Rákos Vidéke, 1913 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-19 / 42. szám
2. oldal. RÁKOS VIDÉKE 42. szám. ban és a csatlakozás napról-napra nő, úgy, hogy a kör létjogosultsága már is bebizonyosodott. Körünk programmja ugyanaz, ami a községi elöl|áróság programmja. Itt csak az idő és végrehajtás tekintetében lehet eltérés, de az sem olyan, amely egy kis jóakarattal áthidalható nem volna. Első programm- pontunk a közvilágítás kiterjesztése a II. kerületbe. Ezt úgy kívánjuk végrehajtani, hogy ismerve a község pénzügyi viszonyait, annak minden megterheltetése nélkül valósíthassuk meg. Legutolsó választmányi ülésünkön bizottságot küldtünk ki, amely minden telepen 2-3 tagból áll és házról-házra járva, össze Írja azon polgárak neveit, kik lakásukba a villamos világítást bevezetni óhajtják és ezzel mint magánfogyasztók jelentkeznek. Ez összeírás már is olyan kecsegtető, hogy bizton reméljük, hogy ennek alapján a közvilágítást megkapjuk. Ezzel a munkánkkal a községi elöljáróság munkáját takarítottuk meg és a Phöbus villamos r.-t.-nak pedig a sült galambot tálaljuk föl. A magán- fogyasztók dijaiból a községnek járó százalékos részesedést számítva, a közvilágítás vagy semmibe, vagy nagyon csekély összegbe kerülne. így megszűnnék az a fekete vonal, amely ezidőszerint a Csömöri-utón végigvonul s mutatja a határt az I. és II. kerület között. A 2. pont a gyalogjárók és utczakeresztezések jókarban és tisztántartása. Ezt megkönnyíti a belügyminiszter által jóváhagyott pestmegyei építési szabály- rendelet Rákosszentmihályra vonatkozólag, a mely kötelezővé teszi minden ház- és telektulajdonosnak, hogy a járdáját sóderral töltse föl, a melyet a községtől ingyen kap, csupán a fuvart kell megfizetni. Körünk tagjait felkéri, hogy a jó példával járjanak elől ebben a munkában. Ezt azonban csak akkor tehetjük, ha a község abban a helyzetben lesz, hogy sóderrel rendelkezik, ami — úgy tudom — ezidőszerint nincs. Az utczakeresztezésekre vonatkozólag, amely úgyis közterület, a hol szüksége mutatkozik, felkérjük a községi elöljáróságot, hogy időről-időre gondoskodjanak rendes és járható útról. Mi történik a 8 holdas telektömböknél, erről a nevezett szabályrendelet nem rendelkezik; hogy ki köteles ott a gyalogjárókról és azok jókarban tartásáról gondoskodni, az olyan kérdés, amelyre nézve a községi elöljáróság meg fogja találni a módot, hogy a község polgársága e kívánságának érvényt szerezzen 3. pont. Közegészségügy. A most alkalomszerű egészségügyi vizsgálatokból kifolyólag minden ház- tulajdonosnak kötelessége, hogy háza táján, udvarán a legnagyobb tisztaságot biztosítsa. Ez nagyon fontos és szükséges is, mivel a piszok a fertőzőbetegségeknek a melegágya, tehát a tisztaság a fő a közegészségügy szempontjából. De itt vannak a 8 holdas birtokosok, a kik a lakott területeken a házakkal szemben 10—15 méter hosszú trágyakazlakat raknak le a gyalogjárókra és a most alkalomszerű káposztahulladékot halmozzák fel, amely ha rothat, olyan bűzt gerjeszt, amely mértföldre is elterjed. Ezek a dolgok, nem hisszük, hogy a közegészségügyet szolgálnák. Hogy ha már a trágya szállítást nem lehet megakadályozni, a község elöljáróságának kötelezni kell a tulajdonost, hogy a 8 hold kellő közepére rakják le, a hol elég távol esik a lakott helyektől. Az utcza szélén fekvő trágya még tüzrendészeti szempontból is kifogásolható amennyiben a gyermekek ott játszás közben könnyen meggyujthatják és igy veszélyt okozhatnak. A közegészségügy szoros összefüggésben van a gyalogjárók jókarban tartásával. A közoktatási törvény kötelességévé teszi minden szülőnek, kinek iskolaköteles gyermeke van, hogy pontosan járassa iskolába; a mi gyalogjáróink ezt majdnem lehetetlené teszik, mert olyan állapotban vannak, hogy mire a gyermek az iskolába kerül, már átázott a czipője, átfázott a teste és hogy ha az ilyen gyermek meghűl, abból már nem lehet más, mint fertőző, ragályos betegség, melylyel fertőzik a jobb módú szülők gyermekeit is, a kikkel az iskolában egy pad- ban ülnek és ennek következménye az, hogy évente néhány hétre be kell zárni az iskolát. A jó gyalogutak határozottan befolyásolnák a betegségek csökkenését. 4. pont. Kisszentmihály, Anna- és Árpád-telepek közlekedési ügye. Községünk e gyönyörű fekvésű, jó levegőjű, kitűnő ivóvízzel biró telepei, amelyek majd hivatva lesznek, hogy községünk üdülőhelyéül szolgáljanak, sajnos, oly elszigetelt helyzetben vannak, hogy az anyaközséggel semmiféle összekötő közlekedésük nincs és igy sem orvosa, sem gyógyszertára, sem piacza, sem temploma, szóval nélkülöz mindent, ami testi és lelki szükségleteit kielégítené. Ez elszigeteltség arra késztette a telepek lakosságát, hogy bármily primitiv közlekedést teremtsenek s e czélból tárgyalást kezdtek a helyiérdekű vasutak igazgatóságával, hogy kimódolják a most felszabadult lóvonat vágányainak meghosszabbítását a piacz-térről, érintve a község egy fontos üzemét, a vágóhidat és még fontosabb pontját, a köztemetőt. A régi lóvasut tette Rákosszentmihályt nagygyá, széppé és ugyanez biztosítaná elő a nevezett telepek fejlődését, a mi a község érdeke is és a jövő villamosnak pedig teljesen előkészítené a talajt. 5 pont. A halálsorompó ügye. A czeglédi vágányok kitelepítése Rákosszentmihályt két szempontból is érdekli. Polgárságának örökös rettegése, mikor az életveszélyes helyen áthalad és az örökös bosszúság, a mit a sorompó elzárása idéz elő, megszűnnék, a második szempont pedig, hogy ha a czeglédi vágányt kihelyezik, a körvasuti személy forgalom megindul és községünk egy régen óhajtott uj közlekedéshez jut, a mely a közönség érdekeit hathatósan szolgálná úgy személy-, mint teheráru forgalmával. Mindé programunkkal mi csakis a közügyet kívánjuk szolgálni és szívesen vesszük a támogatást bármely helyről jön is, mi pedig a községi elöljáróságot mindezen programunk végrehajtásában a legmesszebbmenő erkölcsi támogatásban részesítjük. Köszönöm a szives türelmüket és azt kívánom, hogy az Isten éltesse tisztelt vendégeinket és az összes polgártársainkat testi és lelki friseségben az emberi kor legvégső határáig. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Nádudvary János alelnök felkérésére Tóth Gyula mondott lelkes hazafias beszédet, melylyel az október hatodiki nagy napról emlékezett meg. Szűcs Lajos ügyesen szavalta el Petőfi „Hazáról“ czimü FABIOLA HAJSZESZ (törv. védve) felülmúl minden hajnövesztő és hajápoló szert. Üdíti a fejidegeket, erősiti a hajcsirákat; hajhullás ellen a legbiztosabb szer. Használata folytán a haj sürü, dús marad a legvégső korig. Ártalmas anyagot nem tartalmaz. Kapható 2 koronás üvegekben. FABIOLA KENŐCS (törv. védve) előmozdítja a haj, bajusz, szakáll és szemöldök növését. Páratlan hatású és nem ártalmas Kapható 2 koronás tégelyekben. FABIOLA ARCKRÉMÉ (törv. védve). Legbiztosabb szer szeplő, májfoltok, pattanások, bőratka (mitesser) és mindennemű bőrtisztátlanság ellen. 1 nagy tégely Fabiola- kreme 2 korona. 1 doboz Fabiola-hölgypor 3 korona. (3 szinben). 1 darab Fabiola-szappan 1 korona. — Kapható a készítőnél: özv. Spannraft Ä. Agostonnénál, “„kSamÄ azonkívül minden jobb drogueriában és gyógytárban gyógyszerésznél Budapest, Király-utcza 12. Főraktár Török József és Andrássy-uti fíókgyógyszertárában kapható.
