Rákos Vidéke, 1914 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1914-07-19 / 29. szám
2. oldal. RÁKOS VTDBKB 29. szám. Püspöki fénnyel celebrált tábori mise lesz, amely alatt a műkedvelők zenekara közkedvelt művészi zenéje emeli az áhitatos hangulatot. Az ünnepi beszédet Dr. Varázséji Béla prépost tartja, kinél a múlt vasárnap Farkas Géza, Lippe Ö. Sándor és Záborszky Zoltán tisztelegtek Újpesten. A váczi püspök megbízásából a harangszentelés és ünnepi mise szertartásait is ő végzi. Ugyancsak ő tartja az ünnepi szent beszédet is. Először fognak megcsendülni a harangok, az Anna- és Árpád-telepiek harangjai, mert hiszen eddig csak a távolból hozott a szél kegye számukra egy-egy kongást. Most az ö harangjaik csengenek, amiket az ő verejtékes és szűkös garasaikból gyűjtöttek szorgalmasan össze. Ezek a hangok az ő vallásosságukat dicsérik, ezek fogják őket — ne adj Isten — a veszélyre figyelmeztetni, ezek fogják őket imádságra szólítani, ezek jelzik az idő múlását s ezek siratják el őket legünnepélyesebben és legőszintébben utolsó útjukon is. A régi vágy testet öltött s megvan az öröm, megvannak a harangok. Az ünnepély egyházi részét diszebéd, majd zártkörű tánczmulatság követi. A nagy nap részletes programmja egyébként a következő: 1. Délelőtt V29 órakor gyülekezés Berghoffer Ferencz vendéglője előtti téren. 2. Böhsl Ferenczné, a harang- anya fogadása 9 órakor. 3. Dr. Varázséji Béla prépost- plébános, kerületi esperes, püspöki megbizott fogadta- tatása VjlO órakor. 4. Ünnepi felvonulás a haranglábhoz és az egyházi szertartás színhelyére. 5. A harangok felszentelése. 6. Ünnepi beszéd, tartja a püspöki megbizott. 7. Tábori mise, a Rákosszentmihályi Műkedvelők zene- és templomi énekkara közreműködésével, Polner Ernő vezetése alatt. 8. Záróbeszéd. 9. Fél 1 órakor társas ebéd a Berghoffer-vendéglőben. 10. Délután tánczvigalom. A társasebédre előjegyzéseket elfogad Berghoffer Ferencz julius hó 23-ig. A délutáni tánczvigalom zártkörű, melyre családjegy (l ur 2 hölgy) 2 korona, személyjegy 1 korona. Felülfizetéseket köszönettel fogadnak és hirlapilag nyugtáznak. A tánczzenét hírneves czigányzenekar fogja szolgáltatni. Stereo Zeiss Tessarokkal, Tükörreflex Kamerák, Görz Anschütz Ango,stb. teljes garancia mellett. Prízmás látcsövek, verseny-, vadász-, tengeri-, színházi- célokra alkalmas Zeiss, Busch, Goerz, Voigtländer stb. teljes garanciával félárban kaphatók: 9 fényképezőgépek és vadászfegyverek szaküzletében, Egyetem-tér 5. Vétel, csere. A hétről. Ahol a rákosszentmihályiak megjelennek, ott min- I denütt bizonyos feltűnést keltenek. Ha mással nem, hát j az életrevaló alkatukkal, melynek mindig akad bámuló közönsége ebben a girhes világban. Még emlékezetes a kereskedelmi minisztériumi kaland, amikor Rákosszentmihály öttagú küldöttségét három részletben szállították fel az ötszemélyre berendezett liften a harmadik emeletre. A felszólalásukra, hogy: — Miért nem visznek egyszerre bennünket, hiszen öt személyre szól a lift ? — igy felelt a liftes ember: — Igen, de nem ilyen öt személyre. A miniszteri tanácsos meg a bevonuló küldöttségnek legelőször is azt jegyezte meg, hogy: — Ejnye, de jó levegő lehet ott, Rákosszentmihály on. Eféle história ismétlődött meg a napokban, mikor — mint tudvalevő — a Rákosvidékéröl hattagú társaság rándult ki a Balaton mellé üdülő körutazásra. Többek közt Balatonfüreden motoros csónakot béreltek s megjelenvén a hajóknál, hat személyes csónakot kértek. Ám a derék balatoni tengerész kereken kijelentette, hogy: — Az urakat csak tizenkét személyes csónakon vihetjük. Senki sem fog csodálkozni ezen, ha megjegyezzük, hogy Bitskey Gyula, Krenedits Sándor, Hauser Gyula, Csizmadia Gyula, Pillér György és Balázsovich • Zoltán várakozott a motoros csónakra, glédában felsorakozva, a Balaton partján. Jól összeállított társaság volt ez. Mint egy kitünően hangolt hangszer. Bitskey Gyula volt a vajda, Krenedits Sándor a direktor. Bitskey a nyugodt, szelíd bonhomiát és csendes derűt, Krenedits Sándor a temperamentumot és esprit, Hauser Gyula a higgadt tekintélyt és flegmatikus jólétet, Csizmadia Gyula az érzékeny kedélyt, a szivet és áhitatot, Pillér György a széles, eleven jókedvet és Balázsovich Zoltán — a jó étvágyat képviselte benne. A siófoki fürdőház kabinfolyosóján libasorban vonultak végig honfitársaink és — megakadt a fürdés. Mindenki derűs arczczal a csapatot nézte s mondják, hogy a mikor bevonultak a vizbe, megemelkedett a Balaton szintje és a termetes lédik mind odasereglettek a túlsó oldalról . . . A kitűnő jelenetről felvett fényképek a Rákos Vidéke kiadóhivatalának kirakatában láthatók . . . * Azt mondják, hogy nyomorúságos világot élünk. De se Füreden, se Siófokon semmi kincsért nem akadt üres szállás, annyi a vendég. Vagy talán épen azért? Lehet. A rákosvidékiek különben nem olyan legények, hogy ne tudtak volna segíteni magukon. Addig utazgattak, a mig hajlékra nem találtak. Jártak vasúton, egy- és kétfogatu kocsin, hajón, csónakon, automobilon, még néha gyalog is, de ez utóbbi ritka kivételt leszámítva, nem volt olyan helyzet, amikor a Pillér Gyurka huszonegyesének békét hagytak volna. Végig űzték az egész Balaton körül, de dicséretére legyen mondva, vissza kellett érkezni haza, amig elcsíphették. Nem fogadja el a polgármesteri széket, csak itthon, mert mindenütt jó, de mégis csak legjobb . . . Akármilyen szép az a Balaton, mégis csak nagyon vizes, nem a Rákos homokja, mely után vágyik az ember szive vissza. Közben természetesen esett az eső. (Vagy melyik kiránduláson nem?) — Zesik, mondja valaki. — Hát hagyjuk zesni, — felelt rá fenséges nyugalommal György barátunk, a mindig vidám, kedves utitárs. Történt sok bohó epizód, de indiskréczió nélkül nem lehet kifecsegni. Olyasmit például igazán bajos
