Rákos Vidéke, 1914 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-29 / 13. szám
XÍV. évfolyam. Rákosszentmihály, »914. vasárnap, márczius 29. 13. szám. RÁKOS VIDÉKÉ THltSHDfíLAK«» KOZQAZ&flSAG) HETILAP R«KOSSZ£lfflrVlHflLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LffPja ■ «ÄTVÄSEÖID) NYARALÓTULAJDONÖSÖK EOVraCLETB, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLETI lUHOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK» ÉS HITELSZÖVETKEZETE» A RAkOSSZENTMIhAlYI SPORTTELEP* A RAköSSZENTMIHAL* (RARTARSULAT. AZ ANNA-TELEP EOYESOLET» é POLűAfil DALKÖR ÉS a HAKOSSZENTMIhAlVI KERÉKPÁROS Kör HIVATALOS L0|A Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASARNAP Felelős szerkesztő. balAzsovich zoltAn. Előfizetési ár: Egész évre . . . . 8 kői Fél évre ... 4 . Negyed évre...................2 „ EGYES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal Egy egybasábos petit sor ára 20 fillér Bezárták az iskolákat. Furcsa madár az, amelyik nem tiszteli a saját fészkének a tisztaságát. Fájdalom, mifelénk néhány év óta újra meg újra haj tó vadászatot kell rendezni erre a disztelen madárfajtára. Nem sokat törődnénk vele, nem is nagyon vadászgatnánk, ha csak a saját fészkéről lenne szó, a haszontalannak, — de hát az a nagy baj, hogy az ő fészke a mi fészkünk is és kellemetlenkedése éppen úgy szól nekünk is, mint szólna neki saját magának, ha ezt a kellemetlenséget egyáltalán észlelni, felfogni tudná, ha volna érzéke hozzá, oogy kellemetlen és káros voltát saját maga is beláthassa. De ne beszéljünk soká költői képekben, különösen mikor ez a költői kép inkább csak egyszerűen kép, mint költöi. A fészek a mi derék Rákosszentmihályunk, a melyet mindannyian őszintén és igazán szeretünk, mint kedves otthonunkat, ahol megtelepedtünk, hol családi fészket alapítottunk magunknak, a hol van tágas e földtekén egy kicsike földdarab, a melyet a magunkénak mondhatunk, a hol megnyugvást, örömet találunk. A hol féltő gonddal lessük a fü serkenését, a rügy fakadását, a bimbó kifeslését. Amelyet szépitgetünk, növelünk, szeretettel ápolunk, hogy majdan gyermekeinkre hagyhassuk kedves örökség gyanánt, hogy ők is itt neveljék erőssé, izmossá, egészségtől duzzadóvá gyermekeiket, unokáinkat. Az én házam, az én váram. Hogyne szeretném, hogyne őrizném, hogyne védelmezném! Ki akarhat itt rosszat, kárt, veszteséget a községnek, ki akarja kisebbíteni előnyeit, kedves, hasznos jó tulajdonságait leszállítani, ki akarja hazug világítással az emberek elé torzképét állítani, aki saját magának is nem ellensége és joggal számítja magát a józan eszü emberek társadalmába? Hogy lehet mégis, hogy ilyen jeremiádákat kell néhány év óta mégis elsírnunk, mert minden évben akad, aki apróbb bajokat, hibákat nagygyá felfújva Rákosszentmihályt az emberek rossz nyelvének, ösztönszerü nagyitó kedvének és el nem fojtható gyalázkodó-vágyának kiszolgáltatja ! Miért? Mert az emberek jelleme gyenge, ingatag és gyarló. A gyűlölet gyakran elvakit sok embert, kinek lelki alapja nem elég szilárd és a kapzsiság sokszor bűnös, sőt — lám: sőt! — ostoba cselekedetekre is ingerel. De a most időszerű eset nyomán nem kutatjuk az indító okokat. A megtörténtet meg nem történtté tenni úgy sem lehet. Nem megtorlást akarunk, hanem az az óhajtásunk, bárha levonnák végre a tanulságokat az emberek és értékesítenék a jövőben a maguk és mindnyájunk javára. Az örömtelen tényállás egyszerűen és szárazon ennyi: Az egyre nagyobb arányú kanyaró járvány miatt három hétre bezárták a rákosszentmihályi iskolákat. A községi járvány bizottságot ülésre hivta össze Krenedits Sándor főjegyző s a bizottság egyhangúlag az iskola bezárását javasolta, mihez az eddig hajthatatlan községi orvos, Herczegh József Iván dr. is hozzájárult. A bizottság előterjesztésére ellenőrző főorvost küldött ki a felsőbb hatóság s végre elrendelte az iskolák bezárását. Érdekes, hogy kölföldön sok helyen nem tartják szükségesnek ezt az intézkedést, mert a kanyarót nem tekintik olyan természetű fertőző betegségnek, mely a radikális eljárást szükségessé tenné. Budapesten is csak a végső esetben tesznek ilyen intézkedést s ott ma is aránylag nagyobb a kanyaró járvány, mint nálunk, Ezzel szemben azonban határozottan helyes, hogy nálunk megszüntették az iskolai előadásokat, mert ez megnyugtatja a közönséget és elejét veszi, hogy a járvány nagyobb arányokat ne öltsön. Már régen meg kellett volna tenni ezt, akkor a község nagy károsodástól menekült volna meg. Lapunk mai száma 16 oldal.
