Rákos Vidéke, 1914 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1914-07-05 / 27. szám
XIV. évfolyam. # Rákosszentmihály, 1914. vasárnap, julius 5, 27. szám. RÁKOS VIDÉKE TftRSflDfflLA» és KŐZGrtZbfiSAGI HETILAP RflKOSSZENTnihflLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA, * MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDÖNOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÍS JÓTÉKONYSÁGI EOYESQLBTJ RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKÉ ELSŐ TAKARÉK* ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI SPORTTELEP, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI IPAUTARSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESOLÉT. A POLOÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LÁPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: K á ko sszentmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: balázsovich zoltán. Előfizetési ár: Egész évre ........................8 kői Fél évre..............................4 . Ne gyed évre........................2 . EG YES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egytaasábos petit sor ára 20 fillér. fi Rákosszentmihátyi kaszinó jubileuma. A Rákosszentmihályi kaszinó tiz éves fennállását ünnepelte múlt vasárnap. A szép jubileum lelkes ünnepe volt a kaszinónak, de igazi nagy ünneppé avatta azt Rákosszentmihály egész társadalma számára, hogy alkalmul szolgált az impozáns tüntetésre a minden igaz lélek hőn óhajtott vágya, az egységes társadalom mellett. Önmagában véve is jelentős és nevezetes esemény Rákosszentmihály egyik nagy társadalmi egyesületének jubileuma, de még sokkal emelte súlyát és értékét az a nagyszerű szerep, melyet társadalmi viszonyaink kedvező fejlődése a jubileumi ünnepnek juttatott. Teljes elismeréssel gondolunk tehát arra a lelkesedésre és ragaszkodásra, melylyel a Rákosszentmihályi kaszinó tiz éves múltja emlékének adózott: szépnek is találjuk, ha tiz éves történetét bensőséges tüntetéssel fejezte be. de most a múltnál fontosabb a jövő; a kegyeletnek és hálájának ki-ki szive szerint lerójja adóját, azután nem tekinthet többé soha visszafelé: csak mindig előre, a jövőbe kell néznünk. E jövő szempontjából pedig felejthetetlen az á dátum: az 1914. junius 28-ika, a mikor annyi év után ismét együtt láthattuk Rákosszentmihály társadalmának jelentékeny részét. Még voltak, akik hiányzottak, de most már százszorosán megerősödött a reménységünk, hogy a legrövidebb idő alatt egy akolhan látjuk együtt véglegesen a rákosszentmihályi intelligenczia egész nyáját. A jubileumi diszlakomán igen szép társaság gyűlt össze, megtöltvén a kaszinó egész udvarát. A fogadtatás melegsége, melyben a vendégek részesültek, az érintkezés közvetlensége s a kellemes hangulat, a mely az egymástól meglehetősen elszokott, sőt sok esetben régi, beforrott sebeket rejtegető lelkek között uralkodott: a jövőnek biztos záloga. A vendégek, különösen pedig a rákosszentmihályi községi kaszinó tagjainak töme- ges, testületi megjelenése nyomatékos tüntetés volt a nagy kaszinó, az egybeforrasztott társadalom terve mellett, melyet többé senki és semmi háttérbe nem szorithat. Ezen felül nobilis és nemes kinyilatkoztatása volt az egykori ellenfelek között helyreállott békének, az újra felébredt és mindeneken úrrá lett szeretetnek és megbecsülésnek s végleges elfödelése a múltak minden kelletlen emlékének. Üdvözöljük, őszinte lélekkel e nagyszerű pillanatban a vendéglátó jubiláns kaszinót éppen úgy, mint vendégeit és a községi kaszinó testü- tetét arra kérjük, ne engedjék meg többé soha, hogy a ránk nézve történelmi pillanat örömét és sikerét bármi megzavarhassa. A lakomán ilyen szellemben üdvözölíe Halász Ferencz dr. a kaszinó elnöke, az ünneplő közönséget. A kiváló szónok őszinte, keresetlen, közvetlen hangja utat talált a szivekhez. Egy vasutas adomát hozott fel példázatul: A kalauz rászól egy utasra, a ki előtt podgyász van a szemben levő ülésen: — Tegye fel ezt a podgyászt a hálóba. — Nem teszem! hangzik a száraz felelet. A kalauz vállat vonva eltávozik, majd csakhamar visszatér az ellenőrrel. — Tegye fel a holmit a helyére, — kezdi az ellenőr. — Nem teszem, makacskodik az utas. Az ellenőr hívja a forgalmi tisztviselőt, — ugyanaz a jelenet: — Tegye fel . . . — Nem teszem . . . A hivatalnok rendőrt hiv. — Tegye fel hát az ur, ha mondják — igy a rendőr. — Nem teszem, hajtja egyre az utas rendületlenül. — Hát oszt, mért nem teszi ? kérdi a rendőr. — Mert nem az enyém, jelentiki lakonikusan a tréfás pasasér. — Hát mért nem mondta ezt mindjárt? — Mert senki sem kérdezte. Lapunk mai száma 16 oldal.
