Rákos Vidéke, 1913 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1913-08-17 / 33. szám
RÁKOS vidéke 83. szám. 7. oldal CSARNOK. A síró fa. Irta: Farkas Ernőd. Vasárnap este van. Szép, langyos tavaszi este, a lombosodó fák suttogva borulnak össze, amint a lágyan éneklő szél ringatja őket. Az ezdini fiatal tanító ott ül az iskola tornácán és boldogan simul hozzá, a felesége. Nézik az eget. ezt az örök nagy rejtélyt, mely az Isten fölséges gondolataival van teleirva s emberi szemnek olvashatatlan. Csak csodálni lehet, de megfejteni soha. Ott csillog felettük a fiastyúk, a gönczöl szekere, odább a hajnal- csillag, amely vakítóan fehér, mintha a lehunyt nap szivének utolsó vércseppje volna. És a gyönyörű kék mezőn, amelyet mintha angyalokká lett ártatlan gyermekszemek sírtak volna oda, arany kalászok fejeként ringanak a csillagok miriádjai. OJy szép, oly harmonikus, oly zsongitóan édes csönd reszket a természeten. Csak a szellő sóhajtása rebbenti meg a fák leveleit A földből párás illatok szállnak s átsuhannak a fiatal pár lelkén, mint egy rózsaszirmokon lebegő tündérálom A férfi az asszony vállára hajtja a fejét és hallgatja azt a bájos zenét, amelyet egy édes női kebel dobogó szive ver. Milyen boldogság is annak a szivét hallgatni, a ki minket szeret! Mennyit mond annak a rejtelmes alkotásu kis czimbalomnak minden pengő húrja. Az örök üdvösségnek a kelyhe minden dobbanása, amelyből vért forraló italok gyöngyöző habja árad a lelkünkre. Minden, mi szép a földön, ennek varázsát hordja, minden, mi gyönyörű a világon: ebből fakad, mint a nap szerelmes csókjától a virulás, az élet, az ifjúság. Tekintetük egymásba omlik, mint a harmatméz, majd megint az eget nézik, a melyen minden csillag egy— egy szerelmes gondolat. A férfin azonban egyszerre csak gyenge remegés fut át, megfogja a felesége kezét és halkan, titokzatosan mondja: — Hallod, megszólalt a siró fa. Felesége meglepetve fordul feléje : — Siró fa? Mi az? — kérdi csodálkozva. — Nem hallottad még, szivem, hogy az ezdini hegyen áll egy magányos fa, amely gyakran sir ? — De, hogyan sirhat a fa, talán valami elátkozott királykisasszony lakik benne? — Szomorú történetet sző a népmonda e fáról — felelt a tanító. — Mondd el, kérlek — biztatja a menyecske, szelíden simogatva a tanító állát. A hegy felől csakugyan siró hangok foszlányait hozta le a szél. Hasonlítottak ezek a távoli sikoltáshoz, amelyeket már csak tépett foszlányokban repít tova a szél. A tanitóné figyelt és finom fehér bőrén remegés futott végig. Ő is hallotta a rejtelmes sírást. Szakadozott, Rákosszentmihály, Nefelejts-utca és Pesti határ-Ut sarkán, a körvasúinál, elsőrendű porosz kőszén és jó száraz tűzi fa kapható. Rendelések házhoz szállíttatnak. Auguszt Béla csukló, el—elfúló női zokogás volt, amelyben nagy, de eltompult fájdalom hörgött. Fázni kezdett és jobban hozzásimult az urához. — Hajdan hatalmas vár állott az ezdeni hegyen — kezdte a tanító. — A vár ura Baróczy volt. A Mátyás király kedves, fő embere. Gazdag és független nagy ur, akinek sok ezer jobbágya volt. Mátyás királyt híven segítette minden hadjáratában. Özvegy ember, egyetlen leánya bátor amazon, aki gyakorta maradt egyedül a várban; de nem félt, mert az őrség neki is esküt tett s a vidéken kóborló cseh rablók hasztalan osti omolták a várat, nem sikerült bevenniök. Uzdrál, a hírhedt cseh rablóvezér, a szomszédos hegyeken erős favárat épített, ahonnan az egész vidéket rettegésben tartotta. Uzdrál nagy, öles ember volt, fiatal, de rut, békaszemü, ferde orrú, nyulszáju, ám erős, mint a bölény. Uzdrál ismerte Baróczy Ételkát. A rózsás ujju hajnal már rendesen ott találta Etelkát a vár erkélyén, amint mélázva nézte a világos díszben pompázó vidéket, vagy vergináját pengetve lágy, szeráfi hangon énekelt. Szép szőke selyem hajával pajzánkodva enyelgett a szellő, odalibbentette fehér homlokára, majd a szemébe fodoritotta, amely kék volt, mint a friss ibolya és ragyogó, mint a napfényben a tenger habja. Uzdrál csapatával majd minden reggel ellovagolt az vár alatt. A szive ilyenkor úgy verte a mellét, mint Cyklops a nagy üllőt. Szerelmes volt Etelkába. Nyájasan emelgette a süvegét és alázatosan köszönt, majd csókot hintett feléje. Etelka eleinte megelégedett azzal, hogy hátat fordított a rablónak. Később azonban, amikor Uzdrál szerelmes levelekkel zaklatta, amiket felbontatlanul küldött vissza, mihelyt meghallotta a lovak dobogását, azonnal felálíott és visszavonult szobájába. A szerelmes Uzdrál, R Vendéglő megnyitás Értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy moíern uj vendéglőmet Rákosszcntmihályon, Rákóczi-utcza 33. sz. alatt, snját házamban, Szent István napján, augusztus 20-án disznótorral megnyitom. Mindenkor kitűnő ételek. Tiszta fajborok. Frissen csapolt sör. Előfizetések házon kivül is elfogadtatnak. Tágas kert. Társaságoknak kényelmes külön helyiségek. Üvegezett veranda. — Villamos világítás. Külön billiárd terem. Éjjel 1 óráig nyitva. Számos látogatást kér tisztelettel Özv. giro Jánosné vendéglős. k isne r
