Rákos Vidéke, 1913 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1913-12-21 / 51. szám
XIII évfolyam. Rákosszentmihály, 1913. vasárnap, deczember 21. 51. szám. RÁKOS VIDÉKE TANSflDflLAWs KÖZGAZbflSAGI HETILAP RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA, « MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET* RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLY« SPORTTELEP, A RÁKOSSZENTMIHÁLY! IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET* A POLOÁR1 DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: R á ko sszent miit á ly, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre ......................8 kői Fé l évre..........................4 , Negyed évre.....................2 , EG YES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér. Villamos-e vagy lóvasut? Rákosszentmihály egyik legidőszerűbb és legfontosabb kérdése a külső telepek és a község beépített középpontja között keservesen nélkülözött közlekedés ügye. Nemrég ismertettük ezen a helyen az uj lóvasut dolgában megindult mozgalmat, melylyel összefüggésben az itt következő érdekes közleményt kaptuk. Természetes, hogy készségesen megnyitjuk számára terünket és őszintén óhajtjuk, hogy e nagy közérdekű kérdés megoldását ez is hathatósan előmozdítsa: Mint tudvalevő f. é. november hó 23-án közgyűlést tartottunk Rákosszentmihályon a Solti-féle vendéglőben, szép számú érdekelt tél jelenlétében. E közgyűlést én hívtam össze, mint „a II. kerületi lóvasut építő részvénytársaság* elnöke. Az elnökségre nem vágyódtam. Az érdekelt felek tiszteltek meg a bizalmukkal már másodszor és habár nagyon el vagyok foglalva, a megtiszteltetést még is elfogadtam, mert közlekedésre szükségünk van és mert a közlekedés létesítésével közelebb jövünk a világhoz, melytől most teljesen el vagyunk zárva; továbbá még azért is, mert a közlekedés létesítésével telkeink értéke többszörösen emelkedik és végül még azért is, mert a kis embernek ide s tova lehetetlenség lett a fővárosban lakni a rengeteg házbér és egyéb okok miatt. A közlekedés létesítésével lehetővé tesszük minden telek tulajdonosnak, hogy régóta tervezett építkezését megvalósítva, a sajátjában lakhasson, aprójószágot nevelhessen, a mi a konyhára szükséges, azt termelhesse, egy-két malaczot tarthasson, a .stajgerolástól“ örök időkre megszabaduljon és egész családjával friss és tiszta, tehát egészséges levegőben élhessen. Ezek a szocziális szempontok lebegtek a szemeim előtt, midőn az elnökséget elfogadva, a Budapesti Helyiérdekű Vasutak Részvénytársaság Igazgatóságához czimzett f. é. szeptember hó 14-ről kelt, számos érdektársam által aláirt és a II. kerületi kör pecsétjével ellátott beadványt Szél Árpád igazgató urnák személyesen átadtam. E beadványra október hó 2-án d. u. 3 órakor Szél Árpád igazgató és Spanyol felügyelő ur társaságában megtartottuk a helyszíni szemlét, november 6-án pedig megkaptam a részletes költségvetést, mire az ismert 23-diki közgyűlést összehittam. A helyszíni szemle megtartásával, a tervek elkészítésével, a költségvetés megcsinálásával a közgyűlésen való képviseltetésével, valamint az építési költségek nagyobb felének a viselésével Sándor Pál vezér- igazgató fényes bizonyságát adta annak, hogy ő a kis emberen igazán segíteni akar. Ebben a törekvésében pedig mindenben a kezére járnak az ő hü és megbízható, kipróbált munkatársai, Szél Árpád igazgató és Spanyol felügyelő. És ha most összefogunk mindnyájan, akik érdekelve vagyunk ebben az ügyben, akkor 1^14. tavaszán meglesz a közlekedésünk, a lóvasúti; de ha most elszalasztjuk az alkalmat akkor L0 éven belül nem kapunk közlekedést! Az összefogásnak pedig abban kell allani hogy minden telektulajdonosnak annyi : 0 ko onás részvényt kell jegyezni, amennyit tud, hogy az építéshez szükséges 83.600 koronát összehozzhassuk; mert addig szó sem lehet a lóvasut építésének a megkezdéséről, mig ez az összeg együtt nincsen. A jegyzendő részvényekkel emeljük a leikeink értékét, ami minden telektulajdonosnak érdeke. A telektulajdonosokon kívül azonban mások is érdekelve vannak a lóvasut kiépítésénél, nevezetesen a temetőbe járó közönség a kereskedők, a g\ ógyszerész, a doktorok, a kirándulók, a vendéglősök és mindazok, akik arra mifelénk — Budapest e leggyönyörűbb, legegészségesebb és legjobb ivóvízzel biró vidékén — fekvőséget akarnak venni. Ezek tehát szintén okosan tennék, ha legalább egy-két részvényt jegyeznének. Dusán kamatozó pénz lesz az, mert az uj lóvasut éppen úgy kiépíti a mi vidékünket, mint ahogy kiépítette a hajdani viczinális Mátyásföldet, a régi lóvasut pedig Ehmann-telepet és Rákosszentmihályt. Ezeken a helyeken 10 év előtt a lóvasut mentén is kaphattunk volna telkeket 8 koronáért négyszögölen- kint, amennyit csak akartunk volna. Most ezen telkek ára négyszögölenkint 30—40 korona! így lesz az mi- nálunk is, Kisszentmihályon vagy Rákosszentmihály II. kerületében, mert annak a fekvése, ott a dombvidéken sokkal szebb, mint Rákosszentmihályé. A november 23-iki közgyűlésen elhangzott beszédek nem sokat éltek, mert nem a tárggyal foglalkoztak. Üres frázisokkal és a tárgyhoz nem tartozó dolgok hangoztatásával, meg a szabadszólás jogával nem lehet közlekedést teremteni. Oda pénz kell, mert a pénz beszél legékesebben és nem az, aki a vasutépitéshez és üzemben tartásához abszolúte semmit sem értvén, összevissza beszél mindent, ami a táigyhoz nem is taitozik. A tárgyhoz az tartozik, hogy nekünk közlekedés Lapunk mai száma 18 oldal.