Rákos Vidéke, 1915 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1915-03-21 / 12. szám
12. szám. 2. oldal. RÁKOS VIDÉKE tóhoz kerül, semminemű üzérkedés tárgyát ne képezze. Az élelmezendő lakosság között igazságos és taka' rékos arányban oszoljon meg, úgy hogy az a lakosság élelmezésére az uj termésig elegendő legyen. További tartalék készletek rendelkezésre állani nem fognak, az a törvényhatóság, város vagy község, tehát a mely készletét idő előtt elhasználta, közélmezése tekintetében a legválságosabb helyzetbe jut a segitség minden kilátása nélkül. Ennek elkerülése végett tehát a liszt kiszolgáltatását olyan módon kell szervezni, hogy a készletből az ellátandó területről semmi ki ne vitessék és bogy minden egyes részére csak annyi liszt szolgáltassák ki, amennyi reá élelmezendő lélek számának arányában a készlet nagyságához képest jut. Minthogy a szükséglet kiszámítása a lélekszám alapul vételével történt az elmondottak biztosítására szolgáló rendszer kidolgozása nem fog nehézségbe ütközni. * A hatóság tehát megteszi a magáét. Viszont a közönség feladata, hogy jóakarattal, türelemmel és takarékossággal segitse a hatóságot munkájában. Erről a türelemről és takarékosságról érdemes lesz alkalmilag bővebben elmélkedni, mert épen olyan hazafias kötelesség a jelen időkben idehaza mint a harczos katonák életet koczkáztatő munkája a lövészárokban. HÍREK Hadi emlékérem orosz ágyukból. A „Gyorssegély Auguszta Alap“ fáradhatatlanul munkálkodik hadbavonult hőseinkért s itthonmaradt családjukért. A krasniki diadal trofeumából egy orosz ágyút Őfelsége a király az Auguszta-alapnak ajándékozott, hogy veressen belőle: „Hadi emlékérmet“. Az elzsákmányolt orosz ágyút azóta a zólyombreznói magy. kir. állami vasmüvek öntödéje érmek verésére alkalmas formában feldolgozta, lemezelte, bronz alkatrészeiből pedig a körmöczbányai magy. kir. pénzverő hivatala már veri; a vaslemezekből is nemsokára elkészül az első nagy győzelmi érem. Felirata: „A krasniki diadalmas csatában az oroszoktól elvett ágyúból verette az Auguszta-alap 1914—1915.“ Fölötte a megrendithetetlen erő félelmetes szimbóluma: az oroszlánfej. Az érem másik oldala művészi relief, mely Murányi Gyula szobrászművészünk alkotása, csata - jelenetet ábrázol. Egy orosz ágyút honvédek, huszárok hősi rohammal elfoglalnak, miután elűzték az ellenséget. Az Auguszta-alap bronzból és vasból kétféle érmet veretett. A nagy érem forintos nagyságú, a kicsi olyan, mint a húsz koronás aranypénz. Bizottság ellenőrzi, hogy csak annyi érmet verjenek, amennyit az ágyú anyaga szolgáltat. A bronzból való nagy érem ára 10 K, a kicsié 5 K. A vasból való nagy érem ára 2 K, a kicsié 1 K. Az ágyúból készült győzelmi érmek teljes jövedelme a harcztéren küzdő hőseink családjáé, a háború következtében itthon Ínséggel küzdő asszonyoké, gyermekeké. Sándor, József. A Sándor meg a József napja akkor is kedves terminusa lenne az esztendőnek, ha csupán a tavasz kezdetét jelentené. De milyen mozgalmas, derűs ünnepet jelent annak a sok népszerű férfiúnak a révén, akik az elterjedt Sándor és József nevet viselik. Főjegyzőnket, Krenedits Sándort, a legnépszerűbb Sándort a Sándorok között, két-három napon át ünnepelték szeretettel barátai és tisztelői, kik valóságos bucsujárást rendeztek hozzá. Gzinkotáról és környékéről szintén sokan keresték fel az ünnepeltet. De legelői járt a gratuláczióban a Névtelen asztaltársaság vidám és lelkes gárdája. A Sándor-estét a Pipaklub főhadiszállásán, a Hausvater vendéglőben ülték meg, honnan a főjegyző lakására vonult a társaság. Azt nem is kell említenünk, hogy a dikczióknak, felköszöntőknek nem volt se szeri, se száma. — Hasonlókép folytatódott a Józsefek ünneplése, akik számra nézve is tekintélyes sorozatot alkotnak. Csak hirtelenében említjük a zajosabban ünnepeiteket, kiknek élén Schvarzl József áll, a hagyományos meleg József estélyeknek évek sora óta népszerű ünnepeltje. De kapott elég gratulácziót Madarász József és Szabó József is, kit, mint elnökét, az ipartestület is lelkesen ünnepelte; Kiss József tanító, mint ref. kántor felmentést kapott a katonai szolgálat alól, kétszeres jogczime lett tehát az ünneplésre, melyben részesült. Hozzácsatlakozott Ehmann telepi kollégája, Zagyva József igazgató is, kit nálunk is általánosan ismernek és szívesen üdvözöltek. A zajos társaságtól távolabb élő Józsefeink közül sok gratuláczióban részesült Krier József ny. esperesplébános, Kovács József nyug. plébános, Gregrovich József, és a katona Wihart József is, ki betegsége óta még itthon tartózkodik. De ne vegye rossz néven senki az ünnepeltek közül, ha neve véletlenül kimaradt e felsorolásból, mely hevenyészve és ötletszerüleg készült azokból az adatokból, amelyeket kellemes tapasztalás utján gyüjthettünk. A mi katonáink. Hosszabb hallgatás után megszólalt végre a mindenfelé népszerű Pillér György állatorvos, a rákosvidéki társaságok általánosan kedvelt tagja is. Oroszországból küldi az üdvözleteket, hol derekasan végzi terhes kötelességét, bzerkesztőnktől azt kérdi, hogy „az otthon maradt kettő-három nyomorult között vagy még te is ? Vigyázz, mert rád is kerülhet még a sor. Én azonban büszke vagyok, hogy édes hazám eme világra szóló nagy harczában részt vehetek, és hogy a jövendő boldogabb Magyarország megteremtéséhez parányságom is hozzájárul. Itten látnád csak, hogy milyen félelmes és milyen megbecsült már a magyar szó.“ — Igen érdekes tábori levelező lapot küldött a derék Weinwurm János, a ki j már másodízben veri a muszkát. A hatalmas erejű, deli | fiatalemberről szép és dicsőséges híreket hallunk. A I kedves levele pedig igy szól: „Bocsánat ezért a kis | alkalmatlankodásért, de meg kell Írnom Önnek egy i vasárnap délutánomat a tüzvonalból: a Kárpátokból, j Együtt ülünk a jól fűtött fedezékben a hadnagy úrral. I Körülöttünk hólepte hegyek, gyönyörű napsütés, felhőt- j len ég. A kis tábori kályhán saját főzésű gulyás. A : muszka kamerád ugylátszik az utóbbit megirigyelte, | mert zápor módra hull a Schrapnell, mi pedig rendületlen nyugalommal fogyasztjuk a finom menázsit, hagy küldözze a czulagot. A pesti hölgyek megleptek minket egy pár Érdekes Újsággal és mi nagyszerűen kaszinózunk. Megkérném a szerkesztő urat egy pár helyi lapért, hogy tudjak valamit a mi gyönyörű községünkről. Előre is köszönve, maradok kiváló tisztelettel (hogy a régi jelzőt használjam) a dalos madara.“ A „dalos madara* arra a szép időre vonatkozik, a midőn a levélíró még kicsi fiúcska volt s gyönyörű gyermekhangján elmulattatta a helybeli társaságot az egyik márczius tizenötödiki hazafias ünnepélyen. — Névtelelen levélíró közli velünk a hirt, hogy a sokat ünnepelt kiváló rákosszentmihályi labdarugó, Nagy Ferencz, testvéröccse, Nagy József, e hónap hatodikán, súlyos sebesüléssel érkezett haza a harcztérről szülei lakására, községünkbe, — ápolásban pedig Budapesten részesül. — Hazaérkezett újra Szandovics Rezső dr. tanár, bosnyákezredbeli hadnagy is, a ki már egy alkalommal súlyos lőtt sebbel vesztegelt idehaza. A sokat hányódott tiszt ezúttal lábfagyást szenvedett a Kárpátokban s igen súlyos állapotban sínylődik. Még az sem bizonyos, hogy nem kell-e néhány ujján műtétet végezni. Sorsa iránt általános a részvét és érdeklődés közönségünk körében. A minap említettük örömmel, hogy Zelky Jenő honvédszázadossá lépett elő. Ma e kedves hirt kiegészíthetjük azzal, hogy vitézi tetteit királyi elismerés jutalmazta. — Koncsek István Rákosszentmihályról Mátyásföldre,
