Rákos Vidéke, 1913 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-26 / 43. szám
RÁKOS VIDÉKÉ 43. szám. 4. oldal. polgárainkat magasabb adóval kellett volna megterhelnünk. Elérkeztünk a mai naphoz, amikor ünnepi díszt öltött nemcsak községünk, hanem annak minden egyes lakosa, amikor harangok zúgása hivott bennünket össze templomunkba, hálát adni az egek Urának, hogy megengedte érni az elmúlt nehéz 10 esztendőt és könyörgéssel kértünk erőt és kitartást a jövő fejlődés nagy munkájához. Most pedig, amikor Rákosszentmihály 10 éves fejlődését ismertetve beszédemet befejezem és önöknek szives megjelenését megköszönöm, arra kérem minden polgártársamat, hogy legyen bár országos, vagy községi politikai eltérés közöttünk, ha fiatal, virágzó, szép községünk fejlesztéséről, polgárainak javairól van szó, akkor legyünk együtt és minden ellenszenv kizárásával önzetlenül egy czél lebegjen szemük előtt és az Rákosszentmihály nagyközség felvirágoztatása legyen. Az Isten áldását kérem úgy az itt egybegyült barátaimra, mint községünk minden lakosára. Krenedits Sándor ünneplése. Balázsovich Zoltán beszéde. Krenedits Sándor nagyhatású beszéde után Bald zsovich Zoltán méltatta Krenedits főjegyző érdemeit, tiz éves működése alkalmából. A beszéd körülbelül igy szólt: Igen tisztelt ünneplő közönség! A tízéves Rákosszentmihály község jubileumára gyűlt össze ide ez a díszes közönség, hogy megünnepelje egy évtized munkásságának eredményeit, hogy úgyszólván gyönyörködjék ennek a becsületes és törekvő, s mindenekfelett czél- tudatos munkálkodásnak gazdag gyümölcseiben. Gazdag volt e termés, mert jó volt a föld, amelyet munkálni kellett, becsületes és hozzáértő volt a munka, mely művelte azt és meg volt hozzá a harmadik szükséges kellék is : az áldást hozó, kalászérlelő jó időjárás, az Isten különös kegyelme és áldása. A mi kedves és mindenekfelett becsült főjegyzőnk részletesen beszámolt azokkal az eredményekkel, amikkel a tiz éves fordulón, ime, dicsekedhetünk. Ebből az előadásból szemünk elé tárult községünk mai képe. Az ember a saját környezetét megszokja és észre sem veszi, hogy mi minden szolgálja mindennapi kényelmét. A szemléltető előadás nyomán kellőképen tudjuk értékelni az eredményeket, s csak most látjuk igazán, hogy mi mindenünk van és mekkora munkába került, mig ezeket megszerezhettük. Krenedits Sándor főjegyző tárgyilagos történetét vázolta Rákosszentmihály nagyközség első évtizedének, de, azt hiszem, lehetetlen meg nem látni, hogy akaratlanul is tulajdonképen a saját működésének adta nagyjából való körvonalait. Mert a jogi személy, az erkölcsi személy maga nem cselekszik, a tetteket az egyénnek kell művelnie, Rákosszentmihályon pedig tiz év óta nem történt semmi közérdekű mozzanat, amiben Krenedits Sándornak legalább is vezető szerepe nem lett volna. A főjegyző, hivatalánál fogva nem csak a községi irodának vezetője és főnöke, hanem a községnek szellemi vezére is, akinek egyéniségétől és munkásságától függ minden. Hiába mondjuk azt, hogy a képviselő- testület és a lelkes polgárok ezt és azt vitték keresztül, mindez a törekvés és jóakarat meddő lenne, ha nem volna meg a község élén az az erő, mely ezeket a törekvéseket megérteni tudja és megvalósítani képes ; a mihez nem is elegendő, hogy valaki jó tisztviselő, lelki- ismeretes férfiú, szorgalmas és becsületes legyen, hanem ahhoz a lelki, szellemi képességeknek egész fegyvertára, a léleknek kivételes harmóniája és az egyéni kvalitásoknak kiváltságos halmozódása szükséges. A legjobb akaratú közönség sem képes eredményeket produkálni közügyekben — vagy legfeljebb is csak nagy elvétve egyet-mást, — ha a főjegyző székében nem ilyen egyéniség ül; legkevésbbé tud ilyen és ennyi eredményt elérni, ha a hivatalos és önkormányzati tényezők között nem áll lenn ilyen megértő harmó nia és buzgó együttműködés. Ez volt a mi legfőbb szerencsénk és ez a titka községünk felvirágzásának. A mi mai ünnepünk igy tulajdonképen és leginkább egy férfiúnak ünnepe, akinek a mai állapot legnagyobb részét, csaknem minden javát köszönhetjük : szeretett főjegyzőnknek, Krenedits Sándornak ünnepe! És mi örömmel, túláradó lélekkel ragadjuk meg az alkalmat, hogy tanúságot tegyünk mellette, hogy kifejezzük vele szemben hálánkat, nagyrabecsülésünket, soha el nem múló ragaszkodásunkat és szeretetünket. Polgártársaim bizálma az én csekélységemnek juttatta azt a szerencsét, hogy Krenedits Sándort a mai nevezetes évforduló alkalmából ünnepeljem. Eleinte,megvallom, idegenkedtem e megtisztelő megbízástól, egyrészt mert méltóbb kézbe óhajtottam volna e feladatot juttatni, másrészt pedig mert elfogultnak éreztem magamat e dologban. Hiszen nem akarom megengedni, hogy akadjon baráti szív, mely ő érette jobban hevüljön, mint az enyém, kit jöttének első órájában meghódított és sze- retetének lánczával magához kapcsolt. Az első percztől kezdve mellette állok, mellette járok és minden örömének, bujának, minden érzésének hűséges osztályosa vagyok, aszerint, amint a sors utait vezérli. Én bizony büszkén vallom magamat elfogultnak akkor, mikor ő róla van szó, s igy nem egészen helyes, ha én méltatom sáfárkodását és elemezem egyéniségét. Mégis szívesen és örömmel fogadtam el a megbízást, mert abban a hitben élek, hogy senki jobban nem ismeri ennek a férfi léleknek minden apró redőjét és senki jobban nem ismeri gondolkozásának utait, senki jobban nem becsüli intenczióit, meggyőződését, érzését, hitét és becsvágyát és nem ismeri jobban cselekedeit. Büszkén hivatkozott számtalanszor Krenedits Sándor arra az alkotó közszellemre, melynek jelszava nálunk a szeretet. Amelynek annyi szép eredményt köszönhetünk, amely itt összekovácsolt egy olyan vezetőséget, mely dolgát önzetlenül, a közczélokért és közérdekek szolgálatában, mindenkor ideális eszmék magaslatára emelkedve végzi kezdettől fogva. Ámde ne felejtsük, hogy e szeretetnek ő maga a középpontja, éltető napja és termékenyítője. Krenedits Sándor fiatalon került a szentmihályi érdekeltség kapcsolatába, fiatalon a rögös, de szép közigazgatási pályára. 1896. szeptemberében lett jegyző s Mogyoródon működött két esztendeig. 1898. október elseje óta intézi a szentmihályi ügyeket, 1898. végéig, mint csömöri segédjegyző, majd pedig 1899-től kezdve, mint önálló hatáskörrel felruházott adóügyi jegyző. A már akkor fejlődésnek indult Szentmihály ügyei annyi dolgot adtak az anyaközség jegyzői hivatalának, hogy külön állást kellett szervezni intézésére. így tehát kezdettől fogva Krenedits. Sándor látta el a szentmihályi polgárság ügyeit s midőn 1903 őszén, tizenkét évi fáradTüzelő anyagok Rákosszentmihály, Nefelejts-utca és Pesti határ-ut sarkán, a körvasúinál, elsőrendű porosz kőszén és jó száraz tttzi fa kapható. Rendelések házhoz szállíttatnak. Anguszt Béla
