Rákos Vidéke, 1914 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1914-09-13 / 37. szám

XIV. évfolyam. Rákosszentmihály, 1914. vasárnap, szeptember 13. 37. szám. RflKOSSZENTfUhiiLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. ft MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTÜLAJÖÖNÖSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÍS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLETI RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK* ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLY! SPORTTELEP, A RÁKOSSZENT MIHÁLYI IPARTÁRSULAT, AZ ANNA‘TELEP EGYESÜLET, A POLGÁRI DALKÖR ÉS a RÁKOSSZENTMIHÁLY! KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre ......................8 kői Fé l évre...........................4 . Negyed é vre......................2 . EG YES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér. A tanítóság és társadalom. Fenn a hegyeken dúl a vihar, lenn a völgyben mosolyogva nyílnak a virágok. A munkás és erős karok küzdenek az ország határán, hogy lenn a völgyben biztonságban legyenek családjaik ; a családban mosolyog­nak a gyermekek, akik még nem tudják felfogni a hely- S zetet; a nagyobbak már várják vissza a harczoló apákat, hogy beszéljenek hőstetteikről, kivívott győzelmekről; hogy megmutassák a hazáért kapott sebeiket, hogy gyermekeikbe szálljon lelkűk ereje. Mig a hazaszeretet véres betűkkel írja a történelem lapjaira hőstetteit a küzdelemben, melynek igazságához felesleges az utókor bírálata, mert nyíltan és tisztán áll a világ népeinek tudatában, addig itthon sem pihenhet a munka, nem szakadhat meg a törekvés, mig meg van az élet folytonossága. i A munka, szorgalom nemzeti erőt jelent; nemzeti erőt a takarékosság és tőke; ha a szívek zára felpattan a szeretet érintésére, megtisztul a pénz az élet vásárai­ban reá tapadt szennytől. Ipar és tudomány, kereskedelem és íöldmivelés, mind nemzeti erőt jelent, ha munkájában vezérli az igaz honszeretet; izzóvá lesz a hideg vas, ha haza- szeretet tölti be a sziveket. Ha tehát a nemzeti erő egyikének sem szabad pihennie, úgy az iskola munkája sem pihen, mert ez a munka gazdag forrása a nemzeti erőnek. MegnyiltakJ az iskolák. Kettős, sőt hármas köte­lesség vár a magyar tanítóságra e komoly időben. Sok kartársunkat elvitték a harcztérre, ezeket helyette­síteni kell; sok családapát vittek el a csatatérre, a föld termését be kell takarítani. A tanítók tanácsadói, vezetői a népnek s a magyar tanítóság egy szivvel-lélekkel mondotta: .Mindnyájan vállaljuk a munkát.“ Hogy a szegény gyermeki lélekre ne boruljon oly korán a kétségbeesés sötét fátyola; hogy lelke meg­dicsőülést lásson a hősök tetteiben, melegebb szívvel és forróbb lélekkel kell felkarolni az elhagyottak ügyét, inkább mint valaha. Iskolának és társadalomnak egy szívvel kell dől- I goznia, hiszen emberekből áll a társadalom s ugyan­azon emberek gyermekeiből az iskola. Ha már rendes körülmények között is az iskola élete elválaszthatlan a társadalomtól, mennyivel inkább kell, hogy meg legyen á szoros összefüggés ebben az időben, amidőn a gyér- ) mek nélkülözi az apát, a család a gondviselőt._________i Nem is kételkedünk, hogy a magyar tanítóság ebben a komoly időben megkettőzteti éberségét, fel­ügyeletét a gyermekek felett. Melegebb szívvel, nagyobb erővel karolja fel a szegény, elhagyott gyermekek ügyét, s a társadalom megnyitja szivét, hogy az elhagyottak ügyét magába fogadja, ott oltalmat, menedéket találjon; vigasztalást, segélyt merítsen a szeretet azon gazdag forrásából, mely a magyar társadalmat mindig jellemezte. Megnyílnak az iskolák mindenütt a. lehetőség szerint, helyettesítéssel, váltakozó rendszerrel. Beállnak a sorba azok, akik pihenni akartak, akik arra alkal­masak, hogy gyarapodjék a nemzeti erő forrása, mit a nemzet gyermekei nevelésében bir. Örömmel, érdeklődéssel viseltetnek a szülők gyer­mekeik iskoláztatása iránt mindenkor, mennyivel inkább kell, hogy ez az iskola betöltse nemes hivatását. Egy pár sor, egy pár szó a távolban kissé pihenő bajnokok­nak, hogy gyermekükre, családjukra gondot fordítunk, mint üdíti, erősiti a távollevő lelkeket. Talán még akkor is zúgni fognak az ágyuk, midőn elnyilnak a virágok s mindinkább feltűnik a szükség, a hiány, jelentkeznek a szükségletek; ha már rendes körülmények között is megillették müveit társadalmunk szivét a foszlányos ruhák, a mosolygó gyermekek arcza, — mert a gyermek akkor is mosolyog, ha gyengén, hiányosan van öltözve, s nem gondol a szükséggel, mig nem jelentkezik, — mennyivel inkább kell, hogy a lehető áldozatot meghozzák a nemes szivü emberek most, midőn nincs kenyérkereső; midőn a gyermekek apái elszánt bátorsággal védik hazánkat, védnek bennünket. Ha valamikor, úgy ma kell előrelátással gondos­kodni, az iskolának és társadalomnak együtt munkálnia az elmaradtaknak nemcsak felsegélyezésében, de nevelé­sében is, mert még nagyobb veszély fenyegeti a gyer­meket a szükségnél akkor, amikor nevelése van elhanyagolva. A segélyezés nem tudja felmenteni az anyákat a tőlük telhető munkától, még gyakran az anyát is nél­külözni kénytelen a gyermek, azért az iskola kettős buzgalommal fogja teljesíteni feladatát s munkájában segélyére jön minden nemes lelkű ember, aki meg van győződve, hogy mily nemzeti erő kifejtését hordja magában az iskola és a társadalom együttes hazafias, lelkes munkája. Zagyva József. Lapunk mai száma 12 oldal. RÁKOS VIDÉKE 'TrtKSnDflUU'** KÖ2GA2fc«SAGI HETILAP

Next

/
Thumbnails
Contents