Rákos Vidéke, 1914 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1914-11-15 / 46. szám
XIV. évfolyam. Rákosszentmihály, 1914. vasárnap, november 15. 46. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÁKOSSZENTMIHÁLYI ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Ráköss zentmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre .....................8 kot Fé l évre...........................4 . Negyed é vre......................2 . EG YES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér. Nemzeti kölcsön. A magyar állam a nemzethez fordul, hogy a háború milliókat emésztő költségei fedezésére kölcsönt szerezzen. Mindenki ismeri a Bismarck hires mondását, hogy a háborúhoz főként három dolog kell: pénz, pénz és pénz. Az állam öblös kasszáját is kimeríti lassanként a háború rengeteg költsége s a magyar állam oda fordul pénzért, ahol nem csalódhatik: a magyar nemzethez. A nemzeten a sor, hogy hazafias lelkesedéssel feszítse meg izmait a polgári társadalom is és megmutassa most, hogy amilyen önfeláldozó hazaszeretettel és hősies lélekkel áldozzák fel a nemzet milliói a csatatéren életüket a haza szent ügyéért, ugyanolyan önzetlenül teljesiti kötelességét a polgári társadalom, melyre a háború szintén nagy és fontos feladatokat ró! Mióta e nagyszerű küzdelem megkezdődött, a magyar társadalom igazi odaadással teljesiti a reá rótt feladatokat a katonaság támogatása, a sebesültek ápolása, a hadbavonultak családjainak segítése és sok más humánus és hazafias mozgalom lelkes előmozdítása terén. Most az állam újabb készséget követel tőle, nagyobbat, többet, odaadóbbat minden eddiginél. Jó helyen kereskedik : nincs a nemzetnek olyan szerény fia, nincs olyan magyar intézmény, testület, egyesület, társulat és ez ég, nincs senki ez országban, a ki kötelességének ne ismerné, hogy a maga erejéhez képest a haza ügyéért sorompóba ne lépjen és a hadikölcsön megteremtéséhez hozzá ne járuljon. Ami pedig egyik legfontosabb része ennek a nagy ügynek: az állam nem áldozatot kíván a nemzettől, hanem a hadi kölcsönt kecsegtető üzlet alakjába öltöztette és hozzáférhetővé tette a szegény emberek számára is. Ugyanis hat százalékkal kamatozó értékpapírt ad a közönség pénzéért, amely papir egyenlő értékű a bankóval s még ráadásul biztos hat százalékot hoz. Értéke csökkenésétől nem tarthat a legaggályoskodóbb pesszimista sem. A kölcsön aláírása november 16-án kezdődik és november 23-ig tart. Száz koronás névértékű papirt 97 korona 50 fillérért kaphatnak a most jelentkezők. Aláírni lehet az Osztrák-Magyar bankban és bármelyik fiókjában, a postatakarékpénztárban és bármely posta- hivatalban s az 1898. XXIII. t ez. alapján alakult országos központi hitelszövetkezetben és a kötelékébe i tartozó hitelszövetkezetekben. A kölcsönösszeget részletekben is lehet törleszteni. Sőt a kinek egyáltalán nincs megfelelő nélkülözhető összege, a jegyzett járadékpa- pirra lombard kölcsönt kaphat olyanformán, hogy a jegyzett összegnek körülbelül 75 százalékával adós marad és e hátralék után kevesebb kamatot fizet, mint a papir 6 százalékos jövedelme, tehát az a pénz is jövedelmet hajt számára, amivel adós maradt. Úgy hiszszük, hogy nem szükséges a mi hazafias közönségünknek sok biztatás. A Rákos Vidéke intelligens és jóérzésü közönsége mindig tudja a maga kötelességét. A fő, hogy megértse most is, hogy a haza ügyéről van szó, a haza kívánja tőle is a hozzájárulást s e mellett biztos és előnyös üzletet kínál. Ne legyen olyan lakosa a Rákos vidékének, a ki erejéhez képest részt ne vegyen a nemzeti kölcsön jegyzésében. Ne legyen egyetlen egyesület és testület nálunk sem, mely tartalék pénzét, feleslegét a hadi kölcsön papírjaira ne váltaná be. Itt az idő, hogy megmutassuk, mit érünk. Itt az idő, hogy megmutassuk, mit tudunk. A haza szólítja a magyar nemzetet ! Erzsébet királyné emlékezete. Nagy időkben százszoros fénynyel ragyog a nagy emberek emlékezete. Mikor a nemzetnek minden katonája vérét ontó hős kell, hogy legyen véres csatákban, halálos tusákon, a mikor minden polgártól áldozatra- kész hazaszeretetei, fenséges lelkierőt és odaadó lelkesedést kíván meg a jelen : akkor százszoros megillető- déssel emeljük fel tekintetünket azokra a nagyjainkra, kik a magyar nemzetnek elévülhetetlen szolgálatokat tettek, akik lelkigazdagságukat a nemzet javára pazarolták, akik hazánkért elévülhetetlen érdemeket szereztek s a nemzet szeretetében kiváltságos magasságba emelkedtek. Nemzeti hőseink, nagyjaink, bálványaink tündöklő sorában egyik legnemesebb jelenség boldogult Erzsébet királynénk nemes alakja. A magasztos lélek rég elröppent a felhők fölé, az örök verőfény honába, de emlékezetét híven őrzi rajongó magyar nemzete s midőn Erzsébet napja fordulóján kegyeletes lélekkel gondol a sokat szenvedett halavány fejedelemasszonyra, e nagy, megpróbáltatásokkal teljes napokban kétszeres melegséggel nyílnak meg a szivek Erzsébet királynénk magasztos emlékezete előtt. Mennyi gondbaborult magyar hitves osztozik ma sorsában, mennyi vérző szivü magyar anya siratja reményét vele együtt, a legelső magyar asszonynyal, aki olyan bánatos volt, mint ma a magyar anyák és úgy szerette hazáját, mint ma a magyar asszonyok. Hintsünk virágot, szórjunk koszorút, rakjunk pálmát a kriptára, mely egykori földi házát rejti e szépséges megdicsőült léleknek, a melyet sebek és tövisek avattak vértanúvá, miként marczangoló fájdalom és gyötrő bú edzi nemessé és nagygyá szeretett népének, a magyar nőknek vérző szivét. A magyar nemzet háláját Erzsébet királyné iránt méltókép fejezte ki a magyar törvényhozás, amidőn emlékét törvénybe iktatta s amidőn a közoktatásügyi miniszter elrendelte, hogy iskoláinkban az elhunyt királyné emlékezetére emléknapot szenteljenek, a nemzet életébe mélyen benyúló intézkedést tett, amely mint a Lapunk mai száma 12 oldal.
