 korona 30 fillér, értékmaradvány, mint egyenleg 1148 korona 49 fillér, összesen 2669 korona 79 fillér. — C) Könyvkezelés : cselekvő követelés 8482 kor. 90 fillér, hátralékátvitel 1915. évi főkönyvbe 8482 kor. 90 fillér. Beható tárgyalás után a felmentvény úgy az elöljáróság, mint a számvizsgáló bizottság részére egyhangúlag megszavaztatott; s a tapasztalt ügybuzgalomért és elért eredményért a közgyűlés elismerését fejezte ki. 1915. évre számvizsgálókul Roden Miklós, Kovács János K. és Buday Nándor választattak meg és miután indítvány nem tétetett, elnök a boldogabb időkbeni viszontlátás reményében az ülést berekesztette. Zöldike vendéglő Rákosfalva. Minden időben friss meleg és hideg ételek, Elsőrangú részvénysör. Tiszta fajborok, kitűnő hegyaljai borkülönlegesség. Kényelmes külön helyiségek társaságoknak és estélyek számára. Számos látogatást kér Kovács Kálmán vendéglős. A polgári kör közgyűlése. A II. választókerületi polgári kör szintén vasárnap d. u. 4 órakor tartotta meg II. évi rendes közgyűlését, melyen a tagok igen nagy számban vettek részt. A határozatképesség megállapítása után Gunther József elnök a közgyűlést üdvözlő szavak kíséretében nyitotta meg. A jegyzőkönyv hitelesítésére három rendes tagot kér fel: majd pedig a múlt évi jegyzőkönyvet hitelesítették. Azután a napirend szerint Horváth János jegyző az évi jelentést a következőkben terjeszti elő : Elsősorban a villám világítás ügyéről kell szólni, mely a háború előtt oly stádiumban állt, hogy már csakis a munkálatokhoz kellett volna fogni. Ez azonban elég boszuságunkra, akkor még nem tudtuk mi okból de késett. Most már bizonyos, hogy a közelgő háború lehetett okozója elmaradásának. Most pedig csak a háború sikeres befejeztével várhatjuk a világításunk létesülését. 2. Az 1913. őszén erősen szorgalmazott városi villamos kérdés dolgában nem szólhatunk sikerről azért, mert nagyobb befektetéssel járó vállalatokra két éve nem járt alkalmas idő s a feszültség miatt az igazgatóság a kérdéssel nem foglalkozhatott. 3. A községünkben tervezett emeletes iskola építésről jelentem, hogy mivel a szóban levő iskolát ismét az I. kerületben és hozzá a már meglevőnek kiegészi- téseképen szándékoznak építeni, ennélfogva ez ellen állást foglaltunk. Mert a II. kerületi Erős- és Vida- telepről közel 400 gyermeknek */2 sőt 3/4 órai utakat kell megtennie télidőben, fagyban, sárban, vizben és a hosszú utón felügyelet nélkül elácsorognak, átfáznak és igy szerzik meg a ragályos betegségeket és azért vannak évről-évre sokszor hónapokig zárva az iskolák. Ez okok alapján körünk vezetősége megfelebbezte az ügyet a vármegyéhez oly kéréssel, hogy a II. kerületben építsék fel az iskolát. Illetékes helyen azt a reményt kaptuk, hogy ha telek áll rendelkezésre, úgy a II. kerületben építeni kell iskolát, A telekre nézve örömmel értesültünk arról, hogy Beliczky János, választmányunk szorgalmazásából kifolyólag biztos reményt hozott, egyelőre azonban a háború ez ügynek is útját vágta és az a jobb idők beálltáig függőben marad. 4. Községünk vízügyeinek kérdése, melyet Csiszár József és Csépe István évek óta szorgalmaznak, melynek hosszú története csak nagy vonásokban, rövidítve vonható Össze. Ugyanis nevezettek a kulturmérnökség- hez folyamodtak úgy a Szilas patak rendezése, mint az Erős-telepi viz lecsapolása ügyében. A kulturmérnökség kellő helyszíni tanulmány után elintézte az ügyet azzal, hogy 32 000 kor. költséggel kidolgozott terv szerint lehet az Erős-telepi vizet elvezetni a hármas határig, onnét tovább pedig külön költséggel. A Szilas patak rendezése pedig az 1885. évi XXIII. t. ez. 40. §-a arra tárnaszkozik, mely a partbirtokosokat és a patak különféle élvezőit stb. utasítja annak mélyítésére és jókarbanlartására. E mérnöki hivatali végzés után körünk vezetősége még júniusban olyan értelmű javaslatot tett a főjegyző urnák, hogy mi nem kívánjuk a nagy költségű csatornázást, hanem kevés költséggel, egyszerű árkolással, házilag vezettessék el az Erőstelepi vizet. A t. főjegyző ur helyeselve fogadta ajánlatunkat és a júliusi községi gyűlésen napirendre került az ügy és a proponált módon el is fogadta a képviselő testület. Meg is alakult egy kilenczes bizottság, mely hivatva lett volna a határozatuk értelmében eljárni. Már most, hogy azon kilenczes-bizottság mily szorgalommal járt el, azt mi nem tudjuk, hanem csak azt látjuk, hogy az Erős-telepen a víznek elfolyása még most sincs, hanem a szó szoros értelmében árvíz van, mert 6—8 holdas
