Rákos Vidéke, 1914 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-15 / 11. szám
XIV. évfolyam. Rákosszentmihály, 1914. vasárnap, márczius 15. 11. S2ám. RÁKOS VIDÉKE ^ TrtRSnDAL/M'*» Közonzbns/IGI HETILAP RrtKOSSZÉNTniHflLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPja é MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSÖK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁG» EGYE SO LEI) RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLY) SPORTTELEP, A RÁKOSSZENTMIHÁLY! PARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET* A POLOÁRI DALKOR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLY) KERÉKPÁROS KOR HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: H á köss z entmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 8 kői Fél évre............................4 , Negyed évre ......................2 „ EGYE S SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér. Márczius 15. Nagy múltra, gyászos időkre tekint vissza j a magyar nemzet több, mint ezer éves történe- ' tében. Kevés öröm, sok csapás érte ezt a szabadságszerető nemzetet a pusztaszeri vérszerződéstől az ideig, mig megünnepelhette nemzeti fennállása ezredik évét. Meghatottan, könnyes szemekkel tekintett a késő nemzedék arra a zászlóra, amely jó és balsorsban vezérelte a nemzetet. Testvérvért ontott itt már a pártoskodás, török, tatár dúlta a nemzetet, a sir szélén állott már a haza, nemzeti életéért remegett, nyelvét féltette a ravasz politikától; ősi jogaiért küzdött s ha egyik kezével épitett, a másikkal magát védelmezte. Mennyi küzdelmen ment keresztül mig részese lett a nyugati kultúrának, mig megérte j a nemzeti nagy átalakulás korszakát! Szellemi I életével, erősen fejlett irodalmával s mély jog- | érzetével előzte meg e korszakot s ha már máskép nem tehette, fegyverrel védte meg nemzeti önállóságát, függetlenségét. A 19-dik század az újjászületés korszaka a népek életében. Uj eszmék, uj korszak következik. Talán nem is uj eszmék, de azok kifejtése, meg- valósitása mintegy az idők természetes folyománya. Szavát emelte fel az elnyomott gondolat, megmozdult a népek szabadságérzete, szabadságot, egyenlőséget, testvériséget hirdetett a huma- nismus, alkotmányt a népnek. A nyugat műveltségétől s haladásától nemzetünk sem maradhatott távol, a magyar haza századokon át volt a nyugati műveltség bástyája. Nagy idők és nagy emberek egyszerre tűntek föl hazánkban s a meg nem értett nemzet, mint egy ember állott fel a véres küzdelemre s élete az elragadtatás költészete volt. A megirott és eleven szó versenyéből mintegy harci riadó hangzik fel a „Talpra magyar“ s bár nem a dal szárnyain járja be az országot, mindenütt szavalják, mindenütt lelkesít. Nagy Írók, szónokok, költők lelkesítik a nemzetet írnak, beszélnek a magyar szabadságról. A költészet berkeiben megjelenik egy szegény vándordalnok, énekelni kezd s elhallgatnak a berek csalogányai, figyelni kezd a nemzet. Szerelemről s a hazáról énekel még nem hallott dalokat s egyszerre csak harciriadója hangzik el a Nemzeti színházban, | jós lélekkel a jövőbe lát; előre látja a nemzeti j küzdelmet, amelyet át él s a honvédek sírjait látja Hol sírjaink domborulnak, Unokáink leborulnak. Ö volt a harcok csalogánya, a szabadság felkelő napjának legelső hírnöke. Acél kézzel, láng lélekkel irta meg a nemzeti dalt akkor, mikor még nem volt forradalom, mikor még uj tavaszról, virágokról, szerelemről szól a költők dala s a nemzet szereti még hinni, amit Vörösmarty mond, hogy „a legelső magyar ember a király.“ Együtt kíván a nemzet hosszú életet az országgyűlést megnyitó V. Ferdinándnak, Battyá- nyinak, Deáknak, Széchenyinek, Kossuthnak s midőn megalakul az első felelős minisztérium s a király szentesíti az április il-iki törvényeket, együtt ünnepli a nemzet a királyt és a hont. Közös teherviselés. Urbér, robot, dézsma örökre megszűnnek, meg a papi tized és az Ősi- ség. Kimondva a sajtószabadság, az oktatás és tanszabadság, hadkötelezettség, nemzetőrséget állítanak a személy és vagyonbiztonságra. Mily szép eszmék! Törvénybe való foglalásuk mily könnyű s keresztül vitelük mily nehéz! Mégne hezebb a független Magyarország biztosítása Ausztriával szemben, az abszolút kormány adósságainak fizetése. Megnehezíti a helyzetet a hadügy, az olasz felkelés. Magyarországnak és Ausztriának — Jókaiként — „átoknemtője a kamarilla volt, ki fürdőit a vérnek tengerében, milliárdokat emésztett, melegedett a felgyújtott városok tüzénél, vigadott milliók jaj kiáltásánál.“ Egy párt a király körül Lapunk mai száma 16 oldal.
