Rákos Vidéke, 1914 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1914-02-22 / 8. szám
XIV. évfolyam. Rákosszentmihály, «914. vasárnap, február 22. 8. szám. ’fftRSnDALAK.I» KÖZOAZöflSAGl HETILAP RflKOSSZÉNTfllhflLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJ& ft MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOR-EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET^ Rákosszentmihály és vidéke első takarék- és hitelszövetkezete, a rákosszentmihálvi sporttelep, a Rákosszentmihály* IRARTARSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET, A POLOÁR1 DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLY! KERÉKPÁROS KÖB HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: \IÁ ko sszent mih á ly, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre ..................8 k<v Fé l évre ... . . 4 . Negyed évre...................2 , EGYES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér. Pártényi József. Bánatos szívvel, őszinte kegyelettel gyászolunk egy férfiút, a kinek kiváló szerepet juttatott a sors egykor a Rákos vidéke és első sorban Rákosszentmihály közéletében, a kinek érdemei elévülhetetlenek maradnak itt mindenkor. Pártényi József az alapítás éveiben került kb a fővárosból az akkori Almásy Pál telepre s a rendkívül tevékeny, ambicziózus férfiú nyomban áz első csatasorba került, hogy lelkes munkával segítse lerakni alapjait a mai Rákosszentmihály nagyközségnek. Minden közdolgunkban vezető j helyre került és kiválóan becses szolgálatokat ! tett önzetlen lelkesedéssel, sokáig el nem lankadó munkakedvvel. Az Almásy Pál telep egyesület vezetésében csakúgy kijutott része, mint az akkori társadalmi i élet irányításában. Az Almásy Pál telep tiz éves | jubileumán felejthetetlen ünnepélyt rendeztek s ennek, valamint az akkori Arnold vendéglőben (a mostani Ilona vendéglő) és a Wittek kertben | rendezett nagyszabású mulatságoknak egyik fő ! mestere ő volt. Rengeteget fáradozott a templomunk építése körül is. Ennek érdekében megindult társadalmi mozgalmakban, gyűjtésekben kiváló része volt és egyik főtényezője volt a községgé alakulás előkészítésének és közlekedésünk ügyeinek. Világos fejű, széles látókörű, eleven lelkű férfi volt, a társaságnak mindig szimpatikus, kedves tagia; csufondáros humora, éles nyelve gyakran félelmessé tették, de még azok is szerették, a kiket áldozatául szemelt ki mindig megtalálván mindenben a fonákságot és a humort. Oszlopos tagja volt a szép emlékű Rákos- szentmihályi Sporttelepnek és egyik lelkes erőssége a tiz évvel ezelőtt még igen élénk társadalmi kapcsolatnak Rákosszentmihály és Rákosfalva között, a minek emlékezetes tanú jelei voltak a rákosfalvi iskola tornatermében tartott hires - nevezetes mulatságok. — De felejthetlenné tette főként nevét Pártényi József azzal, hogy ő volt a megalapítók és első szerkesztője a „Rákos Vidékéinek, lapunknak, mely azóta Isten segítségével tizennegyedik évfolyamát járja. Ez az okos és ambicziózus ember tudta értékelni, hogy micsoda tényező a helyi érdekek védelmében és a fejlődés előmozdításában a sajtó ereje és bár a kezdet idején a saját szempontjából nem remélhette, hogy boldogul vele, — Rákosszentmihályért beleíogott ebbe a hatalmas munkába és rááldozta erejét, tudását, idejét — és pénzét önfeláldozással. Már akkor úgy látta Pártényi József, hogy Rákosszentmihály a Rákos patak környékének közzéppontja, természetszerű vezetője s ezért választotta az egész vidék érdekeit szolgáló ráko?- szentmihályi lapnak a „Rákos Vidéke“ czimet. A lap ügyét eleinte nagy örömmel és lelkesedéssel karolta fel a helybeli közönség, de ez az akkori viszonyok szerint még mindig nem volt elegendő alap az anyagi létfentartás szempontjából. Az érdekelt közönséget pedig nagyobb áldozatkészségre birni — ehhez már nem tudott szegény Pártényi József, ő haladt a maga utján; a csufondáros, szarkasztikus hangot, melyet eltűrtek elszálló tréfa alakjában a fehér asztalnál, — megtartotta irásmodorában is, ez azután véres könnyeket sajtolt áldozataiból és napról-napra sorvasztotta igaz barátainak számát. Ott hibázta el a dolgát, hogy nem számolt kisarányu, kezdetleges viszonyainkkal, — a hol a legcsekélyebb derék cselekedetért meg kell bocsátani nagy gyengeségeket és a jóra biztatásul inkább túl kell becsülni az apró szolgálatokat is — és nagyra növelni jámbor lelkek önérzetét. Akkor és elein- tén ez életbevágó feltétel volt, az önuralommal együtt, a mely a kisvárosi társadalom közügyét szolgáló léleknek legfőbb erénye kell, hogy legyen. Lapunk mai száma 16 oldal.
