Rákos Vidéke, 1914 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-17 / 20. szám

20. szám RÁKOS VIDÉKÉ 5. oldal. sebb szolgálatokat tette. Az ő kezében fut össze állami népoktatásunk minden szála s a roppant tömeget cso­dálatraméltó aprólékosságig tökéletes tájékozottsággal kormányozya. Számos fontos rendelet és törvényjavas­lat az ő egyéni alkotása s e tekintetben is sok mara­dandó becsű, fontos újítás és terv köszöni létét neki. Minket, rákosvidekieket szinte családi örömként ér Neiszer dr. előléptetésének hire; úri társaságunknak egyik fődisze az uj miniszteri tanácsos, a Mátyásföldi Kaszinó elnöke, az elévülhetetlen érdemű Paulheim Jó­zsef veje, minden szép és nemes ügynek fenköltlelkü támogatója. Csak magunkat tiszteljük meg, ha egy sze­rény babérággal odasorakozunk mi is az őszinte szívvel üdvözlők ármádiájába. A községi kaszinóból. A rákosszentmihályi községi kaszinó választmánya a rákosszentmihályi társadalomra nézve rendkívüli fontosságú ülést tartott e hét szerdáján. Az ülést azért hívták egybe, mert a községi kaszinó helyiségének bérlete lejárde ezt az alkalmat felejthetet lenné tette, hogy községünk első csatasorban álló vezetői arra használták fel, hogy az egységes társa­dalom mellett tüntessenek és megszervezésére foga­dalmat tegyenek. Mintha a múlt heti elmélkedésünk talált volna termő talajra a lelkekben^ vagy akár meg­fordítva : mintha bizonyítani akarták volna, hogy azok a gondolatok, melyek múlt heti számunk élén sora­koztak egymás mellé, csakugyan a jobb lelkek tartalmát képviselték, — az egész ülés impozáns megnyilatkozás lett az egységes társadalom eszméje mellett. Krenedits Sándor főjegyző, a kaszinó igazgatója nagyszabású beszédben fejtegette, hogy itt az idő, a mikor a helybeli társadalmat egységesen kell szervezni s a mai széttagoltságot megszüntetve, el kell oszlatni minden egykori ellentétet. Pálfi János, a községi kaszinó elnöke örömmel fogadta a szép szavakat s kijelentette, hogy mindenkor ott lesz, ha az egységes társadalom érdekében lelkes munkára lesz szükség. Köszönetét mond Krenedits Sándornak és közérdekű akcziójához csatla­kozik. Végül Csizmadia Gyula lelkész mondott ügyes beszédet, melyben a mi széttagolt állapot fonákságait jellemezte és összetartásra buzdított. A választmány egyhangúlag kimondotta, hogy a helyiség bérletét csak egy negyedévre hosszabbítja meg, nehogy akadálya legyen a tervezett nagy kaszinó megalapításának. Képviselőtestületi közgyűlés. Múlt szombaton rend­kívüli közgyűlést tartott Rákosszentmihály képviselő­testülete abból a czélból, hogy a községháza építésére szükséges fedezetről kölcsön felvételével gondoskodjék, A gyűlés iránt érthetően nagy érdeklődés nyilvánult. Hauser Gyula biró, elnök, a jegyzőkönyv hitelesítésére Zirmann János és Schwerzig Antal tagokat kérte fel. Krenedits Sándor főjegyző előadta, hogy a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület hajlandó a községnek a szükséges 215COO koronás amortizácziós kötvény-köl- csönt folyósítani 88%-os árfolyammal, ötven évre 5'75% törlesztéssel. Ennél kedvezőbb ajánlatot kapni nem lehe­tett sehol sem, de ez is már sokkal kedvezőbb a Hazai takarékpénztár legutóbbi ajánlatánál, mely 82%-os árfolyamos kölcsönt kínált. A kölcsön bármikor konver­tálható, de ha más intézet venné át, akkor 3°/0 storno- dijat kell fizetni A kölcsönből levonnak még egy ezrelék dijat, ami jelentéktelen összeg. Holló Ágoston azt kifogásolja, hogy az ügyet a kiküldött bizottság előzetesen nem tárgyalta. Krenedits főjegyző megjegyzi, hogy a bizottság tagjai nagy részben személyesen meggyőződtek az álla­potokról és az ügy sürgőssége kényszeritette arra, hogy egyenesen a képviselőtestület elé hozzák a javaslatot. Samu István szerint a kölcsön drága. Fél, hogy a pótadó miatta emelkedni fog. Az első két részlet úgyis a közpénztárt terheli. Kérdi, mennyi a községi pótadó, mert nem tudja. Miből fedezik az évi 12.362 korona törlesztési összeget ? Krenedits Sándor előadja, hogy az összes pótadó, mint a költségvetésből is kitűnt, 8b°/0. 1892-ben, midőn Csömörnek fizettük a pótadót, 82°/0 volt. A vagyontalan község azóta milyen sok beruházást tett és mégsem emelkedett a pótadója! A községháza épületének bér­helyiségeiből fedezetet nyer a törlesztés. A bérletek már most biztosítást nyertek. Az első törlesztési rész­letet a kölcsönből vonják le, a földszinti helyiségeket pedig novemberben már használatba veszik, a községet tehát rendkívüli kiadás nem fogja terhelni. Ha vala­mennyi helyisége üresen állana az épületnek, ha egyet sem lehetne bérbe adni, akkor se jelentene többet a törlesztés 10°/0 pótadóemelkedésnél. Ilyen eshetőségre csak nem lehet számítani, a mikor most is vetélkednek a helyiségek bérletéért! A község 72.400 kor. állami egyenes adóalappal rendelkezik, mely évről-évre emelkedik. Zirmann János kérdi, hogy a költségekben minden benne van-e: vízvezeték, villamos világítás berendezése és egyebek? Samu István a főjegyző felvilágosításait elfogadja, kéri azonban azokat jegyzőkönyvbe foglalni. A kölcsön azonban drága, nem fogadja el. Holló Ágoston kéri, hogy amidőn a folyósított köl­csönt a község javára folyószámlán fogják kezelni, a község javára legalább 40/0-os kamatozást biztosítsanak. Krenedits főjegyző zárószavai után a képviselő- testület, névszerinti szavazással huszonkét szóval kettő ellen (Samu István és Kecskeméthy Vincze) elfogadta az elöljáróság javaslatát és a kölcsön felvételével Mel- csok Béni pénztárost, Hauser Gyula bírót és Krenedits Sándor főjegyzőt együttesen bizta meg és utasítást adott, hogy az építkezés munkálatait sürgősen kezd­jék meg. A képviselőtestület éljenzéssel fogadta az ered ményt s azóta már a hét folyamán meg is kezdték a piacztéri telken a földmunkákat. Mátyásföld közgyűlése* A „Mátyásföldi nyaraló­tulajdonosok Egyesülete* 191b évi május hó 24-én, délután 4 órakor, a mátyásföldi vendéglőben XXV-ik rendes közgyűlését tartja. A közgyűlés tárgyai : i. A választmány évi jelentése. 2. A zárszámadás és a szám- vizsgáló bizottság jelentése és a felmentvény megadásá­ról való határozat. 3. A jövő évi költségvetés, valamint a tagsági-dijak megállapítása. 4. A választmánynak az alapszabályok 9-ik, 2l-ik és 22 § ainak módosítására vonatkozó javaslata. 5. Esetleges indítványok, melyek 8 nappal a közgyűlés előtt az elnökséghez básban nyúj­tandók be. 6. A pénztárnok és a számvizsgáló-bizottság megválasztása és a választmány kiegészítése. Az irodalmi esték jövedelme. A téli évadban a rákos­szentmihályi plébánia alapja javára rendezett négy irodalmi estély tiszta jövedelme a végleges elszámolás szerint 722 korona 70 fillér, ami a koronás belépődíjakat és elkerülhetetlen kiadásokat tekintve, nem megvetendő eredmény. Itt említjük meg, hogy a bevételből ezenfelül 60 koronát adományoztak a Műkedvelők Szalonzenekara hangjegy- és hangszer alapja javára. A Bárd Ferencz és testvére budapesti zenemű kiadóczég pedig 10 koronát ajándékozott a plébánia javára. \Arxr7\\rC.(i7\ A Rákosszentmihályi I IdZ.llVUoZfl. Kaszinó vendéglőse, Gál Jenő (Rákosi-ut 57) értesifi a t. közönséget, hogy nála kedvező áron jó Jiúzihoszt ren­delhető meg. ■»•-Házat keresek megvételre Rákosszentmihály belső területén. Két-három szoba és mellékhelyiségek legyenek. Előnyös vételt keresek. Aján­latokat kérem a „Rákos Vidéke* kiadóhivatalába.

Next

/
Thumbnails
Contents